Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Az ökológiai vetőmagok aktuális hazai helyzetéről

Az ökológiai vetőmag munkacsoport és az öko kisparcellás búzafajta-tesztelő hálózat indulása.

A vetőmag jelenti a gazdálkodás alapját, ezért az ökológiai gazdálkodás alapelveit követő gazdáknak is az ökológiai módon előállított vetőmagokból kellene kiindulnia. A jelenlegi Európai Uniós 834/2007/EK rendelet szerint az ökológiai gazdálkodóknak mezőgazdálkodási tevékenységeik során kötelező ökológiai minősítésű vetőmagot használni. Azonban, ahogy a legtöbb EU-s tagországban, így hazánkban is korlátozott az ökológiai vetőmagok elérhetősége. Ennek következményeként az ökogazdák felmentést (derogációt) kérhetnek a kötelezettség alól, és engedélyt kaphatnak a csávázatlan konvencionális vetőmagok használatára. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) keretein belül nemrég megalakult Ökológiai Vetőmag Munkacsoport célja, hogy ezen a kedvezőtlen és túladminisztrált helyzeten javítson, bővítse a hazai öko vetőmagok fajtakínálatát és elérhetőségét és előnyeik bemutatásával ösztönözze használatukat.

A biogazdálkodás szabályrendszere a vetőmagokra is vonatkozik, azaz ökológiai minősítésű vetőmagot kizárólag tanúsított ökogazdálkodásban, az ott engedélyezett inputanyagok felhasználásával lehet előállítani. A 2022-ben hatályba lépő, új Európai Uniós ökológiai gazdálkodást szabályozó rendelet (EU 2018/848) egyik célja, hogy fokozatosan megszüntesse a csávázatlan konvencionális vetőmagok használatára vonatkozó derogációt és (2036. január 1-ig) elérje a százszázalékos öko vetőmag használatot. Ehhez azonban az ökológiai körülmények között is jól teljesítő, vagy kifejezetten ezen rendszerek számára nemesített fajtákra, valamint azok kellő mennyiségben elérhető, jó minőségű fémzárolt öko vetőmagjaira van szükség.

Az ökológiai vetőmag használat és nemesítés fellendítése és ezáltal az ökológiai mezőgazdaság teljesítőképességének és fenntarthatóságának további javítása érdekében indult útjára a LIVESEED H2020 projekt (www.liveseed.eu) melyben hazánkból az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete (ELKH) vesz részt. A projekt megvalósítása során számos, az ökológiai vetőmag előállításával és használatával kapcsolatos felmérés és műhelymunka szerveződött. Az ÖMKi koordinálásával, 2019 márciusában megrendezett egyik ilyen műhelymunka adott keretet a hazai ökológiai mezőgazdasági szektor legfontosabb képviselőinek az aktuális helyzet elemzésére és a lehetséges megoldások feltérképezésére.

A résztvevő szakértők a következő általános, előnynek tekinthető pontokat emelték ki a hazai helyzettel kapcsolatban:

  • nemzetközileg elismert, magas vetőmag minőség;
  • magas szakmai és technológiai felkészültség;
  • kiemelkedően értékes környezeti adottságok, jó talajminőség;
  • a konvencionális fajtaválaszték igen széleskörű és változatos, mely kiváló genetikai alapokat biztosít;
  • GMO mentesség. 

Ugyanakkor a következő meghatározó problémákat, igényeket azonosították:

  • az ökológiai vetőmagok magyarországi piaci részesedése elenyésző, a hazánkban megtermelt (egyébként jelentős mennyiségű) ökológiai vetőmagok szerződéses alapon elsősorban külföldön kerülnek értékesítésre;
  • az itthoni kereskedelemben elérhető öko vetőmagok fajtaszortimentje korlátozott, nincs állandó piaci igény és folytonos kínálat;
  • a fémzárolt öko vetőmagok ára magasabb a konvencionális csávázatlan vetőmagokénál, ugyanakkor az előbbiek előnyei nem kellően ismertek a gazdálkodók körében;
  • a saját vetéscéllal termesztett, fémzárolatlan magok mennyisége jelentős (kalászosoknál ez elérheti a vetésterület 80%-át), ezért mindenképp szükséges továbbképzéseket tartani a vetőmagminőség növelése érdekében;
  • öko vetőmag adatbázis létezik ugyan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) fenntartásában (hiszen jogszabályi kötelezettség), de használata sem a gazdálkodók, sem a vetőmag előállítók körében nem elterjedt. Amíg azonban az adatbázis nem tölti be hivatott szerepét, addig nem lehet megfelelő szakpolitikai hátteret sem kialakítani;
  • az ÖMKi ökogazdaságokban végzett on-farm fajtatesztjei mellett szükséges öko kisparcellás fajtatesztek végzése is, melyek együttes eredményei alapján biotermesztésre fókuszáló fajtaajánlati listák kialakítására nyílik lehetőség;
  • a feldolgozók nincsenek kellően bevonva a párbeszédbe, pedig sokszor ők határozzák meg a termeltetett fajtákat és ezáltal a vetőmaghasználatot is;
  • szükség lenne további olyan öko nemesítési programokra, mint a már futó martonvásári ökológiai kalászos gabonanemesítés. Emellett alternatív, költséghatékony megoldást nyújthatnak a részvételi nemesítési programok, mint például az ÖMKi koordinálásával végzett EPO durum populáció részvételi nemesítése.

Ökológiai Vetőmag Munkacsoport

Mindezek következményeként a műhelymunkán résztvevők egyetértettek abban, hogy a célok megvalósításához szükség van az ágazat minden képviselőjének az együttműködésére, így egy szakmai munkacsoport megalapítása elengedhetetlen. Néhány alkalmat követően, a résztvevők lelkesedését látva, a VSZT felajánlotta az Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának újraindítását. A 2020 márciusában, új tagokkal megalakult munkacsoportban az ökológiai gazdálkodásban érintett hazai kutató- és nemesítő intézetek, vetőmag előállító és forgalmazó cégek, öko tanúsító szervezetek, a Biokultúra Szövetség, a VSZT, a NÉBIH és az Agrárminisztérium képviselői vesznek részt. A jövőben a tagság remélhetőleg a feldolgozók képviseletével is bővül majd. A korábban ismertetett problémákból és igényekből adódóan, a munkacsoport célja és tevékenysége is sokrétű, ezek közül kiemelendő az ökológiai vetőmagok használatának fokozása és a gazdálkodók ezirányú támogatása, az ökológiai vetőmagokkal kapcsolatos információk megosztása, fajtatesztek szervezése, a fajtakínálat bővítése és a célzottan ökológiai nemesítési projektek ösztönzése.

Kisparcellás őszi búza fajtateszt Martonvásár_ATK_ fotó Mikó Péter (1)
Öko Vetőmag Munkacsoport megbeszélés, 2019 (Fotó: ÖMKi)

A fémzárolt ökológiai vetőmag kereslet és kínálat növelését egyszerre kell ösztönözni, ehhez elengedhetetlen a jelenleg elsősorban export célra termelő hazai ökológiai vetőmagos cégek bevonása a folyamatokba. A hazai piacra történő termelés növelése mellett, szükséges az ökoba szánt fajták és fémzárolt vetőmagok előnyeinek a bemutatása is, például öko fajtatesztek és fajtabemutatók, valamint szántóföldi napok keretében. Mivel jelenleg az ökogazdálkodók gabonatermesztés céljára jórészt (kb. 80%-ban) saját gazdaságban visszafogott magot használnak, fontos, hogy tisztában legyenek a jó minőségű vetőmag előnyeivel. A saját vetőmag előállításának helyes módszereire irányuló képzések szervezése a munkacsoport reményei szerint hosszútávon pozitív hatással lehet a fémzárolt ökológiai vetőmag termelésre is, azáltal, hogy az ilyen módon szakmailag magasan képzett gazdálkodók egy része ökológiai vetőmag termelésre is szakosodik.

Öko fajtatesztelő hálózat

Az Öko Vetőmag Munkacsoport tagjai megállapodtak abban, hogy a kisparcellás fajtatesztelés esetén néhány fajjal, illetve fajcsoporttal célszerű a munkát elkezdeni, majd a későbbiekben a begyűjtött tapasztalatok alapján további fajokat bevonni. Első lépésként a kalászos gabonák, azon belül is a kenyérbúza lett kiválasztva, minthogy hazánkban ökológiai körülmények között ez az egyik legnagyobb területen termesztett árunövényfaj.

Az Ökológiai Vetőmag Munkacsoport első eredménye a 2020 októberében, az ÖMKi koordinációjával, az ország hét helyszínén elindult kisparcellás öko őszi búza fajtateszt-hálózat. A hálózat egy rendkívüli és sokszereplős együttműködésnek köszönhetően jött létre, melyben a NÉBIH, a VSZT, vetőmagforgalmazó cégek (Karintia Kft., Lajtamag Kft., RWA Magyarország Kft., Saatbau Linz Hungária Kft., Tradisco Seeds Kft.), valamint a hazai agrárkutatásban élen járó intézmények, így a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Debreceni Egyetem karcagi és debreceni kutatóintézetei, valamint ökogazdálkodók (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád) vesznek részt.

Az országos lefedettségű, hét helyszínen (Debrecen, Karcag, Kiszombor, Martonvásár, Szár, Eszterágpuszta és Fertőd) több mint 20 búzafajtával indított többéves kísérletek eredményei segíthetik a biogazdálkodókat abban, hogy az adott körülmények között legkedvezőbb, a térségükben legjobban teljesítő fajtákat tudják kiválasztani. A tanúsított ökológiai kísérleti területeken (melyek közül a NÉBIH fertődi telepe még átállás alatt van) a biogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű búzafajták kerülnek tesztelésre, mely rendkívül fontos információkat szolgáltathat az ágazat további fejlődése szempontjából. Konvencionális, azaz a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdasági körülmények között már régóta működik országos kisparcellás fajtavizsgálati hálózat, éppen ezért már nagy szükség volt ökológiai körülmények között is létrehozni egy hasonlót.

Kisparcellás őszi búza fajtateszt Martonvásár_ATK_ fotó Mikó Péter
Öko kisparcellás őszi búza fajtateszt (Fotó: Dr. Mikó Péter)

A négyismétléses (minden fajta, minden helyszínen négy ismétlésben van elvetve) kisparcellás kísérletekben többek között a fajták télállósága, gyomelnyomó-képessége, betegség-ellenállósága, terméshozama, beltartalmi minősége, valamint több év átlagában ezek stabilitása kerül vizsgálatra. A konvencionális fajtatesztektől eltérően itt a fő hangsúly nem elsősorban a termésmennyiségen van, hanem fontos szerepet kap a termés minősége, a fajta betegség-ellenállóképessége és nitrogénhasznosító képessége is, mely elengedhetetlen az ökológiai körülmények között való jó teljesítőképességhez. A fajtavizsgálatok eredményei az ÖMKi és a résztvevő szervezetek honlapján évente közölve lesznek.

Kórtani felvételezés őszi búzán_ fotó ÖMKi (1)
Őszi búza kórtani felvételezése.
A képen Hertelendy Péter és Dr. Bencze Szilvia végzik a bonitálást (Fotó: ÖMKi)

Kórtani felvételezés őszi búzán_ fotó ÖMKi (2)
Őszi búza fuzáriumos fertőzöttsége (Fotó: ÖMKi)

Kórtani felvételezés őszi búzán_ fotó ÖMKi (3)
Őszi búza termésvizsgálat (Fotó: ÖMKi)

A kisparcellás fajtatesztek jól kiegészítik az ÖMKi által 2012 óta országosan koordinált üzemi, azaz on-farm fajtakísérleteket, melyek működő ökogazdaságokban a gazdák bevonásával valósulnak meg. A kísérletek együttes eredményei hatékonyabb támogatást, sikeresebb gazdálkodást biztosíthatnak, ezáltal akár újabb termelőket ösztönözhetnek az ökológiai gazdálkodásra való átállásra, ahol ugyanis kulcsfontosságúak a termőhelyhez alkalmazkodó, ellenálló, stabil hozamú és magas beltartalmi értékű fajták.

Ezen posztregisztrációs fajtateszteknek az is a célja, hogy bemutassa a gazdáknak a fémzárolt ökológiai vetőmaghasználat előnyeit, illetve ösztönözze az általában exportra termelő vetőmagos cégeket az általuk termesztett vetőmagok egy részének hazai piacon való forgalmazására. A jól teljesítő fajták a NÉBIH által működtetett Öko Vetőmag Adatbázisba is felkerülnek (ld. alább az Ökológiai Vetőmag Adatbázis fejezetet), így remélhetőleg az adatbázisnak is nő majd a jelentősége mind a gazdálkodók, mind a vetőmag forgalmazók körében.

A későbbiekben a hálózatnak az ökológiai fajtaelismerésben is fontos szerepe lehet, biztosítva az ökológiai gazdálkodás számára nemesített új fajtajelöltek fajtaregisztrációhoz szükséges gazdasági értékvizsgálatát, mely jelenleg csak eltérő környezeti adottságokkal rendelkező országokban érhető el (pl. Ausztria, Németország). Mivel az ökológiai növénytermesztés során a konvencionálisban megszokotthoz képest más, fentebb már említett, fajtatulajdonságok is kiemelt jelentőséggel bírnak, ezért fontos, hogy a kísérleti körülmények és a vizsgált paraméterek is az ökogazdálkodás igényeinek megfelelően legyenek beállítva.

Öko Vetőmag Adatbázis

A 889/2008 EK Bizottsági rendelet minden EU tagállam számára előírja egy öko vetőmag adatbázis működtetését, ez alapján hagyják ugyanis jóvá vagy utasítják el a tanúsító szervezetek a konvencionális csávázatlan vetőmagok felhasználását célzó derogációs kérelmeket. Hosszútávon, a fentebb említett célok eléréséhez, elengedhetetlen a NÉBIH által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázis (https://portal.nebih.gov.hu/oko-vetomag) fejlesztése (valós időben frissülő, felhasználóbarát felület), és ezáltal az adatbázisban szereplő vetőmagtételek választékának bővítése. Az adatbázis kínálati listája jelenleg mindössze néhány öko vetőmagot forgalmazó cég ajánlatát tartalmazza és szántóföldi növények csak elvétve szerepelnek rajta. Így nyilvánvalóan a fajtaválaszték nem fedi le a gazdálkodók igényeit, akik jogosan érvelhetnek, hogy ajánlat híján kénytelenek konvencionális csávázatlan vagy saját visszafogott vetőmagot használni, mely a gazdaság termelékenységére akár negatív hatással is lehet. A hatályos Európai Uniós öko rendelet három, a vetőmagok fajtakínálatának függvényében akár egy szezonon belül egymás között átjárható, kategóriát állapít meg a termesztett növényfajok (illetve bizonyos esetekben fajon belüli csoportok pl. szabadföldi vagy üvegházi termesztésre alkalmas fajták) derogációját illetően. Az I. kategóriába tartoznak azok a fajok/fajon belüli csoportok, melynek fémzárolt ökológiai minősítésű vetőmagjából minden igényt kielégítő, széles fajtaválaszték áll a gazdálkodók rendelkezésére, ezért derogáció ezen fajok egyik fajtájára sem adható ki. Éppen ezért az Öko Vetőmag Munkacsoport egyik kiemelt célja, hogy első körben a leggyakrabban termesztett szántóföldi fajok fokozatosan az I. kategóriába kerülhessenek. Ez lehetővé teszi, hogy az ágazat minden érintettjének legyen ideje alkalmazkodni az igényekhez és a megváltozott körülményekhez, azonban ehhez elengedhetetlen a szereplők szoros együttműködése is. Ezzel ellentétben a III. kategóriába tartozó fajokra általános engedély adható ki, ide sorolhatók azok a fajok, melyek egyetlen fajtájából sincs elérhető öko vetőmag a kínálati listán. Hazánkban e két kategória jelenleg nem tartalmaz egyetlen fajt vagy fajon belüli csoportot sem. Az I. kategória egyelőre azért nem használható, mivel az adatbázisban vannak ugyan fajok melyekből rendelkezésre áll öko vetőmag, azonban csak szűk fajtaválasztékkal. A III. kategória használata legalább időszakosan praktikus lenne (például olyan fajok esetén, ahol volt ugyan valamilyen fajtakínálat a vetési időszak elején, de időközben az összes fajtából elfogyott a vetőmag), hogy csökkentse az amúgy is megterhelő adminisztrációs feladatokat. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, mivel a hatályos öko rendelet nem tartalmazza mely hatóság lenne illetékes az általános engedély kiadásában. Ebből következik, hogy hazánkban jelenleg a II. kategóriába tartozik az összes termesztett növényfaj, azaz minden esetben egyedi engedély kiadására van szükség, mely adminisztratív túlterheltséget okoz az ökogazdáknak és a tanúsító szervezeteknek egyaránt.

Egy adott ország öko vetőmag igénye jobban lefedhető, ha a gazdálkodók számára elérhetők a szomszédos országok vagy a hasonló talaj és klimatikus feltételek mellett használt fajták vetőmagforgalmazói kínálata is. Jelenleg a vetőmagkereskedőknek külön kell feltöltenie és frissítenie a kínálatát minden egyes ország nemzeti öko vetőmag adatbázisába (sokszor az adott nemzet nyelvén). A helyzet javítása érdekében a LIVESEED projekt keretében egy közös, európai router adatbázis készül. Ez elősegíti az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az öko vetőmag kereskedelemben, és növeli az átláthatóságot az öko vetőmagok kínálatában. Természetesen a router adatbázis lehetőséget biztosít a vetőmag forgalmazóknak, hogy kiválaszthassák azokat az országokat, ahol a fajta várhatóan jól teljesít, és ahova ésszerű költségek mellett a vetőmag kiszállítható. A kapcsolódó nemzeti adatbázisok a továbbiakban is használatban maradnak, ezeket nem helyettesíti a router adatbázis, hanem azok tartalmát egy központi felületen teszi elérhetővé, módosíthatóvá, várhatóan 2021 tavaszától.

A munkacsoport keretében a vetőmag-szaporító és -értékesítő cégek megegyeztek abban, hogy az itthon előállított öko vetőmagtételeik egy részét ezentúl minden évben feltöltik az adatbázisba, ezáltal ösztönözve a gazdákat a fémzárolt öko vetőmag használatára és egyúttal újabb fajták kipróbálására is. Ezek a fajták a korábbi években ökológiai körülmények között általában jól szerepeltek, így termesztésük kisebb kockázatot jelenthet, mint például a konvencionális csávázatlan vetőmaggal rendelkező, ám ökoban ismeretlenebb fajták.

Az Ökológiai Vetőmag Munkacsoport eddigi működése hatékonynak bizonyult, reméljük, hogy a közeljövőben további előremutató kezdeményezésekről számolhatunk majd be.

További olvasnivalók a témában:

https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/reszveteli-nemesites-durum

Az Uniós öko rendelet végrehajtása az öko vetőmagok szaporításának és használatának a fellendítéséhez. Szakpolitikai javaslatok nemzeti - és regionális hatóságoknak 

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete

Mikó P., Drexler D., Fehér J., Megyeri M., Apostol E., A minősített ökológiai vetőmagok jövőjéről Biokultúra 2020/2-3

Írta:

Fehér Judit, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest

Dr. Mikó Péter, VSZT Öko Vetőmag Munkacsoport elnök, ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

Dr. Drexler Dóra, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest

A cikk megjelent az Agrofórum 2021/1 számában.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. december 18.

Hír
Öko vetőmagokkal és vetőburgonyával kapcsolatos tapasztalatcsere

Részletek
2020. március 13.

Média
Kőüszög megelőzése a biobúzában

LIVESEED projektben több olyan videó is készül, ami az ökovetőmagok kezeléséhez ad gyakorlati tanácsokat.

Részletek
2020. augusztus 24.

Média
Kalászfuzárium a biogazdálkodásban

Növénykórtani szemle az ÖMKi őszibúza fajtatesztjein. 

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Magkeverék
ÖMKi Élő Sorköz vetőmagkeverék

Egységár: 3 450 Ft + ÁFA/kg

Részletek

Magkeverék - kis kiszerelésben
ÖMKi Élő Sorköz vetőmagkeverék (kis kiszerelésben)

Egységár: 3 450 Ft + ÁFA/kg

Részletek

Kiadvány
On-farm kutatás 2012

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen