Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

levéltetű, repce, káposztarepce, őszi káposztarepce, földibolha, káposztamoly   2021. szeptember 3. Növényvédelem

A repce őszi károsítói

2021. évi 17. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Az őszi vetésű szántóföldi növények közül leginkább az őszi káposztarepce az, amely a legkényesebb, és amelynek a legtöbb károsítója áll ugrásra (és károsításra) készen. A repce esetében az állati károsítók által történő veszélyeztetettség olyan nagymértékű, hogy még konvencionális termesztésben is képes lehet akár a teljes állomány megsemmisítésére is. A biotermesztés feltételrendszerében sem kell ugyanakkor lemondani az őszi káposztarepce termesztésről. Nagyon sok károsító fellépése és kártétele egy elviselhető szint alatt tartható anélkül, hogy hagyományos inszekticidekkel avatkoznánk be a kultúra védelmében.

Kártevők hosszú sora 

Az őszi káposztarepcét már az ősz folyamán olyan sok kártevő tekintheti tápláléknak, hogy az könnyen az állomány megsemmisülését is okozhatja. Tovább ront a helyzeten az, hogy néhány károsító erre akár önmagában is képes lehet. Ráadásul elhibázott termesztéstechnológia alkalmazásával még további kártevők fellépését is ki lehet provokálni, ha az egyébként is fellépő károsítók tömege nem lenne elegendő. 

A még csak kelésben levő repce állományt már megtámadhatják a különböző földibolhák. A csak a repcén élő, évente csak egy nemzedéket nevelő repcebolha (Psylliodes chrysocephala) mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a keresztesvirágú növények földibolhái (Phyllotreta spp.), amelyek hat faja is károsít hazánkban. Közös bennük, hogy az imágók a fő károsítók, mivel érési táplálkozásuk során olyan mértékben képesek eleinte szitává lyuggatni, később pedig teljesen felfalni a csírázó, fiatal növény leveleit, hogy az belepusztul a kártételbe. Ezek a károsítók jól és szívesen repülnek ugyan, de ha egy adott helyen korábban már felszaporodtak (pl. a keresztesvirágúak földibolháinak második nemzedéke egy gondozatlan repce tarlón), úgy frontvonalban támadva, növényről növényre ugrálva kolonizálják a repce állományokat. Ellenük még konvencionális termesztés során sem könnyű a védekezés, sokszor csak ellenük több inszekticides kezelést is végre kell hajtani az ősz folyamán. 

Káposztabolhák pusztítása repce állományban

Mit tehet egy biotermesztő ellenük? Először is nem szabad elsietni a vetést. A földibolhák az ősz folyamán először a legkorábban vetett állományokon gyűlnek össze, a károsítás legdurvább részét ezek az állományok szenvedik el. Kései vetésnél már csak elenyésző, vállalható mértékű kártétellel kell számolni.  

Szintén fontos a nagyon jó minőségű magágy elkészítése. Ez azért fontos, hogy a fiatal növények minél gyorsabban átjuthassanak a kritikusnak számító 1 – 4 leveles időszakon. A nagyobb, idősebb növények jóval nagyobb kár elviselésére képesek. A kiváló minőségű magágy mellett mindent el kell követni, hogy a repce növények fiatalkori fejlődése minél gyorsabb legyen. Ha a repce ki tud nőni a bolhák foga alól, akkor ott érdemi kártétel nem fog előfordulni. 

A védekezést nagymértékben segíti, ha a gazdaságban, illetve a repce tábla tágabb környezetében nincsenek elhanyagolt repce árvakelések, vagy  csak keresztesvirágúakból álló zöldítések. Ezek kiváló rezervoárjai és felszaporító helyei valamennyi több nemzedékes repce károsítónak. Zöldítéshez - éppen a repce sikeres termesztése érdekében - olyan keveréket kell használni, amely döntően nem káposztafélét tartalmaz: tehát pillangósokat, facéliát, pohánkát.  

A földibolhákhoz hasonlóan évente három nemzedéket nevel a nagyon dekoratív, narancssárga testű repcedarázs (Athalia rosea) is. Ez a kártevő szintén képes teljes állományok totális elpusztítására. A repcedarázs utolsó nemzedékének imágói augusztus végén – szeptember elején rajzanak, időnként hatalmas mennyiségben. A sárga színcsapdára igen jól repülnek, így a rajzás menete, megtörténte ezekkel jól nyomon követhető. 

A repcedarázs ugyanakkor nagyon kényes a peterakás tekintetében. Kistermetű növényekre nem rak petét. Lárvái főleg idősebb korban erősen fény kerülők, így olyan állományra, amelyben a dús lombozat és annak árnyékoló hatása nem biztosított, nem petézik. Ismét csak a korán vetett és a rajzás idejére már fejlett, esetleg túlfejlett egyedekből álló állományok a leginkább veszélyeztetettek. A lárvák, azaz az álhernyók nagy, szabálytalan karéjozó rágásukkal hamar teljes lombveszteséget képesek okozni. Étvágyuk a korukkal együtt, de szinte exponenciális ütemben növekszik, így az idős lárvák elképesztően nagy lombveszteséget képesek okozni.  

Inszekticides védelem lehetősége híján a biotermelők elsődleges védekezési lehetősége az időben, esetleg kissé megkésve végrehajtott vetés. Segítség lehet még a vetőmag norma csökkentése. A repce nagyon jól bokrosodik, így könnyedén tolerálhatja a valamivel ritkásabb állomány okozta termés kiesést, a ritkás állomány jelentősen csökkenti a repcedarázs peterakásának esélyét. 

Az előző kártevőkhöz hasonlóan évente három nemzedéket nevel a kis káposztalégy (Delia radicum) is. Lárvája, a „rizskukac” a méretéről és alakjáról kapta nevét, bár valójában nyű, hiszen légy lárva. E károsítónak is a harmadik nemzedéke támadja ősszel a repcét. A kártétel sokszor egyáltalán nem szembe tűnő, csak a repce növények gyenge növekedésében, időszakos fonnyadásában nyilvánul meg.  Ha nagyon nedves az ősz és erős a fertőzés, úgy előfordulhat akár tömegesen is a növények tövének elrothadása is. A kárt a lárva okozza, amely a gyökér felszínén fentről lefelé haladva U keresztmetszetű sebcsatornát készít a gyökér felszínébe.    Egy repce növényen – főleg ha az jókora példány – akár tucatnyi nyű is élhet.  Maga a légy nem petézik négy levelesnél kisebb növényre. A kártevő ellen szintén a korai vetések elkerülése az egyik eredményes védekezési módszer, mivel így a kártevők imágói a korábban vetett állományokra rakják majd petéik legnagyobb részét. Szintén fontos a repce fiatalkori növekedésének minél hatékonyabb segítése bármely engedélyezett módszerrel. Esetenként egy öntözés is csodákat tehet és átlökheti a repcét a 4 – 6 leveles, kritikus időszakon, ahol már megtörténhet a peterakás, de még túl kicsik ahhoz a növények, hogy nagyobb kár nélkül elviseljék a nyüvek táplálkozását.  

Kis káposztalégy lárvája és kártétele

A korai vetés kockázatai 

A repce esetében sajnálatos módon az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy nagyon korán, akár már augusztus közepén elvetik a magot a talajba, amely esetleg gyorsan ki is kel. A már korábban említett károsítók mellett a hatalmas zöld lombtömeget megtestesítő repce állományok egyéb kártevők számára is ideális táplálkozó és szaporodó területet nyújtanak. Ilyen károsítók pl. a levéltetvek, közülük is kiemelkedik a repcén ősszel domináns zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae). A hatalmas, akár 12 – 18 leveles repce növényeken a levelek fonákán akár több ezres kolóniák élhetnek. Ez azon kívül, hogy konkrét víz és tápanyag veszteséget is okoz a repcének az egyre terjedő tarlórépa mozaik vírus terjesztésében is döntő szerepet vállal. Vírusos állománytól jó termést nem célszerű elvárni. 

Levéltetvek tömege a repce levelelk fonákán

A nagy lombozatú állományok az ősz folyamán a fehérlepkék (Pieris spp.) mellett döntően a káposztamoly (Plutella maculipennis) utolsó, harmadik nemzedékének hernyói számára is kedvező feltételeket nyújtanak. Ez a káposztamoly esetében néha egészen durva lombkártételt is eredményezhet. 

Káposztamoly hernyója repce levél fonákán

A túlságosan korai vetés egyik nagy kockázata az, hogy a repce a hosszúra nyúlt ősz folyamán túlnövekedik, esetleg túlfejlődik. A túlnövekedés alatt döntően a szükségtelenül kinevelt levelek sokaságát értjük. Ezek a tél folyamán elfagynak, de az ősz során beléjük pumpált tápanyagok csak később lesznek elérhetőek a repce számára, így ez felesleges tápelem felhasználást, pazarlást eredményez. A túlfejlődés sokkalta veszélyesebb. Ha már az ősz folyamán a repce virágzati tengelyt, szárat akar nevelni, akkor nagy a baj, hiszen ekkor már semmiféle fagyállósággal sem rendelkezik. Az ilyen, szárba indult állományok egy enyhébb télen is ki szoktak fagyni. Mivel a biogazdálkodás keretei közt a regulátor kezelések nem lehetségesek, így túl sok lehetőségük nincs a termelőknek a korai vetéssel kiprovokált növekedési – fejlődési folyamat elszabadulását meggátolni. 

Mi a teendője a biogazdának? 

Az eddig leírtakból is kiderül, hogy agrotechnikai elemekkel is elviselhető szinten tartható a tömegesen megjelenő őszi károsítók kártétele. Gyakorlatilag kiküszöbölhető a vegyszeres beavatkozás, egyébként is gyakorlatilag a felsorolt kártevőkre nincs bioban engedélyezett készítmény. Az egyenként csekélyebb hatások összeadódnak, ha az alábbi felsorolt agrotechnikai elemeket tudatosan alkalmazzuk: 

  • Lehetőleg rezisztens fajta termesztése, így várhatóan kórokozók nem gátolják a növény kezdeti és gyors fejlődését;  
  • Ajánlott a mag kezelése Polyversum készítménnyel, amely évek óta bizonyított, a csírakori betegségek elleni hatásával, később alkalmazva a szárrák, becőrontó, fehérpenész és a szürkepenész ellen véd;  
  • Új termék a hazai kínálatban a Bacillus amyloliquefaciens MBI 600 törzsét tartalmazó Integral Pro: a kis repcenövény gyökerét kolonializálja, maga a baktérium olyan anyagokat termel, amelyek gátolják a kórokozó gombák fejlődését, fokozza és szisztemikus szerzett rezisztenciát (SAR) és indukált szisztemikus rezisztenciát (ISR) a növényben, végül, de nem utolsósorban a növények megerősítése következtében a repcebolha kártétel súlyosságát mérsékli;  
  • Nagyon gondos talajművelés és magágykészítés a gyors és egyöntetű kelés érdekében; 
  • Közép kései vagy inkább kései vetés, esetleg csökkentett vetőmag normával (vegyük figyelembe a gyomirtás üzemi gyakorlatát: a gyomfésű a még be nem gyökerezett állományt bizony ritkíthatja);
  • Az egyenletes kelés és kezdeti gyors fejlődés segítése a vetés előtt talajba juttatott valamelyik, bioban is engedélyezett huminsav tartalmú talajkondicionálóval; 
  • Terület és tábla gondos kiválasztása (lehetőleg ne legyen repce vagy repcetarló, repcét is tartalmazó zöldítés a szomszédos táblákon); kerülni kell az erősen kötött réti és belvizes talajokat;  
  • Korán lekerülő elővetemény (általában őszi kalászos) és legalább négyéves forgó, a repce önmaga után legfeljebb négy évente következhet; 
  • Száraz őszökön kelesztő öntözésre is szükség lehet, az kifejezetten előnyös, ha a tábla öntözhető. 

Jó közepes hozammal a termesztés gazdaságos lesz és ne feledjük: kiváló elővetemény, mert az alsóbb talajrétegekből a mélyre hatoló gyökérrendszer „felhozza” a felsőbb rétegekbe a tápanyagokat, amely komoly terméstöbbletet eredményez a következő növénykultúrában. Erről a járulékos haszonról nem illik elfelejtkezni. 

Borítókép: Hatalmasra nőtt repce növény, oldalhajtások nélkül
Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.
 

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. március 4.

Növényvédelem
Időszerű az őszi árpa egyes kórokozói, valamint az őszi káposztarepce fiatalkori kártevői elleni védekezés

2021. évi 1. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2021. április 23.

Növényvédelem
Védekezés a szántóföldi kultúrák fiatalkori kártevői ellen

2021. évi 5. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2020. május 5.

Növényvédelem
Hogyan védekezzünk levéltetvek ellen öko módszerekkel?

2020. évi 11. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Az ökológiai szójatermesztés fejlesztése - Éves kutatási összefoglaló, 2021

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Részletek

Kiadvány
Ökológiai és low-input szójatermesztés komplex technológiájának fejlesztése

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Részletek

Kiadvány
Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

A csonthéjasok eredményes ökotermesztésének egyik sarkalatos pontja a nagyszámú kórokozó és kártevő elleni hatékony védekezés. A megelőző (preventív) eljárások – mint például az ellenálló fajták, jégvédő háló vagy az esővédő fólia alkalmazása – mellett ma már rendelkezésre állnak hatékony közvetlen (direkt) védekezési módszerek is. Ez az információs kiadvány bemutatja a főbb kórokozókat és kártevőket, és ismerteti a lehetséges preventív és direkt védekezési eljárásokat.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Az ár a szállítási díjat tartalmazza. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen