• szeptember 25, 2025

2036-ra teljes mértékben megszűnnek az ökológiai gazdálkodásban alkalmazott nem ökológiai vetőmagokra vonatkozó átmeneti engedmények (derogációk). Ez jelentős mérföldkő az ökológiai ágazat számára, és fontos lépés egy ellenállóbb, fenntarthatóbb élelmiszerrendszer felé. E cél eléréséhez azonban tudatos tervezésre, kapacitásfejlesztésre és szoros együttműködésre lesz szükség a gazdálkodók, nemesítők, vetőmag-forgalmazók és döntéshozók között.

Az átállás támogatására a LiveSeeding projekt nemrég publikált egy új, gyakorlati segédanyagot, amely egy útitervet és döntési fát tartalmaz a 100%-os ökológiai vetőmaghasználat megvalósításához. Ez az eszköz a nemzeti hatóságokat segíti abban, hogy olyan szakpolitikai intézkedéseket alakítsanak ki, amelyek ösztönzik az ökológiai vetőmagok előállítását és felhasználását. Az útmutató inspiráló példákat mutat be különböző európai országokból, és összefoglalja az eddigi úttörő kezdeményezések legfontosabb tanulságait.

A nemzeti tapasztalatok tanulságai

A jelentés egyik fő erőssége, hogy hat különböző nemzeti stratégiára épít, amelyek már most is zajlanak Európában. Ezek a példák gyakorlati tapasztalatokat nyújtanak arról, mi működik, és milyen kihívásokkal kell szembenézni:

  • Dánia: Future-Proof Organic Vegetable Seeds (2022–2026)
  • Franciaország: Fajbesorolási rendszer az öko vetőmagokra
  • Németország: Útitervek az ökológiai szaporítóanyag kínálatának és keresletének növelésére (2023–2026)
  • Lettország: Az öko vetőmaghasználat előmozdításához szükséges intézkedések kidolgozása (2023–2025)
  • Svédország: A hazai zöldségvetőmag-előállítás növelése 2036-ig (2022–2028)
  • Olaszország: Nemzeti terv az öko vetőmagokra (2025–2028)

Ezek a kezdeményezések megmutatják, hogy az előrelépés lehetséges, ha a kormányzatok befektetnek a kutatásba, ösztönzik a vetőmag-szaporítást, és szorosan együttműködnek a termelőkkel és nemesítőkkel. Ugyanakkor világossá válik az is, hogy nincs univerzális modell: minden ország a saját mezőgazdasági adottságaira, piacaira és intézményrendszerére szabja stratégiáját.

Mitől lesz eredményes egy útiterv?

A jelentés három alapvető elemet emel ki, amelyeket a nemzeti stratégiáknak tartalmazniuk kell:

  1. Többszereplős megközelítés
    A gazdálkodók, nemesítők, vetőmagcégek, tanácsadók és hatóságok közötti együttműködés kulcsfontosságú. Az átállást nem lehet egyetlen szereplő vállára tenni.
  2. Átfogó helyzetelemzés
    Megbízható és naprakész adatok szükségesek a vetőmag-kínálatról, -keresletről és -felhasználásról. Ehhez elengedhetetlenek a monitoring rendszerek és adatbázisok – például a Router Database.
  3. Intézményi támogatás
    Az útiterveket szélesebb mezőgazdasági politikákba – például nemzeti ökológiai akciótervekbe – kell beágyazni, hogy hosszú távú stabilitást és politikai támogatást élvezzenek.

A 2036-ig vezető út kijelölt, de az eléréséhez következetességre és együttműködésre lesz szükség. E jelentés révén a nemzeti döntéshozók kézzelfogható eszközt kapnak a 100%-os ökológiai vetőmaghasználat megvalósításához.

Miért fontosak az öko vetőmagok?

A vetőmag a mezőgazdaság alapja. Az ökológiai gazdálkodásban még nagyobb szerepe van, hiszen az ilyen rendszerekben használt vetőmagnak:

  • alkalmazkodnia kell az alacsony inputú gazdálkodási feltételekhez,
  • ellenállónak kell lennie az éghajlatváltozás hatásaival szemben,
  • és szintetikus vegyszerektől mentesnek kell lennie.

Ennek ellenére sok biogazda továbbra is hagyományos vetőmagokat használ, mert az ökológiai alternatíva nem mindig érhető el. Ezt a gyakorlatot a jogszabályok ideiglenes derogációkkal teszik lehetővé – de ez csak átmeneti megoldás.

Ha az ökológiai mezőgazdaság valóban teljesíteni kívánja a fenntarthatósággal kapcsolatos ígéreteit, akkor saját, erős és sokszínű vetőmagágazatot kell kialakítania. Az útiterv éppen ehhez kínál gyakorlati irányvonalat.

A 100%-os ökológiai vetőmaghasználat nem csupán technikai követelmény, hanem tágabb, rendszerszintű előnyöket hoz az európai mezőgazdaság és társadalom számára:

  • Biodiverzitás: a változatos fajták és heterogén populációk előtérbe helyezésével
  • Klíma-reziliencia: a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó növények biztosításával
  • Élelmiszer-önrendelkezés: a gazdálkodók külső inputoktól való függetlenségének erősítésével

E célkitűzések összhangban állnak az Európai Zöld Megállapodás és az EU „Termőföldtől az asztalig” stratégiájának alapelveivel.

A teljes útiterv itt olvasható: https://liveseeding.eu/wp-content/uploads/2025/08/LiveSeeding_Deliverable_4.1_final.pdf

Kapcsolódó hírek

Válassz letölthető szakmai kiadványaink közül!