Szőlőültetvények talajvédelme
Hosszú távon feltétlenül szükséges lesz bizonyos agroökológiai beavatkozások foganatosítása a mezőgazdasági területeken, hogy a termelés környezetkárosító hatásait csökkenteni, vagy akár ellensúlyozni tudjuk. A legtöbb esetben ez elsősorban a talaj védelmét jelenti, amelynek a gyakran lejtős területeken található szőlőültetvények esetén kiemelt jelentősége van. Összességében elmondhatjuk, hogy egyre elterjedtebb valamilyen takarás alkalmazása az ültetvény talajának védelmére. Ez egyre fontosabb az időjárás szélsőségesebbé válása miatt is, minthogy gyakoribbak az akár több hónapos csapadékmentes időszakok, melyeket aztán kiadós, olykor heves esőzések követnek, tovább fokozva a talajt degradáló és erodáló folyamatokat, melyekkel szemben a termelés biztonsága érdekében feltétlen védekeznünk kell.
Utóbbi, az időjárási szélsőségekkel összefüggő folyamatokra a támogatási rendszer is reagált. A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei szerint (16/2024. (IV. 9.) AM rendelet, HMKÁ 6. előírás), ha egy ültetvény parcellája legalább 12%-os lejtésű, a sorköztakarást kötelezően meg kell valósítani legalább mulcsozással, vagy egynyári takarónövényzet vetésével. Az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretein belül két, sorköztakarással kapcsolatos opció is választható: időszakos vagy évelő sorköztakaró vetése (15/2023./IV. 19./ AM rendeletben, vagy az AÖP 2023-2027-es időszakra vonatkozó kézikönyvében). Ezen változásoknak is köszönhetően egyre nagyobb figyelmet kap a magkeverékekkel történő sorköztakarás megvalósítása. Ahhoz, hogy kiderüljön, az egyes keverékek, a keverékekkel elvetett fajok hogyan viselkednek az ültetvényekben, fontos, hogy azokat on-farm körülmények között teszteljük, így hozzájárulva ahhoz, hogy lehetőleg minden termőhelyre a megfelelő keverékeket tudjuk ajánlani.
Vizsgálatok két borvidéken
Jelen munkánkban azt mutatjuk be, hogy egy hatfajos sorköztakaró keverék (ÖMKi Élő Sorköz vetőmagkeverék) hogyan teljesített két különböző talajadottságokkal rendelkező borvidéken a 2021 és 2024 közötti időszakban.
Mintavételi helyszíneink az Egri (E-jelű kísérletek) és a Tokaji (T-jelű kísérletek) borvidéken találhatóak. Mindkét borvidéken 3-3 helyszínen (1. táblázat) vetették el az Élő Sorköz keveréket 2020 őszén vagy 2021 tavaszán. A keverék összetétele a 2. táblázatban látható. A vetés a legtöbb helyszínen alapos talajelőkészítést követően, aprómorzsás magágyba történt, körülbelül 20 kg/ha vetőmagnormával. A vetés után a növényzet monitorozása minden helyszínen vetett parcellánként 4 db 4 m2 nagyságú kvadrátban történt 2021-től 2024-ig. A felvételezéseket minden évben június második felében végeztük el, melynek során feljegyeztük az edényes növényfajok borításértékeit. A fajokat az adatfeldolgozás során vetett és spontán kategóriákba csoportosítottuk. Voltak fajok, melyek minden területen csak a vetésekben jelentek meg (Medicago sativa, Melilotus officinalis, Phleum pratense, Trifolium medium, T. pratense), tehát alapvetően a magkeverékben található szennyezésnek tekinthetőek. Ezen fajok borítása általában maximum pár százalékot tett ki, és a vetett fajokhoz soroltuk őket az adatfeldolgozás során. A T2 és E3 területeken 2024-re felszámolták a vetéseket, ezért ezeken a helyszíneken ekkor már nem készültek felmérések.
Fajösszetétel és borítás
A vetést követő felvételezés során helyszínenként jelentős eltéréseket tapasztaltunk a vetett fajok összesített borításában (1. ábra). Ez nagyrészt a különböző vetési időpontoknak volt tulajdonítható: a T1-es és T2-es területen már 2020 őszén megtörtént a vetés, míg a többi területen csak 2021 áprilisában, így azokon a területeken az első felmérésre tulajdonképpen a vetés után 2 hónappal került sor. A legtöbb területen a kelést így is megfelelőnek tekintettük, mivel a kis vetett borítás számos csíranövényt takart (1. kép). A második évre minden egri területen nőtt a vetett fajok összesített borítása, azonban a Tokaji borvidéken több területen is a vetett fajok összesített borításának csökkenését figyeltük meg (1. ábra). Ennek fő okai a 2021 őszén kezdődő és 2022 nyarának második feléig tartó, súlyosan aszályos időszak és a területek eltérő talajadottságai lehetnek. Míg az egri területek talaja agyagosabb, jobb vízmegtartó képességű, addig a tokaji területek talajai valamivel lazábbak, kiszáradásra hajlamosabbak. Ez összességében két tokaji területen is a vetett növényzet kiszáradását okozta, míg a T3 helyszínen
a vetett növényzet borítása viszonylag alacsony maradt nemcsak a második, de a harmadik évre is.
A harmadik évre az egri helyszíneken a vetett növényzet borítása stagnált vagy tovább növekedett. A T1-es helyszínen 2022 őszén újravetették a sorköztakaró növényzetet, így a harmadik évre ismét 60% feletti átlagborítással voltak jelen a vetett fajok (1. ábra). A T2-es helyszínen nem volt erre mód, így a mintavételi egy ségekben már csak jelképes borításértékekkel képviseltette magát a vetés.
Az oszlopdiagramok zöld része a vetett fajok összevont átlagborítását, míg a sárga rész a spontán megjelenő növényfajok összevont átlagborítását jelölik. Az oszlopok alatti számok a felvételezés évét jelölik (1 = 2021, 2 = 2022, 3 = 2023, 4 = 2024), a különböző helyszíneket pedig a T1-3 (Tokaji borvidék), illetve E1-3 (Egri borvidék) betűkóddal jelöltük.
1. ábra A vetett és spontán edényes növényfajok átlagos összesített borítása a vetett parcellákban a vetést követő négy vegetációs időszakban (2021–2024)
1. kép A T1 helyszín Élő Sorköz keverékkel vetett parcellájának sorköze a vetés utáni felvételezés idején (2021. június 17.) Ugyan a vetett fajok borítása még alacsony volt, de a képen látható vetett fajok több tucatnyi csíranövénye jó megtelepedést vetített előre
A negyedik évre mind a négy megmaradt területen megfelelő borítással voltak jelen a vetett fajok (2. kép). Ezen fajok dinamikája nem volt teljesen egyforma a különböző helyszíneken/régiókban. Általánosságban elmondható, hogy a lándzsás útifű és a tarka koronafürt megtelepedése inkább a tokaji helyszíneken volt jobb, a fehér here és vadmurok megtelepedése pedig inkább az egri helyszíneken. A szarvaskerep a borvidéktől függetlenül minden helyszínen növelte borítását az idő előrehaladtával, míg a komlós lucerna borítása a vetés idejétől távolodva csökkenő tendenciát mutatott a legtöbb helyszínen.
2. kép Negyedik éves Élő Sorköz keverékkel vetett szőlősorköz az E3 helyszínen (2024. június 3.)
Összegzés
Vizsgálataink alapján az Élő Sorköz keverék a megfelelő termőhelyre vetve akár több mint négy évig kielégítő borítást tud biztosítani. Eredményeinket árnyalja a 2022-es történelmi aszály, ami rámutatott, hogy egyes szárazabb adottságokkal rendelkező területeken a keverék szárazságtűrése nem feltétlenül elégséges. Ha feltételezzük, hogy a jövőben nagyobb eséllyel fordulnak majd elő hasonlóan súlyos aszályos időszakok, akkor mindenképp indokolt további, az Élő Sorköz keveréknél jobb szárazságtűréssel bíró keverékek összeállítása/tesztelése. Nemcsak szőlőültetvényekben, de homoki területeken fekvő gyümölcsültetvényekben gyűjtött tapasztalataink is ezt mondatják velünk.
Köszönetnyilvánítás
A LIFE VineAdapt (LIFE19 CCA/DE/001224) projekt az Európai Unió LIFE programján belül a LIFE Éghajlat-politika alprogram támogatásával valósul meg. Köszönjük a helyszínt biztosító szőlészeteknek és azok dolgozóinak, hogy hozzájárultak projektünk megvalósulásához, illetve köszönettel tartozunk munkatársaink, kollégáink terepi munkálatokban nyújtott segítségéért.
A cikk az Agrofórum 2025. májusi lapszámában jelent meg. Szerzők: dr. Miglécz Tamás, dr. Mezőfi László, dr. Tóth Ferenc (ÖMKi), dr. Nagy János György (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Jászberényi Campus)
