Közel 40 érdeklődő gazdálkodó és szakember gyűlt össze Kőlyuktetőn február 6-án, hogy meghallgassák az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem munkatársainak előadásait a szőlőtermesztés ökológiai támogatásának témáiban, majd részt vegyenek a sorközvetéssel kapcsolatos kerekasztalbeszélgetésben és műhelymunkában.
Egerbe várta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet gazdálkodó partnereit és az érdeklődő szőlészeket, hogy bemutassa sorközvetéssel kapcsolatos, már 2012 óta futó kutatásainak eredményeit. Az előadások megkezdése előtt Tóth Ferenc, az ÖMKi kertészeti csoportjának vezetője köszöntötte a vendégeket, majd röviden bemutatta, milyen kedvező hatásai vannak a virágos növényekkel bevetett élő sorközöknek az ültetvényekre, többek között a vízmegtartás, a hőmérsékletszabályozás, valamint a biológiai sokféleség, és egyúttal a növényvédelem terén.
„Szőlős sorközvetéssel kapcsolatos 4 éves eredményeink: keverékek teljesítménye és hatásuk egyes termés paraméterekre” című előadásával Miglécz Tamás kutató kezdte meg az elmúlt évek eredményeinek bemutatását. Beszámolójában kiemelte: az Élő Sorköz keverék megfelelő és tartós borítást nyújtott az általunk vizsgált 6 ültetvényből 4-ben, azonban szárazabb termőhelyeken okozhatnak gondot a súlyosabb aszályos időszakok, ezért elkezdtük egy szárazságot jobban tűrő keverék tesztelését. A 19 fajos kísérleti keverékünk hasonlóan jól borít, azonban a diverzitás növelése érdekében belekevert fajok csak szórványosan, alacsony borítással voltak jelen a kvadrátokban, ami miatt ezek alkalmazása nem feltétlen indokolt. Ahhoz, hogy a sorköztakarásnak a termés mennyiségi és minőségi paramétereire gyakorolt hatását a lehető legpontosabban megismerjük, további vizsgálatok szükségesek. Előadásában bemutatta a sorköztakarás főbb talajparaméterekre gyakorolt hatását is: azon ültetvények esetében, melyekben a kontroll parcella talaját rendszeresen bolygatják, magasabb humusztartalmat figyeltünk meg a vetett parcellákban. Ezen felül az ültetvények többségénél megfigyelhető volt az Élő Sorköz keverékben található pillangós fajok nitrogénkötő hatása.
Ezt követően Mezőfi László beszélt a virágos sorközvetések hasznos ízeltlábúakra és a szőlő károsítóira gyakorolt hatásáról. A kutató bemutatta az elmúlt évek eredményeit, miszerint a kipróbált hatfajos magkeverék segítségével létrehozott virágos takarónövény-sávok képesek növelni a sorközökben egyes ragadozó és beporzó ízeltlábúcsoportok számosságát, sőt, a szőlőtőkéken is megnőhet egyes ragadozó csoportok (pl.: fátyolkák) egyedszáma. A hasznos ízeltlábúakra gyakorolt kedvező hatás mellett megfigyelhető volt továbbá például az amerikai szőlőkabóca egyedszámának csökkenése is a sorközvetésekkel összefüggésben. Mindent egybevetve, a kipróbált hatfajos sorközvetés ígéretes eszköze lehet a megőrző biológiai védekezés gyakorlatának.
Egy rövid kávészünet után az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem munkatársai számoltak be az EKKE Kísérleti Szőlőültetvények és Borászatban folyó kutatásaikról.
Elsőként Biró-Kovács Ramóna a vízhiány hatásait mutatta be különböző alany-nemes kombináció esetén, de kitért arra is, hogy a vízhiány befolyásolja a levél mikrobiomjának összetételét és működését rövid és hosszú távon egyaránt. A kutató összegezve a kísérlet eredményeit elmondta, hogy a vízhiány időtartama jelentősen befolyásolja a regenerációs szakaszt, így kiemelten fontos a körültekintő alanyválasztás és az ültetvényekben a termesztéstechnológiai fejlesztések alkalmazása. De emellett a szárazságstressz hatásainak további kutatása is elengedhetetlen a jövőben a sikeres szőlőtermesztés érdekében.
Szoboszlay Zoltán szőlész beszélt a hozamkorlátozás hatásáról a borminőségre, különböző Kékfrankos klónok esetében.
Előadásából kiderült, hogy a vizsgált Kékfrankos klónok és a hozamkorlátozás együttes hatása révén elsősorban a borok érzékszervi paraméterei változtak, míg az analitikai eredmények azonos szüreti időpont mellett csak csekély mértékben tértek el egymástól, feltehetően a 2024-es évjáratban végbement érésdinamikai folyamat rohamos előrehaladtának okán.
A borok összetételére vonatkozó műszeres mérések és az érzékszervi bírálat eredményeinek szintetizálása révén ugyanakkor jobban megismerhető az egyes fajtaváltozatok értékpotenciálja.
Az ebédszünet keretében lehetőség nyílt a korábbi előadásban szereplő borok érzékszervi bírálatára is. A különböző klónok különböző tőketerhelés mellett szüretelt Kékfrankos borait hasonlíthatták össze a résztvevők.
Ebéd után már egy kisebb létszámú gazdálkodói körben folytatódott a program egy kerekasztal-beszélgetéssel, ahol a jelenlévők megosztották egymással tapasztalataikat a sorközvetéssel kapcsolatban, majd az ÖMKi és az EKKE kutatói válaszolták meg a felmerülő kérdéseket. Több gazdálkodó, akinek már volt tapasztalata a sorközvetéssel, megerősítette a kutatók eredményeit, miszerint az élő sorköztakaró növényzet jelentősen csökkenti a talajeróziót, amely a hegyvidéki ültetvényekben kiemelt probléma. De felmerült még a sorközművelés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelmi teendők kérdése is.
A hasznos tapasztalat- és véleménycsere után, az esemény végeztével több gazdálkodó is jelezte, hogy örömmel bekapcsolódna az ÖMKi kutatásába. Így a jövőben még több területen tudnak vizsgálatokat végezni kutatóink, ezáltal még több hasznos eredményről és tapasztalatról tudnak majd beszámolni, ezzel is segítve a gazdálkodók munkáját.
