Szakmai Nap és Világítótorony Gazdaságlátogatás
Az aranyszínű sárgaság elleni védekezési lehetőségek volt az egyik fő témája a júniusban Tokajban tartott Világítótorony Gazdaságlátogatás és Szakmai Nap rendezvénynek. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok látta vendégük az érdeklődő szakembereket, ahol az amerikai szőlőkabóca és a fitoplazma elleni ökológiai védekezés lehetőségei mellett szó esett még a sorköztakarás fontosságáról mind az erózió, mind az aszály elleni küzdelemben.
A tokaji Rákóczi Pince adott otthont a szakmai nap előadásainak, ahol elsőként Miglécz Tamás projektvezető kutató „Sorköztakarás, mint az agroökológiai ültetvénygazdálkodás része” című előadását hallgathatták meg a résztvevők. Az előadás első felében az Agroecology-TRANSECT projekt keretein belül végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit mutatta be, melyben azt vizsgálták, hogy a különböző hátterű, különböző régióban élő érdekeltek hogyan viszonyulnak, mennyire tartják fontosnak az agroökológia alapelvekből eredeztethető állításokat. A kérdőívezés eredményei rámutatnak, hogy az agroökológia értelmezése és a különböző érdekelt csoportok és földrajzi régiók szintjén elkülönül valamelyest, de vannak elvek, amelyekkel a többség egyetért. Ilyenek például az, hogy az agroökológiai művelés során a biodiverzitás védelme kiemelt fontosságú, hogy a mezőgazdasági temelőrendszerek diverzifikációja elengedhetetlen, illetve az agroökológiai gyakorlatok elterjedéséhez fontos, hogy az minél szélesebb társadalmi rétegek bevonásával, közösségi szerveződés útján történjen. Az előadás további részében beszámolt az Élő Sorköz keverék megtelepedésével, teljesítményével kapcsolatos ötéves eredményeiről, melyek lényege, hogy az utóbbi években tapasztalt aszályos időjárás miatt szükséges szárazabb termőhelyekre adaptált magkeverékek kidolgozása is, amelyek megfelelően hosszú időre nyújtanak megoldást a gazdálkodók számára.
Selmeczi Dóra kutató a „Talajtakaró aljnövényzet és a talajbolygatás földigiliszta-közösségekre gyakorolt hatása szőlőültetvényekben” témában mutatta be kutatási eredményeit, amelyek rámutatnak, hogy a szőlőültetvények sorközkezelése jelentős hatást gyakorol a talaj élővilágára, ezen belül a földigiliszta-közösségekre is. Az alkalmazott kezelési módok eltérő mértékben befolyásolják a különböző ökológiai csoportba tartozó földigilisztafajokat, így a sorközök kezelési rendszere fontos eszköze lehet a talaj biológiai állapotának alakításában. A takarónövényzet alkalmazása, valamint a növényborítás és a különösen a kétszikű növények arányának növelése kedvező feltételeket teremthet a mélyen aknázó (anexikus) földigilisztafajok számára. Ezek a fajok kiemelt szerepet töltenek be a felszíni holt szerves anyag mélyebb talajrétegekbe történő szállításában, ezáltal hozzájárulnak a szervesanyag-körforgáshoz és a talaj biológiai aktivitásának fenntartásához. Ezzel szemben a talajbolygatás mérséklése vagy elhagyása elsősorban a talajlakó (endogeikus) földigilisztáknak kedvez. E csoport fajai a talaj szerves és ásványi alkotóinak keverésével elősegítik a humuszképződést, javítják a talajszerkezetet, valamint fontos szerepet töltenek be a talaj víz- és levegőgazdálkodásában is.
Egy rövid kávészünet után „A virágos sorköztakarók szerepe az amerikai szőlőkabóca elleni megőrző biológiai védekezésben” című előadásában Mezőfi László projektvezető kutató ismertette az elmúlt évek több helyszínen végzett kutatásainak eredményeit, miszerint virágos sorköztakaró mixekkel eredményesen növelhető egyes ragadozó ízeltlábúak számossága a szőlőtőkéken. Ezzel összefüggésben pedig a szőlő levelein fejlődő különböző kabócák kisebb mértékű felszaporodása tapasztalható. Habár a sorközvetés önmagában nem képes a kabócák egyedszámát a modern növényvédő szerek hatékonyságának megfelelő mértékben csökkenteni, kiegészítő jelleggel alkalmazva hozzájárulhat a technológia egy környezetkímélőbb növényvédelmi gyakorlat kialakításához.
Az esemény vendégelőadója Tóth Erika agrárszakértő, az Aranyszínű sárgaság – A szőlő immunreakcióinak aktiválása a fitoplazmával szemben című könyv szerzője volt. A szakember részletesen beszélt a növényi “immunválasz” hátteréről, a növényekben ilyenkor lejátszódó folyamatokról. Az előadás végén pedig konkrét gyakorlati tanácsokat is adott a kérdezőknek a növények “immunrendszerének” megerősítéséről. Előadásában rámutatott, hogy recens nemzetközi kutatások is igazolják az elhangzottakat: azaz a szőlőtőkék kondicionálása tényleg lehetséges, így pedig a tőkék kisebb valószínűséggel fertőződnek meg a fitoplazmával. Bár 100%-ban így sem védhető ki a fertőződés, a növényi kondíció javításának így is fontos szerepe van az integrált szemléletű aranyszínű sárgaság elleni küzdelemben.
Az előadásokat követően Allacherné Szépkuthy Katalin, a szaktanácsadási csoport vezetője összefoglalta az ÖMKi néhány KAP‑ (korábban MNVH) kutatásának eredményeit, a gazdálkodók regeneratív gazdálkodási módszerekről alkotott véleményét és attitűdjét, valamint ismertette, hogy az agrárgazdasági kutatások keretében elkezdték feldolgozni az ökológiai gazdálkodók anonimizált elektronikus naplóit. Katalin és Divéky‑Ertsey Anna, a kertészeti csoport vezetője műhelymunkára invitálta a résztvevőket, ahol a gazdák, szaktanácsadók és szakemberek megosztották tapasztalataikat az ültetvény takarónövényes kezeléséről, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésről, a fitoplazma előfordulásáról, valamint az ökológiai szőlőültetvényekben alkalmazott növényvédelmi technológiákról.
Az ebéd utáni birtoklátogatásra már csak egy maroknyi csapat vállalkozott a rekordhőségben, de azok a résztvevők is, akik az előadások után hazaindultak megerősítették, hogy szakmailag nagyon érdekesek, informatívak és hasznosak volt mind az előadások, mind a műhelymunka.
Köszönjük minden résztvevőnek, hogy velünk tartottak Tokajban!
A projekt Magyarország Kormánya és az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
