A Debreceni Egyetem AKIT Újfehértói Kutatóintézetében számoltak be az ÖMKi kutatói a virágos sorközvetésekkel kapcsolatos vizsgálati eredményeikről az érdeklődő környékbeli gazdálkodók és szakemberek számára. Az esemény programját színesítette még a levéltetvek elleni alternatív védekezés lehetőségeiről, valamint a sorközvetés talajéletre gyakorolt hatásáról szóló előadás is, majd kerekasztal-beszélgetéssel és műhelymunkával zárult a szakmai nap.
Tóth Ferenc, az ÖMKi Kertészeti Csoportjának vezetője köszöntötte az egybegyűlteket február 14-én az Újfehértói Kutatóintézetben, röviden bemutatta a csoport már évek óta folyó, különböző magkeverékekkel végzett kutatásainak fontosságát, majd át is adta a szót Miglécz Tamás kutatónak, aki beszámolt három sorköztakaró keverék megtelepedési sikeréről Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei almaültetvényekben. A szakember ismertette a vizsgálatok eredményét, miszerint az on-farm körülmények között beállított vizsgálatban az ú.n.: „Zöld takaró” keverék biztosította a legnagyobb talajborítást, míg az „Élő Sorköz” keverék borított a sorközökben a legkevésbé. A „Gyümölcsös” és „Zöld takaró” keverék pázsitfűfajokat is tartalmazott, emiatt ezen keverékek alkalmazása mellett a spontán jelenlévő pázsitfűfajok kevésbé tudtak visszaerősödni. Az aszályos időjárást leginkább az „Élő Sorköz” keverék sínylette meg. A jól beállt spontán gyomflórát alapvetően nem érdemes bolygatni, viszont, ha a sorközök bevetése mellett döntünk, akkor csak a helyi körülményeknek megfelelő fajokat tartalmazó keveréket érdemes választani. Egy, akár több tucat fajt tartalmazó keverékből előfordulhat, hogy sok faj meg sem telepszik, ellenben nagy mértékben drágítják a keveréket. A 4-5-6, területnek megfelelő növényfajt tartalmazó keverékek viszont általában beváltják a hozzájuk fűzött reményeket.
Virágos sorközvetések hatása a hasznos ízeltlábúakra és az alma károsítóira címmel tartott előadást Mezőfi László kutató. Kutatási eredményei azt igazolták, hogy virágos sorközvetésekkel egyértelműen megnövelhető elsősorban a viráglátogató rovarok (méhek, zengőlegyek), de kisebb mértékben egyes ragadozók egyedszáma is. Ezen sorköztakarók hatása a viráglátogató rovarokra még gyenge megtelepedés mellett is érvényesül: bár az ismertetett vizsgálatban az „Élő Sorköz” rendelkezett a legkisebb borításértékekkel, mégis ez a takaró tudta legjobban növelni a hasznos szervezetek számát az ültetvényekben. A különböző vetett sorköztakarókkal kapcsolatban növényegészségügyi kockázat, vagy a termésmennyiségre gyakorolt negatív hatás nem volt kimutatható az ÖMKi on-farm vizsgálatában. A fűfélék által dominált keverékek (pl.: „Zöld takaró”) viszont a jó megtelepedés ellenére sem képesek támogatni a hasznos ízeltlábúakat, így vagy a spontán vegetáció meghagyása (ha nem túl gyomos) vagy valamilyen virágos növényt tartalmazó keverék vetése javasolt, ha nem akarjuk takaratlanul hagyni a talajfelszínt.
Egy rövid kávészünet után a MATE képviseletében Nagy Csaba kutató a levéltetvek elleni alternatív védekezés lehetőségeit mutatta be az érdeklődők számára. Az előadás a következő pontokat érintette: hangya-levéltetű kapcsolatok ismertetése, hangya-levéltetű kapcsolatok megzavarásának lehetőségei enyves övvel, cukoretetéssel és cukorpermetezéssel. Az előadásban ismertetett vizsgálatban a fák tövéhez kihelyezett cukorforrások (cukoretetés) bizonyultak a leghatékonyabbnak a hangya-levéltetű kapcsolatok megzavarásának szempontjából. Ezen módszerek eredményesen csalogatják le a fáról a hangyát, így a levéltetvek védtelenül maradnak és természetes ellenségeik drasztikusan megtizedelik állományaikat, másfelől a cukoretetés szelektíven csak a hangyák ellen működik, így egyéb hasznos ízeltlábúak fel-le tudnak közlekedni a fára.
A nap utolsó szakmai előadását Selmeczi Dóra, az ÖMKi kutatója tartotta, aki a sorköztakarás talajéletre gyakorolt hatásáról beszélt. A kutató a talajtakarás lényegének ismertetése után számba vette az alkalmazható módszereket, bemutatva az előnyöket és a hátrányokat egyaránt. Ezután a prezentáció a talaj élőlényeinek és azok talajban betöltött szerepének a bemutatásával folytatódott. Az előadás konklúziója, hogy takaratlan talajfelszínt ne hagyjunk, helyette alkalmazzunk élő sorköztakarást, így támogatva és megőrizve a talaj egészségét és élővilágát.
Az előadások végén egy kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt a jelenlévők, ahol a gazdák tapasztalataikat osztották meg egymással, illetve különböző kutatási igényeket fogalmaztak meg a jelenlévő kutatókkal közösen.
