Tiszavasváriban tartottuk meg a Scale Up Regenerative Agriculture program utolsó gazdatalálkozó műhelynapját 2025. november 18-án , ahol a programhoz 2023-ban és 2024-ben csatlakozó gazdálkodók találkoztak egymással. A nap különlegessége az volt, hogy egy, a program alapozó képzésében részt vevő gazdaság látta vendégül a résztvevőket, így első kézből lehetett tanulni több évnyi gyakorlati tapasztalatból.
Délelőtt: alapelvek – nem receptekben gondolkodva
A regeneratív gazdálkodás öt alapelvét nem külön-külön, hanem összefüggéseikben vettük végig. Egyetértés volt abban, hogy nincs univerzális megoldás: minden gazdaság a saját talajához, klímájához és erőforrásaihoz igazítja az átállást. Kiemelt téma volt a diverzifikáció: vetésforgók, takarónövény-keverékek, állatok bevonása, ültetvények és szántók kapcsolása, valamint a helyben történő feldolgozás szerepe a gazdasági ellenálló-képesség erősítésében.
A gazdák konkrét példákon keresztül mutatták be, hogyan lehet egész évben fedetten tartani a talajt, élő gyökereket fenntartani a talajban, csökkenteni a növényvédőszer-használatot, mérsékelni vagy kiváltani a talajművelést, legeltetést beilleszteni akár szántóföldi rendszerekbe is.
Délután: terepi látogatás a Szentmihályi Ökoportán
A helyszíni bejárás során gyümölcsösökben és szántóföldön is kézzelfoghatóvá váltak a regeneratív elvek a gyakorlatban: talajtakarás, csökkentett művelés, nitrogénkötő növények, valamint a helyben történő feldolgozás (almalé, kisüzemi őrlés), mint a gazdasági diverzifikáció egyik kulcsa.
A nap tanulsága:
A regeneratív gazdálkodás nem technológiák listája, hanem folyamatos tanulási, amely kísérletezésre, együttműködésre és hosszú távú gondolkodásra épül. A találkozó megerősítette, mennyire fontos a gazdák közötti tapasztalatcsere és a közösség ereje.
A program tanulsága:
Ez a program kifejezetten azzal a céllal indult, hogy minél több gazdálkodó megismerje a regeneratív gazdálkodás alapjait, és saját gazdaságán keresztül tapasztalja meg annak lehetőségeit.
Az első három évben a Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesülettel együttműködésben, az utolsó évben pedig már önállóan, évente 25–35 gazdálkodónak tartottunk kétnapos bevezető kurzusokat. Ezek során olyan gazdaságokat (Szabadka Péter Pál, Palik Ferenc Szápári Ökofarmja, Gál László bugaci gazdálkodó és végül Bori András tápióbicskei gazdasága), látogattunk meg, amelyek a regeneratív szemlélet alkalmazásában már tapasztalatokkal – sőt, sok esetben példamutató eredményekkel – rendelkeztek.
A képzéseket elvégző gazdaságok közül kerültek ki azok, amelyek később tanácsadásban is részt vettek, így a tanulás nem ért véget a kurzus végén, hanem folytatódott a mindennapi gyakorlatban.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársaiként elsődleges célunk az ökológiai gazdálkodás előmozdítása. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a jövő ökogazdái sokszor a mai konvencionális gazdálkodók közül kerülnek ki, és az átállás egy hosszú, gyakran több éves folyamat.
Ha egy gazdálkodó eljut oda, hogy a talajra és a környezetére élő rendszerként tekint, figyelembe veszi annak funkcióit és igényeit, és ennek megfelelően kezd el döntéseket hozni, azt már eredménynek tekintjük.
Meggyőződésünk – és a gazdálkodói visszajelzések is ezt erősítik meg –, hogy ez a program ezt a szemléletváltást valóban elindította.
A program az EIT Food Regenerative Agriculture (Regeneratív Mezőgazdaság) programja keretei közt valósult meg, az Európai Unió támogatásával.
