Ismét nagy érdeklődés övezte az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK), a hazai agrárium legnagyobb seregszemléjét, ami egyszerre képes megszólítani a szakmát és a nagyközönséget. A négynapos rendezvényen mintegy 900 kiállító mutatta be termékeit, szolgáltatásait és innovációit, a látogatók száma pedig meghaladta a 80 ezret. Az ÖMKi több szakmai programban is képviseltette magát, a KAP-hálózat standjánál pedig vendégkiállítóként fogadták kollégáink az ökogazdálkodás iránt érdeklődőket szakmai tanácsokkal.
A nagyszabású rendezvény második napján két szakmai programban is részt vettek kollégáink. Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportvezetője a KAP-hálózat standján tartott, „Az innovációs szemlélet ereje az agráriumban” című panelbeszélgetés vendégeként személyes tapasztalatairól és kutatási eredményeiről számolt be a gazdák digitális eszközhasználatának témájában. Az innovációk iránti nyitottság, az új ismertek és technológiák iránti érdeklődés segíti a gyorsan változó klimatikus és gazdasági környezethez való alkalmazkodását az állattartók gazdaságoknak, ugyanakkor fontos egy komplex, holisztikus szemlélet kialakítása is.
Az innovációs szemlélet jellemzőbb a fiatal generációkra. Ezért az agrárszakképzésben, felsőoktatásban, tudásátadásban és innovációs kutatásokban résztvevő szakmai szervezeteknek, kutatóintézeteknek nagy szerepük van a jó gyakorlatok kialakításában és megismertetésében. Az ÖMKi gyakorlati körülmények között végzett kutatásai során az élő labor módszertant követve bevonja a gazdálkodókat a kutatások tervezésébe, a kutatási célok megfogalmazásába és ez az együtt gondolkodás segíti megalapozni az innováció iránti elköteleződést, ugyanis a rendelkezésre álló új technológiák, a magas szintű szakmai tudás és a tapasztalat ötvözete lehet a kulcsa a hosszú távon fenntartható gazdálkodásnak.
Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi és Dr. Kurucz Erika kutatók a Magyar Talajvédelmi Szövetség által szervezett, Kincsünk a termőföld – „Tápanyagszegény termények – Mennyire romlik a talaj, és vele az egészségünk?” című szakmai kerekasztal beszélgetésen ismertették kutatásaik eredményeit.
Arra a kérdésre, miszerint a modern kertészeti rendszerekben – különösen a hidropóniában – alacsonyabb-e a termények beltartalma, Dr. Kurucz Erika elmondta: „vannak kifejezetten jó beltartalmú modern fajták és hibridek, de nem mind ilyen, hiszen a nemesítés iránya eddig főként a hozam és a termésstabilitás maximalizálására összpontosított.” Hangsúlyozta, hogy a hidropónia, vagyis a talaj nélküli, tápoldatos növénynevelés, jelenleg meghatározó a friss fogyasztású zöldségek hazai előállításában, ugyanakkor a magas beruházási és üzemeltetési költségű technológia mellett érdemes lenne nagyobb teret adni a talaj tápanyagszolgáltató képességének és az ökológiai módszerek előnyeinek, hiszen a fenntarthatóbb jövő érdekében a természetből érdemes tanulnunk. Ezzel a beltartalmi paraméterek is pozitív irányban változnának, és az inputanyagoktól is függetlenebbé válna a termelés.
Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi ismertette, hogy a hazai kereskedelemben megvásárolható egyes bio zöldség- és gyümölcslevek, illetve az ökológiai termesztésű bogyós gyümölcsök és paradicsomok egészségvédő polifenoltartalma, valamint a bio szeder, fekete és piros ribizli antocianintartalma számottevően magasabb és kedvezőbb antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, mint a konvencionális (szokványos) társaik. A nemzetközi kutatások ugyancsak megerősítik más bio zöldségek és gyümölcsök nagyobb fitovegyület tartalmát, emellett beszámolnak a bio húsok és -tejtermékek magasabb omega-3 zsírsav-koncentrációjáról, alacsonyabb antibiotikum-maradék tartalmáról, a bio gabonafélék kevesebb kadmium nehézfém tartalmáról. Mindezek felett a klinikai vizsgálatai alapján a bioélelmiszerek fogyasztása csökkenti a fogyasztók növényvédőszer-maradékoknak való kitettségét. „Mikor bioterméket fogyasztunk, egy olyan élelem mellett döntünk, mely előállítása a talaj, a növények, az állatok, az emberek és a Bolygónk egészségének, mint egy és oszthatatlan egységnek a fenntartását és javítását szolgálja.” – mutatott rá az összefüggésekre, s az ökológiai gazdálkodás egészég alapelvének kimagasló értékére az ÖMKi projektvezető kutatója.
A péntek délután is bővelkedett izgalmakban az OMÉK-on, ugyanis Dr. Márton Aliz ekkor vehette át az Agrár Európai Digitális Innovációs Hálózat (AEDIH) által odaítélt Agrárdigitális Kiválóság különdíjat, amit idén az ÖMKi nyert el. Az Agrárdigitalizációs Kiválóság elismerés célja az agrárdigitalizáció területén bevált, hazánkban elérhető legjobb gyakorlatok széles körű megismertetése, valamint e kiváló szolgáltatásokat nyújtó fejlesztők, szolgáltatók munkájának elismerése. Az AEDIH konzorciumát alkotó szervezetek szakértőiből álló zsűri döntése alapján az ÖMKi által benyújtott Digitális adatgyűjtésen alapuló komplex szaktanácsadás alapjainak a kialakítása a legeltetésen alapuló állattartásban olyan jó gyakorlatnak, innovatív szolgáltatásnak tekinthető a hazai agrárdigitalizáció területén, amelyet különdíjjal ismertek el.
Szombaton és vasárnap a KAP-hálózat vendégeként várta standjánál az érdeklődőket az ÖMKi, ahol kertészeti és szántóföldi témákban kaptak értékes iránymutatást és tanácsokat az érdeklődők.
Vasárnap délután a D pavilon nagyszínpadán egy, a nagyközönség számára kiemelten érdekes témával fogadta a látogatókat az ÖMKi. „Kenyér és biogabonák: Nem ellenség, hanem jóbarát” címmel, Dr. Szira Fruzsina kollégánk vezetésével kerekasztal beszélgetést hallhatott a közönség, Tamási Péter gazdálkodó-biogazdálkodó, Váczi Gergő (Orma Gerillapékség) és Mester Miklós (Pano Budapest) pékek, Szabó Adrienn dietetikus és Dr. Haraszti Anikó (Tudatos Vásárlók Egyesülete) fogyasztóvédelmi érdekképviselettel foglalkozó szakember részvételével. A biogabonák fogyasztásának, illetve termesztési előnyeinek ismertetése, és az egészséges kenyér fogalmának meghatározása mellett több olyan feladatot is sikerült azonosítani, amelyek megoldása feltétlenül szükséges a hazai bio gabona értéklánc további fejlődéséhaz és a belföldi piac bővüléséhez.
