36 szekció – több mint 90 előadó – 8 átfogó téma az ökológiai gazdálkodás területéről
„Élelmiszerrendszereink ökológiai átállása” címmel rendezte meg idén a FiBL csoport és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a kétévente esedékes nemzetközi online nyílt napját, mely egyben az ÖMKi Ágazati Konferenciájának is helyet adott. Az ingyenes online esemény során Európa vezető ökológiai mezőgazdasági kutatóintézetei mutatták be eredményeiket, és reflektáltak napjaink legaktuálisabb agrár-fenntarthatósági kérdéseire.
Közel 1600 hallgató csatlakozott be az online konferencia szekcióiba 2024. november 27-én, hogy meghallgassa a nyolc különböző szekcióban bemutatkozó kutatók, agrárszakemberek előadásait. A gazdag programkínálatból az ÖMKi Ágazati Konferencia keretében megvalósuló 13 szekciót az érdeklődők magyar szinkrontolmácsolással hallgathatták meg.
A konferencia reggelén három párhuzamos ÖMKi szekcióval indult a program. A „Makroregionális együttműködés a körforgásos biomassza alapú gazdaságra való áttérés érdekében – a BOOST4BIOEAST projekt tapasztalatai” című szekcióban Szakpolitikai csoportunk kollégái, Varga Korinna csoportvezető, Csonka Valéria projektvezető kutató és Kovács Barna, a BIOEAST Kezdeményezés titkára ismertették a projekt legfontosabb elemeit Kunya Zsófia projektvezető kutató moderálásával. A ma már hétéves BIOEAST Kezdeményezés célja, hogy közös kutatási és innovációs stratégiát biztosítson a közép- és kelet-európai országok számára, a fenntartható biomassza alapú gazdasági rendszerek kidolgozásához. Az ÖMKi aktív szerepet játszik a kezdeményezésben: az Agrárminisztériummal együtt irányítja a hét makro–régiós tematikus munkacsoport közül az „Agroökológia és fenntartható hozamok” munkacsoportot. A munkacsoport egyik jelentős eredménye volt a 2021 végén bemutatott makro-regionális agroökológiai kutatási és innovációs stratégia (SRIA), ami 2023-ban beépült az egységes BIOEAST keretrendszerbe. Létrehoztak továbbá egy térképet is, ami a makro-régióban működő agroökológiai élő laboratóriumokat jeleníti meg. A BIOEAST kezdeményezés és így az agroökológiai tematikus munkacsoport 2024-től tovább fejlődött az EU-finanszírozású, hároméves BOOST4BIOEAST projekt keretében, aminek a koordinációját az ÖMKi viszi. A projekt a nemzeti biomassza-alapú cselekvési tervek kidolgozására, a kapcsolódó szereplők hálózatainak (HUB-ok) kialakítására és az agroökológiai témájú makro-regionális kutatási és innovációs stratégia megújítására fókuszál.
„A gazdálkodási módszerek hosszú távú hatása a talajegészségre” szekcióban Dr. Berényi Üveges Judit, az ÖMKi vezető kutatója a FiBL Svájc munkatársaival együtt vitatta meg a talajegészség megőrzése érdekében alkalmazott gazdálkodási módszerek fontosságát, és a témában futó ökológiai tartamkísérletek eredményeit. A szekcióban három tartamkísérletet mutattak be a résztvevők. Az első és egyben legrégebb óta fennálló, a FiBL Svájc által működtetett DOK kísérlet, ahol különböző gazdálkodási rendszereket (integrált, öko, biodinamikus) hasonlítanak össze. A kísérlet több mint 25 éve folyik, különös hangsúlyt fektetve a talajtulajdonságok mérésére. A másik bemutatott kísérlet Kenyában található. Tápanyag és szervesanyag utánpótlást és ezáltal talajegészség megőrzést szolgáló technikákat vizsgál több mint 10 éve. A legfiatalabb kísérlet az ÖMKi és a Csoroszlya Farm együttműködésében, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) támogatásával megvalósuló On-farm talajművelési kísérlet, melynek során talajépítő gyakorlatokat vizsgálunk (köztes vetés, takarónövények alkalmazása és a talajművelés csökkentése) ökológiai gazdálkodásban, immár 4 éve.
Harmadik párhuzamos programként az ÖMKi Állattenyésztési Csoportja a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket mutatta be, a „Hogyan támogatja a digitális technológia a legeltető állattartást” című szekcióban. Dr. Márton Aliz csoportvezető előadását követően Balogh Petra, majd Biszkup Miklós kutatási asszisztensek számoltak be az elmúlt három év eredményeiről és az On-farm partnerek tapasztalatairól.
Az eredetileg tejelő tehenészetek számára kifejlesztett szenzorok tesztelése legeltetett húsmarha állományokon mind a gazdálkodók, mind a gyártók számára hasznos gyakorlati eredményeket hozott. A precíziós állatmegfigyelés lehetővé tette az extenzív tartásmód mellett is a megbetegedések, sérülések korai felismerését és az állategészségügyi problémák megelőzését. A kérődzési idő monitorozása pl. megteremtette a lehetőséget a legelő-szakaszváltások optimális időzítésére. A helyszíni botanikai felmérések és a szenzor adatok együttesen a Natura2000 besorolású gyepek gazdasági és természetvédelmi szempontból egyaránt kedvező hasznosítására adtak módot: a legeltetési szezon hossza évente 40-40 nappal növelhető volt a kutatásban részt vevő várvölgyi gazdaságban 2021-2023 között, miközben a gyepek botanikai összetétele kedvezően alakult. A szekció utolsó előadásában a kutatók beszámoltak a szarvasmarhák viselkedésének vizsgálatával kapcsolatos új tudományos eredményeikről, melyben Rumiwatch típusú szenzor és mesterséges intelligencia segítségével hatékonyan azonosítottak az állatok egészsége és jóléte szempontjából fontos, összetett és többdimenziós mozgásformákat.
Délelőtt 10 órától az öt egy időben futó előadás közül a „Műanyaghasználat a mezőgazdaságban: a MINAGRIS projekt megfigyelései” című szekciót hallgathatták magyar szinkrontolmácsolással az érdeklődők. A szekcióban Herforth-Rahmé Joelle, a FiBL Svájc és Heim Ildikó, a FiBL Ausztria (korábban az ÖMKi) munkatársa a közönség bevonásával vitatták meg a műanyaghasználat alternatíváit a mezőgazdasági termelésben és a szabályozás közeljövőben várható eszközeit. Megtudhattuk, hogy a mezőgazdasági műanyag használat legnagyobb részét a fóliasátrak alapanyaga adja. Ezeknél azonban sokkal nagyobb kockázatot jelentenek a környezetszennyezés szempontjából a talajra terített takarófóliák, melyek aprózódás során hosszú távon a termőföldben maradhatnak. Hasonló problémát okoznak a mezőgazdasági járművek gumiabroncsai, melyekről a természetes kopás által kerül mikroműanyag a talajba. A műanyag polimerek természetes körülmények között is lebomló alternatívái ma még gazdasági szempontból nem versenyképesek, ennek javítására lehet számítani a jövőben az új szabályzók oldaláról.
Az ebédszünet előtt ismét az ÖMKi kutatóinak munkáját ismerhette meg a hazai és nemzetközi hallgatóság. A Kertészeti Csoport „Növénytáplálás az ökológiai kertészetben: magyarországi tapasztalatok” c. szekciójában Papp Orsolya vezető kutató, Pászti-Milibák Flóra kutató és Gyöngyösi Emese projektvezető kutató számoltak be kutatási eredményeikről, Dr. Tóth Ferenc csoportvezető moderálásával. A tápanyagutánpótlás témája a közönség érdeklődését is felkeltette, így az előadások után a kutatók a feltett kérdésekre válaszoltak. Papp Orsolya két év kutatási eredményeiből tartott lényegre törő beszámolót: fűtetlen fóliasátorban, kápia paprika főveteményen és leveles saláta utóveteményen vizsgálták három tápanyag-utánpótlási szint (34, 116 illetve 189 kg/ha N), egyben három különböző nitrogénforrás (trágyapellet, lucernapellet, vérliszt) feltáródásának sebességét a talajban és hatásukat a zöldségek mennyiségi és minőségi paramétereire. Az eredmények alapján mindhárom tápanyagforrásból származó plusz nitrogén kimutatható volt a talajban az utóvetemény ideje alatt is, de a teljes termesztési év végére (májustól májusig) a kiindulási mennyiség szintjére csökkent a talajban a nitrogén. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy enyhe pH-növekedés volt észlelhető egy éven belül is minden kezelés talajában, tehát a lúgosodás veszélye fennáll a szerves tápanyagformák használata ellenére is.
Pászti-Milibák Flóra négy kereskedelmi forgalomban kapható és a magyarországi zöldségtermesztésben általánosan használt, illetve új, általunk potenciálisnak gondolt termésnövelő készítményt (baromfitrágya pellet, marhatrágya pellet, gyapjú pellet, több komponensű pellet) állított be tenyészedényes kísérletbe Heves vármegyében, különböző talajtípusokon. A statisztikai adatok az első év eredményeiről még feldolgozás alatt vannak, de az előzetes kimutatásokból az látszik, hogy az agyagos talaj a paprikatermesztésben minden kezelésnél jobban teljesített a másik két talajtípusnál, több termés volt betakarítható ezekről a növényekről. A homokos talajon általában kevesebb paprika termett, mint az agyagos talajon, de még így is lényegesen több, mint a mesterséges, kontrollként használt, ún. OECD-talajon. Ugyanez a megoszlás a bogyók tömegére is igaznak bizonyult. A homokos talaj teljesítményére a plusz komposzt kezelés nagyobb pozitív hatással volt, mint az agyagoséra. Az OECD-talaj komposztot és várhatóan több év növényi szerves anyagának felhalmozódását is igényli a terméseredmények javításához.
Az ökológiai palántanevelésben kiemelt hangsúlyt kap a jó minőségű termesztőközeg használata, ám ennek fenntarthatósági oldalát is érdemes figyelembe venni. Ma a legtöbb palántanevelő közeg tőzegalapú, ám a tőzegkitermelés jelentős ökológiai károkat okoz, így érdemes helyette valamilyen alternatív, megújuló anyagot keresni. Az ÖMKi Gyöngyösi Emese által bemutatott közösségi kutatásában lombkomposztot teszteltünk zöldségpalánta nevelésben, ahol lelkes árutermelő és hobbikertészek hasonlíthatták össze a lombkomposztot, az általuk rendszeresen használt, és már bevált palántanevelő közegekkel. A kutatás eredményei alapján a lombból készült, kellően érett komposzt ígéretes alternatívája lehet a kereskedelmi forgalomban kapható tőzegalapú termékeknek.
A kertészeti szekcióval párhuzamosan „Az ökológiai gazdálkodás és önkéntes fenntarthatósági feltételrendszereinek adatai a javuló szakpolitikákért és a piac támogatásáért” c. szekció is hallgatható volt magyar nyelven. A FiBL Svájc munkatársai által vezetett diskurzus a FiBL által évente kiadott The World of Organic Agriculture – Statistics and Emerging Trends kiadványban publikált aktuális adatokat ismertette.
Délután a FiBL Európa egyesület tagintézetei gyűltek össze, hogy egy panelbeszélgetés keretében megvitassák a kutatóintézetek szerepét az élelmiszerrendszer fenntartható átalakításában. Az ÖMKi képviseletében Dr. Drexler Dóra ügyvezető osztotta meg gondolatait a nézőkkel.
„A kimagasló mértékű globális élelmiszerpazarlással egy időben rengetegen nem jutnak hozzá megfelelő mennyiségű, tápláló élelmiszerhez. Nagyon fontos, hogy úgy alakítsuk át élelmiszerrendszereinket, hogy egyensúlyba kerüljön a mérleg két oldala. Ehhez a termelés módja mellett elengedhetetlen, hogy az élelmiszerrendszer gazdasági és társadalmi oldalát is megvizsgáljuk, hiszen egyértelműen nem az a gond, hogy nem termelünk eleget” – emelte ki az ÖMKi ügyvezetője.
Dr. Drexler Dóra ennek kapcsán felhívta a figyelmet az épp Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban látható, a fenntartható élelmiszerfogyasztást bemutató kiállításra a CLEVERFOOD projekt keretében.
A délutáni párhuzamos szekciók során, az ÖMKi Ágazati Konferencia keretében elsőként az állattenyésztés és a fenntartható élelmiszerellátás témáiban hallhattak előadásokat az érdeklődők. „A tehén-borjú kapcsolat fenntartását lehetővé tévő tartásmódok Európában: a borjúnevelési gyakorlatok leírása és hatásvizsgálata” c. szekcióban a FiBL Franciaország és a FiBL Svájc munkatársai mutatták be kutatási eredményeiket. „A Visionary projekt – Élelmiszerellátás fenntartató mezőgazdasági rendszereken és értékláncon keresztül” c. előadás a FiBL Németország Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Osztályának munkáját és eredményeit ismertette.
Az „Európai Uniós kutatási projektek hatásteremtése: a hatékony kommunikáció, disszemináció és kiértékelés fontossága” szekcióban Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője is csatlakozott a panelbeszélgetéshez, ahol a FiBL csoport tagjai a projektkommunikáció fontosságát és a felmerülő nehézségeket vitatták meg, jó példákat bemutatva saját gyakorlataikból.
16:00 órától az ÖMKi Szakpolitikai Csoportjának kollégái is részt vettek a „FiBL közreműködése az Agroökológiai Élő Laborok és Kutatási Infrastruktúrák Európai Hálózatában az AGROECOLOGY Partnerség keretében” c. szekcióban. Csonka Valéria projektvezető kutató röviden bemutatta a Partnerséget és az ennek kapcsán frissen meghirdetett „A környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok integrálása az agroökológia teljesítményének értékelésében. Értéklánc- és szakpolitikai következmények.” c. kutatási pályázatot. Majd moderálásával egy panelbeszélgetés keretében Varga Korinna csoportvezető osztotta meg az ÖMKi tapasztalatait és eredményeit a Partnerséget előkészítő EU-s ALL-Ready projektben. A projekt keretében egy kisléptékű, de európai méretű teszthálózat keretében vizsgáltuk a jövőbeli Európai Agroökológiai Hálózat működését. Ebből a teszt hálózatból kiindulva jött létre 2024. nyarán az Agroökológiai Élő Laborok és Kutatási Infrastruktúrák Európai Hálózata, amit az ÖMKi koordinál az Európai Agroökológiai Partnerség keretében. A közönség megismerhette a hálózat céljait, tevékenységét, a csatlakozás előnyeit és a jelentkezési folyamatát is. Dr. Bram Moeskops (FiBL Europe) az ALL-Ready projekt kommunikációs tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel, kiemelve a FiBL Europe munkáját a szakpolitikai javaslatok, a különböző kommunikációs felületek és tanulmányok szerkesztésével kapcsolatban. Emellett hangsúlyozta a Partnerség fontosságát az európai ökológiai gazdálkodási szektor számára, hiszen a partnerségi társfinanszírozott pályázati lehetőségek az ökoágazat szereplőinek is nyitottak és kiváló lehetőséget biztosítanak a részvételi öko kutatási témák megvalósítására. Végül Krauss Maike (FiBL Svájc) röviden mesélt a FiBL On-farm élő laborról, amely – hasonlóan az ÖMKi On-farm Élő Laborjához – részt vett az ALL-Ready teszthálózatában és aktív az Európai Agroökológiai Hálózatban is. Kiemelte a hálózati tagság olyan előnyeit, mint a hasonló kezdeményezésekkel történő tudásmegosztás, a közös kutatási projektek, a szakmai hálózatépítés, vagy éppen a kutatási infrastruktúrák nyújtotta alapkutatások eredményeihez való hozzáférés lehetősége.
A „CAPTIVATE Digitális Platform: egy gazdaközpontú képzési rendszer, a KAP követelmények bevált gyakorlatokkal való összekapcsolása” c. szekció mind a nemzetközi, mind a hazai közönség körében népszerű volt. Dr. Papócsi László előadása után Szépkuthy Katalin szaktanácsadási csoportvezetővel együtt válaszolta meg a felmerülő kérdéseket.
Az ÖMKi Ágazati Konferencia programja „A zöldségtermesztés fejlődése és fenntartása Ausztriában” és az „OrganicAdviceNetwork – az öko tanácsadók európai hálózata” c. szekciókkal zárult. Ez utóbbi projektben várjuk azon szaktanácsadók jelentkezését, akik ökológiai szántóföldi növénytermesztés, kérődző állatok tartása, gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés vagy szőlőművelés témakörében nemzetközi szakmai kapcsolatokat szeretnének építeni!
Az egésznapos rendezvény sok új gondolattal, ismerettel és kutatási eredménnyel szolgált az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi közönség értékes tapasztalattal gazdagodott!
Az ÖMKi Ágazati Konferenciája – a hazai ökológiai mezőgazdaság aktualitásairól – a FiBL Open Day nemzetközi rendezvény keretein belül valósult meg, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) támogatásával.
