Klímaváltozás és új utak az ökológiai gyümölcstermesztésben
Az OrganicAdviceNetwork projekt keretében 2026 szeptember 7–9. között európai mezőgazdasági szaktanácsadók érkeztek Magyarországra, hogy megismerjék az ökológiai gyümölcstermesztés hazai jó gyakorlatait és tapasztalatot cseréljenek a klímaváltozás kihívásairól. A nemzetközi szakemberek négy különböző gazdaságban ismerkedhettek meg a hazai gyakorlatokkal, a specializált ültetvényektől az integrált, diverzifikált gazdasági rendszerekig.
A Fejér és Komárom-Esztergom vármegyei látogatás során a résztvevők olyan hazai öko gazdaságokat kerestek fel, ahol a termelők innovatív megoldásokkal alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez. 2026 nyara nagyon komoly sokkot jelentett minden gazdálkodó számára, éppen ezért volt rendkívül érdekes program, amelyben láthattuk, hogy nagyon különböző alkalmazkodási stratégiák lehetnek sikeresek. A sikeresség sok esetben egyszerűen a túlélést jelenti. A program középpontjában az alternatív termesztési rendszerek álltak, többek között:
- agroerdészeti rendszerek
- permakultúrás megoldások
- szilvopasztorális rendszerek
- ehető erdők és nem új gyümölcsfajok termesztése


Első állomásunk a MEGÉR-TÉSZ termelőinek váli bodza- és meggyültetvénye volt.
A zöldség-gyümölcs ágazatban – mind frisspiaci, mind feldolgozási célú termelés esetében – az európai szakpolitika kiemelt szerepet szán a termelői együttműködéseknek. A MEGÉR-TÉSZ működésének meghatározó eleme az ökológiai gyümölcsök felvásárlása, feldolgozása és értékesítése. A szövetkezet többek között bodzával, homoktövissel, meggyel és ribiszkével foglalkozó termelőkkel dolgozik együtt. Somfai Sándor elnök és Schöffer Péter szakmai vezető mutatták be a termelői együttműködés működésének gyakorlati tapasztalatait, valamint az ebből származó előnyöket és a közös működéshez kapcsolódó kihívásokat, kötöttségeket. Az első nap zárásaként a szaktanácsadói csoport Kaponyás Ilona szaktanácsadóval találkozott. Ilona tavaly a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Az év szaktanácsadója” pályázatán különdíjban részesült. Növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási tanácsaival egyaránt segíti az ökológiai és a hagyományos gazdálkodást folytató termelőket.


Kedden délelőtt a leányvári Herbafarm Kft. 150 hektáros ökológiai csipkebogyó-ültetvényét látogattuk meg.
Magyarországon évszázados hagyománya van a vadon termő gyógynövények gyűjtésének, azonban a társadalmi és gazdasági változások következtében ez a tevékenység fokozatosan visszaszorul. A termesztésbe vont vadgyümölcsök és gyógynövények ezért új lehetőséget jelenthetnek a vidéki gazdaságok számára. Rybaltovszki Péter ügyvezető tulajdonos mutatta be a Pilis lankáin elterülő gazdaságot, a telepítéshez, műveléshez és betakarításhoz használt gépeket, valamint beszélt az alkalmazott növényvédelmi megoldásokról, a feldolgozott termékekről, a piaci kihívásokról és a jövőbeli fejlesztési tervekről.
Délután a Valaha Tanyára látogattunk, amely 15 évvel ezelőtt létrehozott agrárerdészeti rendszerként működik.
Kulcsár Balázs gazdálkodó, a hazai permakultúra mozgalom elnöke mutatta be a rendszert, ahol elsősorban feldolgozásra szánt gyümölcsfajokat termesztenek, köztük számos honos vadgyümölcsöt, például somot, berkenyét, galagonyát és csipkebogyót. A rendszer öntözetlen körülmények között működik. Bár számos olyan megoldást alkalmaznak, amelyek javítják a terület vízmegtartó képességét, a látogatás során fontos kérdésként merült fel, hogy a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hosszú, forró és csapadékmentes időszakok mellett szükségessé válhat-e az állandó kultúrák öntözése. A megtermelt gyümölcsöket Balázs és felesége, Zarkóczy Andrea feldolgozzák, rövid ellátási láncokon keresztül értékesítik.


A program utolsó állomása a szomódi Sándor-Tanya Biogazdaság volt.
Nagy Sándor és felesége, Stibinger Éva gazdaságában különösen jól megmutatkozott az az alapvető kérdés, amely az ökológiai gyümölcstermesztés jövőjével kapcsolatban gyakran felmerül: a magas szintű specializáció vagy inkább a sokoldalú, diverzifikált ökológiai gazdaság jelent-e nagyobb ellenállóképességet? Sándorék a tevékenység diverzifikációja mellett döntöttek. Saját megfogalmazásuk szerint korábban inkább olyan gyümölcstermesztő gazdaság voltak, ahol állatokat is tartottak, a 2026-os tavaszi fagykárok után azonban inkább állattartó gazdasággá váltak, amely gyümölcsöt is termel. A gazdaság példája jól szemlélteti, hogy a sok lábon állás fontos alkalmazkodási stratégia lehet a változó klimatikus és gazdasági környezetben.
A keresztlátogatáson a mediterrán térségtől a balti országokig érkező, ökológiai gyümölcstermesztésre specializálódó szaktanácsadókat fogadtunk, köztük magyar résztvevőket is. A mediterrán kollégák beszámolói alapján az a szélsőséges időjárási helyzet, amely Magyarországon egyre gyakrabban tapasztalható, számukra már jelenlegi termesztési realitás. A tapasztalatcsere megerősítette, hogy a klímaváltozás hatásai országhatároktól függetlenül közös kihívást jelentenek, és az alkalmazkodáshoz a gazdák, kutatók és szaktanácsadók együttműködésére van szükség. A program fontos tanulsága volt, hogy a tudásmegosztás és az együttműködés kulcsszerepet játszik az ellenállóbb és fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek kialakításában.
A projekt keretében 2025 és 2026 során évente 15 keresztlátogatás valósul meg Európa-szerte, öko szántóföldi növénytermesztés, gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermesztés, és kérődzőtartás témakörökben. A 2026-as keresztlátogatásokra az OrganicAdviceNetwork weboldalán lehet jelentkezni.







