A 2023-ban indult CLEVERFOOD projekt fő célja az európai élelmiszerrendszer átalakítása a klímatudatosság és a fenntarthatóság növelése, a biológiai sokféleség védelme, valamint a közegészségügy javítása érdekében. A célok elérésének egyik záloga az együttműködés, így a CLEVERFOOD a partnerségek, hálózatok, egyedi kezdeményezések és hasonló területen tevékenykedő szervezetek összefogó ernyőprojektjeként tekint magára, mind lokális, mind térségi, mind EU-s szinten. ÖMKi a projekt partnereként 2024-ben számos nemzeti és nemzetközi tevékenységgel támogatta a célkitűzéseket: hazai szakpolitikai párbeszédet szervezett a közétkeztetés fejlesztése érdekében, egy fókuszcsoport-találkozót és egy nemzetközi kerekasztalbeszélgetést is lebonyolított az innovációs elakadások feltérképezésére, és a CLEVERFOOD Európai Vándorkiállítás hazai bemutatásához is hozzájárult.
A 2024-es események megfelelő előkészítése érdekében, az ÖMKi a projekt másik hazai partnerével, az Agrárközgazdasági Intézettel (AKI) együttműködve, január 18-án kötetlen szakmai beszélgetést szervezett olyan hazai szervezetek képviselőivel, amelyek a fenntartható élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos nemzetközi vagy nemzeti projektekben vettek/vesznek részt, ezzel megteremtve a lehetőséget az együttműködések és szinergiák megtalálására. Az eseményen a CLEVERFOOD célok ismertetése mellett, AKI bemutatta a VISIONARY projektet, az ÖMKi Szántóföldi Csoportja beszámolt a DIVINFOOD projektben megvalósuló tevékenységekről, az Agrikulti a LegumES, az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) a FoodClic, a Kislépték Egyesület a CoFRESH, a CUES, a CORENET és az EU4Advice projektekről adtak számot, Budapest Főváros Önkormányzata pedig több lezárult és futó projektet is behozott az esemény látókörébe (SchoolFood4Change, DIVINFOOD, FoodClic). A többi bemutatkozó (kutatóhelyek, így a Magyar Agrár- és Élettudomány Egyetem (MATE) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁOTE), civil szervezetek, pl. az Élelmiszerbank, a Pannon Helyi Termék NKft.) és bemutatott projektek részletes felsorolása túlmutat jelen híradás keretein, de a résztvevők egyetértettek abban, hogy hasznos volt ilyen átfogó körképet kapni a jelenlegi helyzetről, azonosítani a projektek közötti együttműködési lehetőségeket és támogatnának egy állandó platform kialakítását is.
A januári találkozó folyományaként az ÖMKi az AKI-val és a Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködve az év második felében hazai szakpolitikai párbeszédet szervezett, Fenntartható közétkeztetésben rejlő kihívások és lehetőségek címen, a VISIONARY, SchoolFood4Change és CLEVERFOOD projektek összekapcsolásával. Továbbá az év végén a Kislépték Egyesülettel együttműködve, az ÖMKi megszervezte A helyi élelmiszerrendszerek és innováció támogatása a BIOEAST országokban című nemzetközi kerekasztalbeszélgetést is a EU4Advice, CORENET és CLEVERFOOD célok elérése érdekében.
Szakpolitikai párbeszéd a fenntartható közétkeztetésben rejlő kihívásokról és lehetőségekről
A hazai szakpolitikai párbeszéd fő fókusza a magyar közétkeztetés rendszere volt, hiszen ez fontos beavatkozási pont lehet a fenntartható étrendre és táplálkozásra való átállás és az erről történő edukáció elősegítésében, mivel az értéklánc összes szereplője érintett benne (termelés, feldolgozás, beszállítás, elosztás). A közös szervezésű párbeszéd 2024-es eseménye végül október 3-án valósult meg, több, mint 60 résztvevővel, a közétkeztetés széles körű érintett képviselőinek összekötésével (kormányzati és önkormányzati szervek, oktatási intézmények, ipari és civil szervezetek / lakosság).
1. kép Szakpolitikai párbeszéd a hazai közétkeztetési rendszerről (Forrás: ÖMKi)
A rendezvényen a résztvevők közösen járták körül a fenntartható és minőségi közétkeztetés fejlesztésének akadályait és a rejtett potenciáljait, valamint lehetséges megoldási javaslatokat dolgoztak ki. A bevezető előadások keretében röviden bemutatásra került a három projekt (VISIONARY, SchoolFood4Change és CLEVERFOOD), Rácz Katalin, az AKI igazgatója beszélt a közétkeztetés fenntarthatóságáról, Zoltai Anna, a Közétkeztetők Szövetségének elnöke bemutatta a hazai közétkeztetés állapotát és szereplőit, Zentai Andrea, az OGYÉI Táplálkozástudományi Főosztályának vezetője a szabályozási környezetről és táplálkozási normákról beszélt, Kapitányné Sándor Szilvia pedig a Magyar Természetvédők Szövetségének képviseletében a hazai civil kezdeményezéseket és jó példákat mutatta be. Ezt követően a résztvevők 3 párhuzamos szekcióban dolgoztak specifikus témákon a szervező intézmények facilitálásával: élelmiszer-pazarlás; a fenntartható és egészséges alapanyagok használata és az ezekhez kapcsolódó szemléletformálás; és az ökoélelmiszerek helye a közétkeztetésben.
A három szálon futó esemény áttekintése alapján kitűnik, hogy a hasonló módszertant alkalmazó két témában (élelmiszerpazarlás, illetve a fenntartható és egészséges alapanyagok használata és a kapcsolódó szemléletformálás), részben a résztvevők változatos és széles körű hátterének köszönhetően, a közétkeztetést átfogóan, általánosságban tárgyalták és nagy mértékben átfedő következtetésekre jutottak mind a helyzetértékelés (hiányosságok, erősségek), mind a szükséges lépések, beavatkozások tekintetében.
2. kép Élelmiszerpazarlás párhuzamos szekció (Forrás: ÖMKi)
A harmadik témát tárgyaló szekciómunka teljesen eltérő módszertant alkalmazott a VISIONARY projekt keretében, a közétkeztetésbe kerülő pékáru-értékláncra fókuszáltan. Ugyanakkor itt is sok hasonló átfogó megállapítás hangzott el, mint a másik két szekcióban.
A résztvevők által közösen megfogalmazott hosszú távú vízió szerint a fenntartható közétkeztetés „Motivált, tudatos és edukált szereplők együttműködésében olyan környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag is fenntartható közétkeztetési szolgáltatás valósul meg, amely a fogyasztók által elfogadott, szükségleteikhez igazított, megfelel az egészséges étrendnek, minőségi (szezonális, helyi, változatos) alapanyagokat használ, és aminek keretében a szolgáltatást igénybe vevők kulturált környezetben és megfelelő idő alatt tudják elfogyasztani a felszolgált ételeket és így minimális vagy 0% lesz az élelmiszerpazarlás, továbbá az intézményi étkezés jó közösségi élménnyé válik. ”
A helyzetértékelés során a résztvevők a hazai közétkeztetés legjelentősebb építőköveiként az alábbiakat sorolták fel:
- Mindenki számára hozzáférhető, megfizethető és élelmiszerbiztonsági szempontból jól teljesít.
- Az állam jelentős forrást biztosít hozzá.
- A szabályozási háttér támogatja az egészséges táplálkozást, a diétás ellátást, az élelmiszerbiztonságot, valamint a rövid ellátási láncból származó árubeszerzést, jól definiált minimumkövetelmények állnak rendelkezésre.
- A fogyasztó olyan étellel is találkozhat, amivel otthon nem, ez által fejleszti az étkezési kultúrát.
A pozitívumok és erősségek mellett természetesen van tere a fejlődésnek is. A sokszereplős, aktív vita eredményeképpen az a konklúzió született, hogy a terület fejlesztésének kulcsfontosságú eleme kell, hogy legyen a szakdolgozók folyamatos továbbképzése és a szélesebb közönség szemléletformálása (beleértve a közétkeztetésben részesülőkön kívül a pedagógusokat, szülőket stb.), illetve a közétkeztetés teljes értékláncát magába foglaló, stratégiai szintű keretek és az ehhez szükséges helyi gazdaságba illeszkedő finanszírozási háttér biztosítása. A vízióban megfogalmazott állapot elérését a résztvevők szerint rendszeres szakértői egyeztetések és a jelenlegi rendszer alaposabb monitorozásával gyűjtött adatok révén készített dedikált stratégia biztosíthatja, beleértve a finanszírozás újragondolását és hatékonyságának növelését, a szabályozás egyszerűsítését, adaptívabbá tételét és számonkérhetőségét, a táplálkozással kapcsolatos általános és specifikus edukáció radikális mértékű fejlesztését. A szűkebb tematikát érintően a résztvevők egyetértettek, hogy a kistermelők közétkeztetésbe vonásának záloga az ehhez szükséges szerveződés, az alapanyagok feldolgozási lehetőségeinek fejlesztése és a beszállítható alapanyag minőségi feltételeinek meghatározása. A felhasznált alapanyagok változatosabbá tételéhez, a közétkeztetés karbonlábnyomának csökkentéséhez és a minősített (pl. ökológiai gazdaságból származó) alapanyagok arányának növeléséhez egyaránt elengedhetetlen előfeltétel az erre vonatkozó edukáció és szemléletformálás.
Az esemény végén minden résztvevő egyetértett abban, hogy egy ilyen rendezvény megszervezése kiemelkedő jelentőségű, hangsúlyozva a különböző szereplők közötti párbeszéd fontosságát. A beszélgetések elősegítették az eltérő nézőpontok mélyebb megértését, és rávilágítottak azokra a kulcskérdésekre, amelyek további figyelmet igényelnek. Az esemény során szerzett tapasztalatokra építve, ÖMKi két további szakpolitikai párbeszéd szervezését tervezi 2025-ben, hogy mélyebben feltárjuk a felmerült legfontosabb kérdéseket és megoldási javaslatokat fogalmazzunk meg.
Fókuszcsoport: a fenntartható élelmiszerrendszerre való átállás innovációs akadályai a legeltetett húsmarhatartás szemszögéből
A szakpolitikai párbeszéd mellett, a CLEVERFOOD projekt keretében az ÖMKi vállalta egy fókuszcsoport-találkozó megszervezését is, melyre 2024. október 22-én került sor Tardonán a Horhos-Völgyi Ökobirtok-on a PATH2DEA projekttel együttműködve. A megbeszélésen gazdálkodók, szenzorokat forgalmazó cég képviselői és az ÖMKi kutatói beszélgettek a fenntartható élelmiszerrendszerre való átállás innovációs akadályairól és gátló tényezőiről.
A találkozó a húsmarhatartásban használható digitális technológiák, mint például a nyaki transzponder, alkalmazásának kihívásait és lehetőségeit érintette. A húsmarhatartásban a jövedelmezőség alapja a legeltetés. Mivel a gazdák célja, hogy az állományt minél tovább tartsák a legelőn, nagyon fontos a legelők állapotának pontos felmérése, hiszen, ha ezeket az adatokat összekapcsolják az állatoktól gyűjtött paraméterekkel, például a legeléssel és kérődzéssel töltött idővel, akkor ezek az információk szilárd alapként szolgálhatnak a pontos legeltetési terv elkészítéséhez, amely segít elkerülni mind a túllegeltetést, mind az alullegeltetést. A fókuszcsoportos megbeszélés során feltárták a szabad tartású szarvasmarhák megfigyelése terén felmerült nehézségeket és akadályokat, az állatjóléti adatok (az állat-egészségügyi problémák, a viselkedés és az ivarzás észlelése) gyűjtésére összpontosítva. A résztvevők kiemeltek olyan akadályokat, mint az adatok szinkronizálásának kezdeti problémái, a gazdasági korlátok és a digitális eszközök elfogadásával szembeni ellenállás. Azonban a kutatók, a gazdálkodók és az ágazat képviselői egyetértettek abban, hogy a fejlett monitoringeszközök integrálása jelentősen javíthatja az állattartás irányítását és fenntarthatóságát.
Nemzetközi kerekasztal a helyi élelmiszerrendszerek és innováció támogatásáról a BIOEAST országokban
A fókuszcsoport eredményeinek kiegészítéseként az év végé fele, 2024 december 4-én, szintén az ÖMKi, AKI (CLEVERFOOD projekt) és Kislépték (EU4Advice, CORENET projektek) közös szervezésében sor került egy nemzetközi kerekasztalbeszélgetésre is, a CLEVERFOOD éves konzorciumi találkozóval és a ’BIOEAST & BEYOND’ konferenciával egybekötve.
A kerekasztal beszélgetés célja volt, hogy a közép- és kelet-európai (KKE) régió sajátosságait figyelembe véve megvitassák azokat az akadályozó tényezőket, amelyek gátolják az egészségesebb, fenntarthatóbb és klímabarátabb élelmiszerrendszerre való átállást.
3. kép Nemzetközi kerekasztal beszélgetés az innovációs akadályokról (Forrás: ÖMKi)
A résztvevők – köztük kutatók, civil szervezetek, EU-s döntéshozók és a CLEVERFOOD projekt partnerei – egyetértettek abban, hogy az élelmiszerlánc jelenlegi működése nem átlátható, különösen a termelők és fogyasztók közötti köztes szereplők esetében. A bio termékek magas fogyasztói ára nem a termelési költségekből fakad, hanem főként a kiskereskedelmi árrésekből adódik, ami súlyosan torzítja a piacot. Kiemelték továbbá a jelenlegi támogatási rendszerek hiányosságait is, amelyek gyakran nem ösztönzik az innovációt, hanem inkább konzerválják a fennálló, fenntarthatatlan gyakorlatokat. A szakpolitikai javaslatok között kiemelten szerepelt az élelmiszerrendszer-alapú gondolkodás erősítése, valamint a rejtett környezeti és társadalmi költségek beépítése az élelmiszerárakba. A körforgásos gazdasággal kapcsolatban a szakértők egyetértettek abban, hogy jelenleg kevésbé profitábilis az élelmiszerfelesleget újrahasznosítani, így az inkább állati takarmányként vagy bioüzemanyagként végzi. Ennek megváltoztatásához új üzleti modellekre és célzott befektetésekre van szükség, amelyek elősegítik az értéklánc körkörössé válását. Végezetül a kommunikáció fontosságát is hangsúlyozták, kiemelve, hogy a jövőben nagyobb szerepet kell kapnia az edukációnak és a társadalmi párbeszéd erősítésének, különösen a fiatal generáció és a közösségi média csatornák bevonásával.
A fókuszcsoport és a nemzetközi kerekasztal beszélgetések eredményei mind hozzájárultak a CLEVERFOOD projekt keretében készülő „Food2030 Unlock” stratégiához, melynek fő célja az azonosított akadályok megszüntetésének elősegítése és így az uniós Élelmezési Stratégia 2030 előkészítése.
A rendezvények mellett a projekt keretében hazánkból indult el a CLEVERFOOD Európai Vándorkiállítás is, melynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott otthont 2024 október 1 – 2025. január 15. között. A kiállítás interaktív módon mutatta be, hogyan formálják döntéseink és szokásaink az élelmiszerláncokat, miközben rávilágított arra is, hogy az egyes fogyasztói döntéseknek milyen globális következményei lehetnek.
4. kép CLEVERFOOD Európai Vándorkiállítás Budapesten (Forrás: CLEVERFOOD)
