Múlt héten útjára indítottuk az Agrárközgazdasági Intézettel (AKI) együttműködésben a bioélelmiszer fogyasztói felmérésünket. Néhányan hiányolták egyes válaszadási lehetőségek közül a saját termelésű élelmiszert, ezért szeretnénk ebben a témában tiszta vizet önteni a pohárba. A kérdőívben e témakör azért nem szerepel, mert jelen kutatásunkban elsősorban kereskedelmi szempontok alapján vizsgáljuk a fogyasztói magatartást (pl. a vásárlási gyakoriságot, a beszerzés helyét, felárfizetési hajlandóságot és a motivációkat). A bioélelmiszer fogyasztási szokások felmérése (mit és milyen gyakran eszünk) táplálkozási szempontból is érdekes, így jövőbeli felmérésekben erre szintén kitérünk.
Egy másik, de ehhez kapcsolódó kérdésre is szeretnénk választ adni: vajon a saját célra megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket is nevezhetjük bionak, ökonak? Először is tisztázzuk, mi a különbség a bio, öko, organikus kifejezések között! Az ökológiai gazdálkodás, biotermelés és biogazdálkodás fogalmakat, illetve az öko és bio jelzőket szinonim szavakként használjuk, vagyis mind ugyanazt jelentik, akárcsak a főleg az angol irodalomban használt organikus gazdálkodás megnevezés, ami viszont hazánkban nem a hivatalos megnevezése az ökológiai vagy biogazdálkodásnak, ahogy az organikus termék sem. Az ökológiai gazdálkodás a pontos hazai megnevezés, melynek szinonimájaként az ökogazdálkodás, biogazdálkodás is használható. Élelmiszerek esetén a bio előtag a legelterjedtebb kifejezés.
Kereskedelmi forgalomban kizárólag olyan élelmiszert lehet eladni ökológiai élelmiszerként, melyet ellenőriztek, minősítettek, s öko jelöléssel elláttak. Az ökológiai élelmiszereket az EU öko logója jelöli, de az EU ökológiai rendelete sok más EU-n kívüli ország öko szabályzójával egyenértékű. Az ellenőrzés és a minősítés mindenhol az adott ország élelmiszerfelügyeleti rendszerének része. Magyarországon két szervezet látja el a tanúsítás feladatát, tevékenységüket pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felügyeli.
Önellátásban, saját célú élelmiszer termelés során ilyen jellegű ellenőrzés értelemszerűen nincs, és szükség sincs rá (mivel a termék nem kerül forgalomba). Az ökogazdáknak jól bevált termelési és a környezetet kímélő jó gyakorlatait természetesen a saját felhasználásra termelő házikertészek, gazdálkodók is bevethetik, hogy jó minőségű élelmiszert termeljenek maguknak és családjuknak. Az így termelt élelmiszer jellegét tekintve hasonlít egy árutermelő ökogazdálkodásban előállított termékre. Egymás közt ezt nevezhetjük nem tanúsított, a biogazdálkodás elveivel összhangban előállított vegyszermentes terméknek. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kereskedelmi forgalomban csak a hivatalosan ellenőrzött és tanúsított terméket lehet bioélelmiszer néven eladni.
Miért számít a termékek megnevezése? Sok olyan kifejezés van (pl. reform, alternatív, fenntartható, vegyszermentes), aminek nincs szabályozása, emiatt szabadon értelmezhetők, és akár a félrevezetés, “zöldrefestés” eszközévé is válhatnak. Az ökológiai termelésre és az ökológiai termékek címkézésére vonatkozó uniós és hazai szabályok biztosítják, hogy kizárólag az ökológiai alapelvek szerint, a jogszabályoknak megfelelően előállított élelmiszereket láthatnak el ökológiai címkével – ez a keretrendszer teszi megbízhatóvá az öko logót. Ha tudjuk, mit keressünk, akkor elkerülhetjük azt, hogy félrevezessenek minket vásárlás során. Az öko logónak ezért van jelentősége és releváns üzenete: az így megjelölt termékek vásárlásával biztosak lehetünk abban, mit jelent a címke, ráadásul az is támogathatja a fenntartható mezőgazdaságot, akinek nincs lehetősége arra, hogy saját felhasználásra termeljen.
Mint az egyetlen magyarországi ökogazdálkodással foglalkozó kutatóintézet, az a célunk, hogy az öko logó bizalmat keltsen az emberekben, és szívesen vegyék le az ilyennel ellátott termékeket a boltok, piacok polcairól. Természetesen azt is támogatjuk, hogy az önellátásra termelők alkalmazzák az ökológiai gazdálkodás elveit és gyakorlatait: a talajt és annak védelmét vegyék a termelés középpontjába, a szintetikus kémiai növényvédőszerek, gyomirtók, műtrágyák, és géntechnológiával módosított szervezetek helyett agrotechnikai és biológiai növényvédelmet, mechanikai gyomszabályozást, szerves trágyákat és a hagyományos genetikai erőforrásokat alkalmazzanak.
Szeretnénk, ha Magyarországon egyre inkább a köztudatba kerülne, mit is jelent valójában a bioélelmiszer, az ökológiai gazdálkodás, és miért is támogatjuk ezt az ügyet teljes mellszélességgel kutatómunkánkkal 2011 óta.
Ha többet szeretnél megtudni az ökológiai gazdálkodásról, itt olvashatsz róla: https://biokutatas.hu/a-biorol/
