Idén is február utolsó napjaiban, kifejezetten tavaszias időben tartotta rendhagyó, 2 napos, szántóföldi on-farm partnertalálkozóját az ÖMKi, mely idén is a Békés vármegyei Füzesgyarmaton került megrendezésre. Az ország minden tájáról érkeztek a résztvevők, így a több mint 30 fős társaság hamar meg is töltötte a termet. A találkozót Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, a szántóföldi kutatási csoport vezetője nyitotta meg, aki elmondta, hogy ez az esemény többek között azért is jött létre, mert ez a fajta kapcsolattartás és kapcsolatteremtés fontos a kutatók és remélhetőleg a közreműködő gazdák számára is. Hiszen ez nem egy szokványos szántóföldi nap, hanem egy olyan szakmai műhelymunka, ahol olyan kollégákkal, partnerekkel jövünk össze, akikkel régóta együtt dolgozunk. Kiemelte mennyire fontos, hogy a tapasztalatokat megosszuk egymással, és kapcsolatban maradjunk. Az ÖMKi egyik legfontosabb feladata, hogy a közös tapasztalatok és tudás átadása érdekében az ökológiai gazdálkodást folytató gazdákat összekösse egymással és egyéb szakmai szervezetekkel.
A délelőtt folyamán plenáris előadásokat hallhattunk, melynek első előadója Dr. Jobbágy Péter, a szaktanácsadási csoport projektvezető kutatója volt. „Földhasználat, növényfajok az öko szántón. Mennyire éri meg ökológiai módon gazdálkodni?” témában tartott előadásából értesülhettünk az ökológiai gazdálkodást érintő legfontosabb adatokról és hogy mi várható, mire számíthatunk a jövőben. Megtudhattuk azt is, hogy ennek kapcsán elindult hiánypótló agrárgazdasági kutatásuk, melynek célja az ökológiai gazdálkodás gazdaságossági vonatkozásainak jobb megismerése. Az ökológiai gazdálkodás, mint fenntartható termelési rendszer ágazatonkénti átlagos jövedelmezőségéről kevés reprezentatív kutatási adat áll rendelkezésre. Adott a lehetőség, hogy aki szeretné megtudni, mennyire eredményesek az általa termesztett kultúrák, csatlakozhat gazdaságossági kutatásukhoz. Ehhez csupán a gazdálkodási naplóra van szükség, ami alapján a rendszer összeállítja a gazdaságosság megállapításához szükséges kérdőívet. Ezt kitöltve azonnal megkapják a költség- és jövedelemadatokat grafikus és táblázatos formában is. A felület a https://biokutatas.hu/gkadatgyujtes/ linken érhető el.
Ezután Dr. Szira Fruzsina, a szántóföldi csoport vezető kutatója beszélt az alulhasznosított gabonafélékről és azok termesztésének és feldolgozhatóságának speciális kérdéseiről a „Mit termesszünk? Termékpályák kihívásai – speciális gabonafélék” című előadásában. Elmondta, hogy míg a tönköly 10-11 ezer hektáron termesztik hazánkban, addig az ősgabonákat – alakort, tönkét – csak pár száz hektáron, azonban nagyobb arányú a tanúsított bio vetésterületük, mint a hagyományos őszi búzának. Különböző okok miatt kiszorultak a termesztésből, pedig gyakran speciális tulajdonságokkal rendelkeznek, de stabilan termeszthetőek változó és szélsőségesebb időjárási körülmények között is. Szó esett felhasználásukról, valamint azok kedvező beltartalmi tulajdonságairól, sütőipari elvárásairól. Feldolgozásuk nagyban függ a gazdaságok adottságaitól (saját feldolgozói kapacitás) és az értékesítési lehetőségektől. A rövid ellátási láncok (REL) szereplőinek összekapcsolása és a tudásmegosztás elősegítése érdekében az ÖMKi által létrehozott Ősgabona terméktérkép támogatja a fogyasztókat és a hazai termelőket, kézműves pékségeket és kisléptékű élelmiszerfeldolgozókat, hogy könnyebben egymásra találjanak. Bővebb információt a https://biokutatas.hu/tudastar/osgabona-termekterkep-fogyasztoknak/ oldalon találnak.
A „Biológiai alapok az ökológiai gazdálkodásban – kisparcellás faj- és fajtatesztek” című előadásban Balog Emese és Dani Mária, a szántóföldi csoport kutatói beszéltek az ÖMKi-ben zajló fontosabb kutatásokról, és a 2020-ban indult kisparcellás posztregisztrációs fajtatesztekről. A kutatási hálózat célul tűzte ki az ökológiai vetőmaghasználat és fajtakínálat népszerűsítését, valamint az ökogazdák fajtaválasztásának és a nemesítők munkájának elősegítését további kutatás-fejlesztési irányok meghatározásával. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának támogatásával és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növényfajta Kísérleti Állomásainak közreműködésével 2024 őszén már ötödik alkalommal kerültek elvetésre a fajták, melyben az indulása óta összesen 48 őszi búza, 9 tönkölybúza és 6 őszi tritikálé fajta került elvetésre, további 7 őszi takarmányborsó fajtával kiegészülve. Ökológiai fajtaösszehasonlító kísérleteink reményeink szerint hatékonyan támogatják az öko ágazat fejlődését – különös tekintettel a vetőmag ellátásra – felkészülve az EU Zöld Megállapodásában, a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért c. dokumentumban és az (EU) 2018/848 rendeletében foglaltakra. Az éves beszámolók itt érhetők el: https://biokutatas.hu/tudastar/kisparcellas-fajtatesztek-eredmenyei/
Meghívott előadónk, Dr. Monori István, az karcagi Alfaseed Kft. operatív vezetője tartott előadást az „Alternatív növények termesztési tapasztalatai, piaci lehetőségei” témában, melyből képet kaphattunk a cég tevékenységéről is. Olyan, kis területen termesztett növények termeltetésével, vetőmag előállításával és forgalmazásával is foglalkoznak, mint pl. a cirok, len, bükköny, köles, rozs, lednek, csillagfürt, olajretek, bíborhere, vöröshere, mézontó fű és szudánifű. Szoros összefüggést látnak az ökológiai gazdálkodás és az alternatív növények termesztése között. Van igény Európában az ökológiai termékekre és a fogyasztás is egyre növekszik. Éppen ezért szükség van az új ismeretekre, mert a konvencionális technológiák (vetőmag, tápanyagutánpótlás, vetésforgó) nem fogják megállni a helyüket, ezért a genetika mellé kell fejleszteni a technológiát is. Egy jó alternatív növény például beilleszthető a vetésszerkezetbe és széles ökológiai tűrőképességgel rendelkezik. Nekünk is alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez, mert ami 20-30 évvel ezelőtt működött, az nem biztos, hogy ma megállja a helyét. Ott, ahol kukoricát már nem tudnak termelni, oda jön a – cég zászlóshajójának számító – cirok, mely számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. És ebben az Alfaseed Kft. Európa egyik legmeghatározóbb szereplője, cirok vetőmag előállítói és forgalmazói tevékenységük mellett szaktanácsadással is támogatják a termelés sikerességét. Bővebb információ: https://www.alfaseed.hu/
A délután kötetlen beszélgetésekkel folytatódott, melyen Földi Mihály „Az ÖMKi őszi búza on-farm fajtatesztjeiről – aktualitások a kezdetektől napjainkig” témában, majd Dani Mária „Fehérje- és alternatív növény kutatások az ÖMKI-ben” témakörben, illetve Dr. Szira Fruzsina „Gabonafélék feldolgozása, értékesítési lehetőségek” témában tartott műhelymunkát, ahol a kutató kollégák bemutatták az on-farm kutatási eredményeket és kitértek az újdonságokra is, a résztvevők pedig hozzászólhattak és javaslatokat tehettek az új kutatási irányokra. A gazdálkodók nagy része feldolgozással és direkt értékesítéssel is foglalkozik, melynek kapcsán megoszthatták tapasztalataikat a hallgatósággal, kitérve a fogyasztói szokásokban történt változásokra és az öko piac jellemzőire is.
A második napon az ÖMKi agrárinformatikai csoportjának közreműködésével rövid digitalizációs fórumot tartottunk, ahol betekintést kaphattunk tevékenységeikbe Veress Domokos, agrárinformatikai munkatárs „Informatikai lehetőségek, megoldások a gazdálkodásban” című előadásának keretében. Az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és értékelésének különböző módjairól hallhattunk és hogy hány féle lehetőség van a kezünkben. Mi mindenre jók a megfigyelőrendszerek, szenzorok és egyéb precíziós eszközök, illetve hogy ezek hogyan könnyíthetik meg a mindennapi munkát, életünket. Ezután Balog Emese projektvezető kutató és Labus Balázs agrárinformatikai csoportvezető ismertette a PHITO applikációt – gazdálkodási igényekre szabott digitális eszköz – melynek fejlesztése ugyan még javában tart, de a hatékonyság érdekében nélkülözhetetlen a gazdatársak visszajelzése a funkciók kialakítása során. A résztvevők helyben tesztelhették is az alkalmazást, és megoszthatták tapasztalataikat a kutató kollégákkal.
A két napos program utolsó szekciójának középpontjában a talaj állt, ahol Dr. Berényi Üveges Judit, vezető kutató „Talajtani kutatások az ÖMKi-ben – talajos on-farm kutatások” témában ismertette az ÖMKi talajegészség javításával, talajvédő gazdálkodással kapcsolatos kutatási témáit és eddigi eredményeit. Kihangsúlyozta, hogy elsődleges feladat és koncepció, hogy a leromlott talajok állapotát helyre kell hoznunk, hogy gazdálkodni tudjunk. Módszertanuk az élő labor szerinti kutatás a talajegészséggel és talajvédelemmel kapcsolatban, olyan technológiák és jó gyakorlatok alkalmazása, melyek már 2020 óta zajlanak a szári Csoroszlya Farmon, mezoparcellás talajművelési kísérletek formájában. Emellett az Alföldön, a speciális problémákkal küzdő Homokhátságon 2023-ban indult 5 helyszínen a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően további kísérlet. Ezután a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatainak alkalmazási lehetőségeit mutatta be ökológiai gazdálkodásban „Regeneratív talajművelés – tapasztalatok, eszközök és lehetőségek az ÖKO szántón” című előadásában, ahol szó esett a talajtermékenységről, talajegészségről, a biológiai sokféleséget és mikrobiális aktivitás javítását célzó gyakorlatokról.
A találkozó során tartalmas párbeszédek, közös gondolkodás és tapasztalatcsere gazdagította a két napos programot. Az ÖMKi szántóföldi csoportja nevében ezúton is köszönjük a résztvevőknek, hogy megtiszteltek minket jelenlétükkel és köszönjük az eddigi pozitív visszajelzéseket is. Reméljük, hogy mindannyian hasznosnak találták az előadásokat és műhelymunka beszélgetéseket, és továbbra is számíthatunk munkájukra és hosszú távon elkötelezett együttműködésükre.
