Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szántóföldi, kertészeti, állattenyésztési és agrárinformatikai csapatai minden nyáron szerte az országban végzik munkájukat. Az ÖMKi On-farm kutatási hálózata a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósított innovatív kísérletek rendszere, amely a gazdák aktív részvételén alapul: az életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek témáit is a gazdákkal közösen alakítjuk ki. Munkatársaink és partnereink beszámolóinak hála bepillantást kapunk abba, hogyan telnek a kutatók mindennapjai a terepszezon során!
Júliusban on-farm partnereinknél a kenyérbúzák után megindult az ősgabonák aratása.
Indul a kombájn tönkét aratni a szári Csoroszlya Farmon
A Grauer tönke szürke kalászai gyönyörűen mutatnak!
Alakor aratása Füzesgyarmaton Földi Mihály biogazdaságában
Learattuk a martonvásári kisparcellákat és vetőmag felszaporításokat, valamint Száron az ÖMKi kisparcellás búza kísérletének gabonáit, amiben kenyérbúza, tönköly, tönke, alakor, durum, és durum-tönke keresztezési vonalak is szerepelnek.
Agro IT csoportunk informatikai megoldásokkal segíti a szántóföldi vizsgálatokat: a drónos felmérés alapján kijelölt mintapontok helyéről a fizikai mintákat gyűjtötték be. A nagy pontossággal kijelölt mintavételi helyekről a mezoparcellás mintázásnak megfelelően egy négyzetméter területű körökből munkatársaink a por, a nagy meleg és szikrázó napsütés ellenére is odafigyeléssel és szeretettel gyűjtötték be a kalászokat további feldolgozásra. Ezt követően zajlott a tisztítás és a cséplés, majd a kalászok tömegének mérése, és infravörös gabonaelemzővel tovább vizsgálták a beltartalmi értékeket.
A minták gyűjtése már az első mintapontok kitűzését követően megkezdődik.
A felkészülés a mintázásra, a szortírozott zsákokat a mintapontokra visszük.
A mintázás végén összegyűjtjük a zsákokat a mintapontokról.
A legeltetési idény közepén állattenyésztési csapatunk rendszeresen megfigyeléseket végzett a kutatásban résztvevő gazdálkodók legelőterületein. A bejárások (cönológiai felvételezések) során megfigyelték és feljegyezték a vegetáció változásait a különböző adottságú területeken, majd az elemzéseket követően gyepgazdálkodási tervet készítettek. A legeltetés menetének tervezésekor figyelembe veszik az állatokra szerelt érzékelőkből beérkező kérődzési adatokat is. A különböző szenzoros és botanikai adatok együttes vizsgálata hozzásegíti kutatóinkat és gazdálkodóinkat a gyepek újszerű használatához.
A legelőterület bejárása, feltérképezése.
A terület átnézése, a jellemző pontok kiválasztása a felméréshez.
A kvadrátok kimérése és kijelölése.
A gyepfelméréshez kijelölt területre egy szezonban többször is visszatérnek a kollégák felmérni a gyep minőségét, ezért pontosan bemérik egy műhold alapú GPS helymeghatározó eszközzel a kvadrátok fix helyét.
A felmért területekről fotódokumentáció is készül.
A gyepvizsgálatok Dr. Szentes Szilárd szakszerű irányítása alatt zajlanak.
A vizsgálandó területekről drónfelvételek is készülnek.
Vizsgált gyepterület madártávlatból.
A felvételezett kvadrátok bejelölve NDVI felvételen.
Állattenyésztési csapatunk a GpsCom Kft-vel kötött együttműködés keretében GPS szenzorokat szerelt fel a Horhos Völgyi Birtok legelő szarvasmarháinak megfigyelésére. Az amerikai gyártmányú érzékelők Magyarországon ebben a gazdaságban „debütálnak”, ezzel elindult a rendszer hazai körülmények közötti tesztelése. Az állatok napi mozgásának ismeretével feltérképezhetjük a gulya által preferált vagy éppen nem kedvelt helyeket, információt kaphatunk a területhasználatáról, ellenőrizhetjük, hogy megfelelő időben a megfelelő helyen tartózkodik-e az állomány. A legeltetés precíziós alapokra helyezése hosszú távon hozzájárul egy fenntartható gyepgazdálkodás kialakításához.
A Horhos-Völgyi Ökobirtok, ahol minden állatnak van neve.
A tehenek beterelése a felszereléshez.
Egy jó gazda gondosan kezeli állatait!
A gulya legelőn való mozgásának megjelenítése a GPS füljelző szoftverében.
A Globalstar-GSatRancher GPS füljelzővel felszerelt tehén.
Kertészeti csapatunk sem tétlenkedett: négy, magyarországi kereskedelmi forgalomban kapható és a termesztésben gyakran használt, vagy új, de általuk ígéretesnek tartott termésnövelő anyagot vizsgáltak kertészeti tesztnövénnyel (paprika) tenyészedényekben, különböző fizikai féleségű talajokban. A nagy meleg ellenére minden héten felvételezték a növények állapotát, valamint a termést. Hétről hétre örömmel látták, hogy a növények szépen fejlődnek.
Minden második tenyészedényben van növény, így vizsgálni tudjuk, hogy a pelletek feltáródását mennyire befolyásolja a gyökerek jelenléte.
Az érett bogyókat tenyészedényenként takarítjuk be.
A legtöbb növény bő termést hoz.
A növények esetében magasságot, szárátmérőt, hiánytüneteket, valamint betegségtünetek és kártevők jelenlétét vizsgáljuk.
A bogyókat egyesével vizsgáljuk tovább – tömeget, hosszúságot, vállszélességet, valamint betegségtüneteket és kártevőket felvételezünk.
A hüvelyes növények vizsgálatát számos partnerrel együttműködésben valósítjuk meg. Az AgriKulti beszámolójában arról mesélt, hogy milyen jó élmény a kísérletben részt vevő szántóföldi és kertészeti gazdák látogatása, és hogy az eddigi tapasztalatok szerint a legnagyobb kihívást a hektikus időjárási viszonyok jelentik, de már kezdenek körvonalazódni a lépések a tervezhetőség irányába. A Magház blogján közzétett beszámolóban Dalmer Kati on-farm partnerünk osztotta meg tapasztalataikat a Tassi tájfajta liláshüvelyű méteresbab termesztéséről és konyhai felhasználásáról.
1,1 hektár Donia csicseriborsó Borjádon. (Forrás: AgriKulti)
A csicseriborsónál a legnagyobb kihívást a vetőmag beszerzésen kívül a gyomszabályozás jelenti. (Forrás: AgriKulti)
Lóbab a Vándorkovász Portan Négyesen. Az eddigi tapasztalatok szerint az áttelelő lóbab sokkal erősebb és ellenállóbb, mint a kora tavaszi. (Forrás: AgriKulti)
Egy marék Tassi tájfajta méteres bab. (Forrás: Dalmer Kati)
Gyorsan és nagy arányban kelt, majd szépen elkezdett futni felfelé a „széles létra”-szerű, mozgatható állványunkra. (Forrás: Dalmer Kati)
Serpenyőben párolt méteres bab. (Forrás: Dalmer Kati)
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központja segített kisparcellás talajtakarásos zöldségtermesztési kísérletünk távérzékelési méréseinek elvégzésében Terényben, a Magasvölgy Ökológiai Gazdaság területén, illetve Gomba község határában található Magfalván.
A tőzegkiváltást szolgáló kutatásunkba ismét közel 50 lelkes önkéntest vontunk be, akik hat héten át vizsgálták a paradicsom palánták fejlődését lombkomposztban, és kontrollként a saját, bevált palántanevelő közegükben. Számos közismert, kereskedelmi forgalomban kapható szaporítóföldben rosszul fejlődtek a növények, ami még inkább megerősít minket abban, hogy kísérletünkben fontos problémára keresünk természetbarát megoldást.
A szántóföldi csoport az idei szezonban indította el köles fajtatesztjeit két helyszínen (Füzesgyarmaton és Karcagon). Mindkét helyszínen 4 kölesfajtát vizsgálunk (Maxi, Lovászpatonai pirosmagvú, GK Alba és egy populáció a Kornberger fajtából). Több tényezőnek is köszönhető, hogy hazánkban is egyre népszerűbb a termesztése. A köles betegségekre kevésbé fogékony, rövid tenyészidejű gabonafélénk (fajtától függően 90-120 nap), ezért másodvetésben vagy kedvezőtlen vízgazdálkodású, belvizesedére hajlamos területeken, akár júniusban is vethető, ökológiai körülmények között is megállja a helyét. Könnyen emészthető, magas rost és fehérjetartalma nemcsak takarmányozási célra teszi alkalmassá, hanem a gluténmentes diétát folytatók körében is széleskörűen felhasználható. A köles fajtasoraink a szélsőséges meleg és csapadékban egyáltalán nem bővelkedő tenyészidőszak ellenére jól fejlődtek.
Kollégáink október során 4 különböző helyszínen végeztek gilisztaszámláló vizsgálatokat. Mindenhol 25×25 cm-es méretű gödröket ástak ki, majd kézzel átmorzsolták a kivett talajt, gilisztákat keresve. Megszámolták egyedszámukat és később faji szinten is beazonosították őket. A giliszták szeretik a jó, nem bolygatott talajokat, így kiváló indikátorai lehetnek egy-egy adott kutatási helyszín talajegészségének.
Az ÖMKi on-farm kutatásai nem valósulhatnának meg a sok partner nélkül, akik segítik a tudományos munkát a tervezéstől, a kísérletek beállításán és felvételezésükön át az adatok feldolgozásáig. Köszönjük szépen mindenkinek, aki idén is hozzájárult kutatóintézetünk munkájához!
