Közel 190 fő gyűlt össze az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet éves Ágazati Szakmai Napján április 8-án, Debrecenben. Az ökológiai gazdálkodás érdekeltjei – gazdálkodók, kutatók, szaktanácsadók, egyetemi oktatók és hallgatók, valamint szakmai szervezetek képviselői találkoztak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (DE MÉK), hogy megtárgyalják az öko ágazat aktualitásait, meghallgassák neves vendégelőadók prezentációit és megismerjék kutatóintézetünk legfrissebb eredményeit.
Az idei konferencia fókuszában az ökológiai ágazat megújulása, az aktuális hazai és külhoni piaci trendek, a termelés és innováció, és a termékpálya fejlesztése állt. A kertészeti, szántóföldi, állattenyésztési és agrárgazdasági szekciókban összesen csaknem 30 előadás hangzott el a nap folyamán.
A rendezvényt Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, Prof. Dr. Stündl László a DE MÉK dékánja, valamint Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke köszöntő beszéde nyitotta meg.
„A régió meghatározó tudásközpontjaként a Debreceni Egyetem feladata a fenntartható és versenyképes mezőgazdaság fejlesztésének támogatása a teljes élelmiszerláncban, ezen belül az ökológiai gazdálkodást folytatók, az átállás alatt lévők, a feldolgozók és a fogyasztók számára információ- és tudásátadás, valamint szolgáltatás. Éppen ezért ad helyet örömmel a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar az ÖMKi Ágazati Szakmai Napjának.” – mondta megnyitóbeszédében Prof. Dr. Stündl László.
A köszöntő beszédeket a plenáris ülés három előadása követte.
Idén az Év Ökológiai Gazdálkodójának is megválasztott Kulcsár Balázs saját tanyájának gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a közönséggel: a hagyományos gyümölcsökön túl (alma, körte, szilva, birsalma) a mediterrán gyümölcsöket (pl. füge), bogyós gyümölcsöket (szeder, ribizli) és mogyorót is termeszt a gazdaság. Folyamatosan fejlesztenek, nincs megállás az új dolgok kipróbálásában, pl. a régi gyümölcsfa-tuskókat újrahasznosítva laskagombát termesztenek. Amit csak lehet, helyben dolgoznak fel és hasznosítanak, legyen szó akár a bogyós gyümölcsök szörpjeinek elkészítésről, vagy a metszési hulladékok újrahasznosításáról. A változékony klíma szélsőségeihez való alkalmazkodás az egyik legnagyobb kihívás. A rovarkártételek ellen kizárólag ökológiai módszerekkel védekeznek, egyes kártevők, pl. a pockok és a csigák ellen elsősorban a biodiverzitás növelésével és a természetes ellenségeik bevonzásával veszik fel a küzdelmet. A környezettel kialakított harmóniáról és a feldolgozott termékek sokszínűségéről tanúskodik az előadó főként fotókat tartalmazó prezentációja.
Az egyetem előadói, Prof. Dr. Stündl László és Dr. Kutasy Erika Tünde a debreceni agrár oktatás-kutatás aktualitásairól és egy újonnan indított képzésről számoltak be a közönségnek. A Debreceni Egyetem célkitűzése, hogy a Kárpát-medence legerősebb agrár oktatási intézményévé váljon.
Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője előadása során az ÖMKi új, agrárgazdasági kutatásaiból adott ízelítőt. A hazai ökológiai művelésű területek ágazati alakulását a biotermékek belföldi kiskereskedelmi forgalmával vetette össze. A NielsenIQ piackutató céggel együttműködésben végzett elemzés szerint a bioélelmiszerek piaca egyenletes növekedést mutat Magyarországon (kumulált market adatok alapján). A megfigyelt biotermékek vonatkozásában az értékesítés összege 2022-ben 28,5 milliárd, 2023-ban 34 milliárd, míg 2024-ben 38,7 milliárd forint volt, ami két év leforgása alatt 36%-os növekedésnek felel meg. Ez 10%-ponttal magasabb a KSH által ugyanebben az időszakban mért teljes élelmiszerforgalom növekedésénél, ami a 2022-es 4993,5 milliárd forintról 2024-ben 6285,2 milliárd forintra növekedett (+26%). A NIQ által mért biotermékek piaci részesedése (kiskereskedelmi forgalomban kifejezve) a KSH által közölt adatokhoz viszonyítva a teljes élelmiszerforgalom mindössze 0,6%-át tette ki. Tekintettel arra, hogy egyes termékkategóriák esetében az adatgyűjtés nem fedi le a teljes hazai forgalmat, a biotermékek piaci részesedése vélhetően magasabb, 0,8-1%-ra becsülhető.
Az üzlettípusok forgalmi eladási értékét tekintve az e-kereskedelem bizonyult a legdinamikusabban fejlődő csatornának (2022-2024: +67,8%), ugyanakkor a szupermarketek a drogérialáncokkal együtt generálták abszolút értékben a legnagyobb biotermék forgalmat (54%), valamint a diszkontok szintén meghatározó (28%) szereplőknek számítanak. Az egyes biotermékcsoportokra jellemző tendenciákról később az Agrárgazdasági szekcióban bővebben esett szó.
A plenáris előadásokat délelőtti és délutáni szekciók követték, majd két izgalmas terepi helyszínlátogatással zárult a program.
A délelőtti agrárgazdasági szekció a hazai öko szektort leíró statisztikai kutatásokat mutatta be. Dr. Szili Viktor, az Agrárközgazdasági Intézet Tesztüzemi Információs Osztályának vezetője bemutatta az átalakuló tesztüzemi rendszert, amely korlátozottan, de már most is tartalmaz öko üzemekre vonatkozó információkat. Kifejtette, hogy a közeljövőben kifejezetten cél az ökológiai ágazatokra vonatkozó termelési adatok gyűjtése. Tóth Péter, a KSH osztályvezetője foglalta össze a KSH ökológiai gazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtésének módszertanát, kapcsolatát az EUROSTAT rendszereivel. Kiemelte az adminisztratív adatátvételek egyre növekvő szerepét a mezőgazdasági statisztikában, valamint az EUROSTAT új, kifejezetten az ökológiai gazdálkodást szem előtt tartó adatgyűjtési elvárásait. Részletesen ismertette az öko statisztikák validálási módszertanát. Dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem kutatója a naturáliákon alapuló költség-haszon elemzést mutatta be étkezési és léalma esetén, extenzív és intenzív öko termelés, valamint öko és konvencionális ültetvények példáján. Hangsúlyozta, hogy termelői összefogás nélkül kétséges az ökológiai termesztés gazdaságossága. Végül Dr. Jobbágy Péter, az ÖMKi projektvezető kutatója mutatta be a kutatóintézet agrárgazdasági kutatásának első eredményeit, amelyek a gazdaságok tipizálásával közelebb visznek minket az öko szektor problémáinak megértéséhez és a fejlesztési lehetőségek pontosabb azonosításához.
A délutáni szekcióblokkban a fogyasztáson volt a hangsúly. Dr. Kürthy Gyöngyi, az AKI igazgatóhelyettese az ökoélelmiszerek közétkeztetésbe történő bevonásának lehetőségeiről és korlátairól tartott részletes előadást. Kiemelte, hogy a közétkeztetés speciális szektor speciális igényekkel (félkész termékek felhasználása), amibe nagyon tudatos felkészülés után lehet csak belépni. Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi, az ÖMKi projektvezető kutatója két kutatást ismertetett. Először a V4 országokra kiterjedő, ökotermékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartást vizsgáló kutatás eredményeit mutatta be. Eszerint a magasabb ár az egyik legnagyobb korlát a térségben az ökoélelmiszerek terjedése előtt. Ezt követően a NielsenIQ-tól beszerzett kiskereskedelmi forgalmi adatok részletei alapján adott betekintést az ökoélelmiszerek hazai keresletébe, kiemelve, hogy a bio bébiételek forgalma vezeti a hazai értékesítést, melyet a bio gyümölcsök és zöldségek kategóriái követnek. Végül Dr. Kaibinger Tamás, vállalati kapcsolatokért felelős cégvezető a Lidl Magyarország képviseletében mutatta be, mit jelent a gyakorlatban egy kiskereskedelmi lánc számára az ökotermékek forgalmazása. Érdekfeszítő előadása számos ponton visszatükrözte az ÖMKi kiskereskedelmi forgalommal kapcsolatos eredményeit.
Az állattenyésztési szekció első előadásában a tavaszi legeltetés kezdetének közeledtével Dr. Oláh János és Dr. Klein Renáta (Debreceni Egyetem) beszéltek arról, hogy a klímaváltozás negatív hatásai miben jelentkeznek a Hortobágyon és hogyan befolyásolják a kiskérődzők legeltetését. Ezt követően Dr. Penksza Károly (MATE, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Növénytan Tanszék) mutatta be azokat a hazai vizsgálatokat, melyek igazolták a legeltetés pozitív hatásait a legelők biodiverzitásának fokozására és hosszú távú fenntartatására. A folytatásban Dr. Kranjec Ferenc állatorvos (MAPÁE Holisztikus Állatgyógyászati Szakcsoport) mutatott rá a gyógynövényalapú készítmények használatának előnyeire az állattenyésztésben. Bemutatta, hogy a különböző gazdasági állatfajok tekintetében milyen területen lehet és érdemes ezekhez a készítményekhez nyúlni a gyógyítás során és hangsúlyozta a holisztikus megközelítés fontosságát a gyógyításban. Zárásként kutatóintézetünk részéről Dr. Márton Aliz állattenyésztési csoportvezető foglalta össze a legelőn tartott húsmarhák esetében a hőstressz kockázatának jelentőségét, tüneteit, valamint azt, hogy az állatra szerelhető szenzorokkal hogyan jelezhető a hőstressz és mit tehetnek a gazdálkodók a negatív hatások mérséklése érdekében.
A szekció előadásai iránt nagy volt az érdeklődés, és a hallgatóság aktív közreműködésének köszönhetően minden érintett témában értékes szakmai párbeszédek alakultak ki a jelenlévők között. Sajnos a szarvasmarhákat, sertéseket és kiskérődzőket érintő ragadós száj- és körömfájás járvány miatt az állattartó gazdaság látogatását ki kellett hagynunk a programból.
A szántóföldi növénytermesztési szekciókban az ökológiai növénytermesztés biológiai alapjaira helyeztük a fő hangsúlyt, ami nagy kihívás elé állítja az öko ágazatot, a szélsőséges klímához való alkalmazkodás, a jogszabályok és a piaci környezet változása miatt is. Az ÖMKi kezdetektől nagy hangsúlyt fektet a kisparcellás és on-farm fajtatesztekre annak érdekében, hogy előmozdítsa az öko nemesítést, az ökológiai vetőmaghasználatot, és a kutatásokból összegyűlt eredmények alapján a gazdálkodóknak fajtaajánlásokat készítsen.
Az ökológiai szaporítóanyagok helyzetéről, az öko nemesítésről tartott előadást Dr. Mikó Péter, a HUN-REN Agrárkutatási Központ osztályvezetője. Az ÖMKi által koordinált, ÖMKi-VSZT-Nébih ökológiai kisparcellás faj- és fajtatesztek eredményeit foglalta össze Balog Emese projektvezető kutatónk. Fenntarthatóság és alkalmazkodóképesség új megközelítésben – miben különböznek a heterogén szaporítóanyagok a hagyományos fajtáktól? címmel tartott előadást Dr. Bencze Szilvia projektvezető kutatónk.
A délutáni szekcióban az ÖMKi on-farm kísérletei voltak fókuszban, amelyek ökológiai gazdaságokban folynak már 2011 óta. Az őszi búza on-farm kísérletek aktuális tapasztalatairól számolt be Földi Mihály vezető kutatónk. Az ősgabonák termesztési és piaci lehetőségeinek hazai helyzetét mutatta be Dr. Szira Fruzsina, vezető kutatónk, míg Lehetőségek és kihívások az alternatív fehérjenövények termesztésében címmel tartott előadást Borbélyné Dr. Hunyadi Éva szántóföldi csoportvezetőnk. Az eredmények rámutatnak a termőhelyek és az évjáratok különbözőségére, a megfelelő faj- és fajtaválasztás fontosságára, és az ehhez kapcsolódó termékpályák szükségességére.
A délelőtti kertészeti szekcióblokkban a hallgatóság megismerkedhetett az ökológiai szőlő- és gyümölcstermesztésben alkalmazható agroökológiai elvek gyakorlati alkalmazhatóságának néhány érdekes hazai példájával. Elsőként Dr. Miglécz Tamás és Dr. Mezőfi László projektvezető kutatók előadásában hallhattunk a szőlőültetvényekben telepített virágos évelő sorköztakaró növényzet hasznos ízeltlábúakra és kártevőkre gyakorolt hatásairól. Kollégáink kutatási eredményei alapján a sorköztakarásnak nincs kimutatható növényvédelmi kockázata, ugyanakkor a hasznos élőszervezetek jelenlétét egyértelműen segíti. Ezt követően Dr. Bodor-Pesti Péter (MATE Szőlészeti és Borászati Intézet) előadásából tájékozódhattunk az erdősávok szőlőültetvényekre gyakorolt előnyös és hátrányos hatásairól, illetve ezek távérzékeléses vizsgálatainak lehetőségeiről, majd Dr. Honfy Veronika (Soproni Egyetem, ERTI) mutatott előadásában példákat arra vonatkozóan, hogy az agrárerdészeti rendszereknek hol lehet gyakorlati jelentősége a kertészeti ágazatban.
A délutáni kertészeti szekció az ökológiai zöldségtermesztés tápanyaggazdálkodási kérdéseivel foglalkozott. Az előadások sorát Varga László szaktanácsadó (Kwizda) kezdte az ökológiai zöldségtermesztés növényvédelmének tápanyagutánpótlási vonatkozásaival, majd Dr. Csambalik László (MATE Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet) folytatta egy kísérlet ismertetésével, ahol élesztőket alkalmaztak lombtrágyaként levélzöldségben. Ezt követően Pászti-Milibák Flóra (ÖMKi) mutatta be kísérleti eredményeit, ahol kereskedelmi pelletek hatását vizsgálta tenyészedényes paprikaállományban, majd Selmeczi Dóra kutató kollégánk előadásából megtudhattuk, hogyan hatnak a különböző talajtakarási módok a fonálférgekre és a földigilisztákra szabadföldi zöldségállományokban.
Mindkét szekcióblokkot Dr. Tóth Ferenc kertészeti csoportvezetőnk moderálta. A hozzászólásokból és a kérdésekből az derült ki, hogy az agroökológiai elvek szerinti szőlő- és gyümölcstermesztés szempontjából kulcsfontosságú a termőhely adottságaihoz igazodó művelésmód, faj- és fajtaösszetétel, a megbízható és megfizethető szaporítóanyag elérhetősége; az ökológiai zöldségtermesztés tápanyaggazdálkodási kérdéseinél pedig lényeges a fenntarthatósági és gazdaságossági alapelvek figyelembevétele.
A szakmai nap a hajdúhadházi Erdődi Biokertészetbe és a Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT), Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI), Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepére tett terepi látogatással zárult.
Erdődi Imre hajdúhadházi biokertjében a résztvevők megtekintették a kísérleti biointenzív ágyások szezonindító zöldségnövényeit, az ehhez használt néhány szerszámot (pl. ágyásvillát), a virágzó gyümölcsöst, és az Astrié típusú gránitköves malmot. A gazdaságban termesztett bio napraforgóolajat és bio lisztből sütött házi kovászos kenyeret kóstolhattak. Köszönjük ezúton is a szívélyes vendéglátást!
A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen Dr. Vad Attila, a kísérleti telep igazgatója várta a vendégeket. Rövid köszöntő után bemutatta tevékenységüket, mely nem kizárólag az egyetemi hallgatók képzését látja el, hanem különböző fajtateszteknek, talajművelési-, tápanyagutánpótlási- és szervesanyag-gazdálkodási kísérleteknek is helyet ad. Többek között, már ötödik éve itt található az ÖMKi-VSZT-Nébih öko őszi kalászos posztregisztrációs fajtakísérletek egyik vizsgálati helyszíne is, melyet Katona Viktor, a telep munkatársa mutatott be az érdeklődőknek. A 24 őszi búzából, 6 tönkölybúzából és 6 őszi tritikáléból álló fajtasor 2024 októberében került elvetésre a kísérleti telep bioterületén, melynek tápanyagutánpótlását szervestrágyázással, növényvédelmét pedig szükség esetén ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható készítményekkel oldják meg. Az őszi kalászosok mellett tavaszi vetésű kultúrákkal is folynak kísérletek, kiemelten a hibrid kukorica kutatások területén.
Az Ágazati Szakmai Nap három előadásáról készült videó hamarosan elérhető lesz az ÖMKi honlapján.
