Projektek összefogása a vegyszermentes mezőgazdaságért
2025. február 18-19-én az olaszországi Pisában, a rangos Scuola Superiore Sant’Anna egyetemen került sor a FORTUNA és a T0P-AGRI-Network európai uniós projektek közös rendezvényére. Mindkét projekt azt hivatott elősegíteni, hogy az európai mezőgazdaság a szintetikus, valamint a környezetre vagy az emberi egészségre ártalmas növényvédő szerek használatának radikális csökkentésével vagy kivezetésével egy innovatív és gazdaságilag életképes, növényvédőszer-mentes termelési rendszer felé tudjon átállni. A kétnapos esemény célja az volt, hogy előmozdítsa a vegyszermentes és integrált növényvédelmi megoldásokkal kapcsolatos tudásmegosztást, valamint elősegítse a párbeszédet Európa különböző régióiból érkező szakértők között.
A rendezvényt Matteo Dell’Acqua, a Sant’Anna Növénytudományi Intézet igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Silke Dachbrodt-Saaydeh (FORTUNA) és Danilo Christen (T0P-AGRI) projektkoordinátorok köszöntötték a résztvevőket. A plenáris ülés három inspiráló előadással folytatódott:
- Timo Sprangers (Wageningen) bemutatta az IWMpraise projektet, amelynek célja az integrált gyomszabályozás támogatása és gyakorlati megvalósítása Európa-szerte
- Nicolas Munier-Jolain (INRAE) a CA-SYS kísérleti platformot ismertette, amely a növényvédőszer-mentes agroökológiai rendszerek tájléptékű vizsgálatát szolgálja, míg
- Danilo Christen (Agroscope) az ArboPhytoRed projektet mutatta be, amelynek célja a növényvédőszer-használat csökkentését szolgáló megoldások kidolgozása a gyümölcstermesztésben. Előadásában gyakorlati példákon keresztül szemléltette a növényvédelmi rendszerek átalakításának lehetőségeit.
A délutáni szekcióban a résztvevők aktívan bekapcsolódtak a munkába: az első műhelymunka a különböző károsítók (gyomok, kártevők, kórokozók) elleni specifikus megoldásokat vizsgálta, míg a második a termesztési rendszerek (szántóföldi, zöldség- és gyümölcstermesztés) integrált növényvédelmi stratégiáira fókuszált.
A második napot Henry Creissen (University of the Highlands & Islands) online előadása nyitotta bemutatva az integrált növényvédelem gazdasági és társadalmi vonatkozásait. Ezt követően Paola Cassiano (Sant’Anna Növénytudományi Intézet) ismertette a pisai eseményt megelőző FORTUNA felmérés eredményeit. A kérdőív célja az volt, hogy feltárja azokat a kihívásokat és ösztönző tényezőket, amelyek befolyásolják az alternatív, növényvédőszer-csökkentést célzó megoldások alkalmazását a mezőgazdaságban. Összesen 104 válasz érkezett, amelyek közül 84 európai országokból származott. A fő kihívások között azonosították a hozamcsökkenés kockázatát és a tudás vagy technológiai támogatás hiányát. Megoldásként vagy ösztönző tényezőként a válaszadók kiemelték az alternatív növényvédelmi megoldások biztosításának fontosságát, a fenntartható termesztési gyakorlatokról szóló információk jobb hozzáférhetővé tételét, valamint a kevesebb növényvédőszert használó gazdák anyagi támogatását.
Az előadásokat újabb műhelymunka követte, amely ezúttal a régióspecifikus akadályokat, ösztönzőket és hiányosságokat térképezte fel Dél-, Kelet-, Közép- és Észak-Európa viszonylatában. A munkacsoport-beszélgetések eredményeként elmondható, hogy a résztvevő szakértők a növényvédőszer-használat 50%-os csökkentését reális és elérhető célnak találták. Ez különösen a szántóföldi és zöldségtermesztésben igaz, ahol a növénydiverzifikáció és a technikai megoldások kombinációja támogatja az átállást. Számos technikai eszköz – biológiai védekezési módszerek, ellenálló fajták, precíziós gyomirtás, valamint döntéstámogató rendszerek – már rendelkezésre áll, és csökkenthetik a vegyszerhasználatot. Képzésekkel, független tanácsadással és megfelelő pénzügyi ösztönzőkkel kiegészítve ezek jelentős előrelépést tehetnek lehetővé anélkül, hogy a termelés számottevően csökkenne. Ezzel szemben a teljesen növényvédőszer-mentes rendszerekre való átállás hosszabb távú, összetettebb kihívást jelent, amely a termesztési rendszerek átfogó újratervezését igényli.
A záró plenáris ülésen a műhelymunkák eredményeit röviden összefoglalták, majd Silke Dachbrodt-Saaydeh vázolta a következő lépéseket és az együttműködés folytatásának lehetőségeit, hiszen a FORTUNA projekt keretében egy műhelymunka-sorozat kerül megszervezésre annak érdekében, hogy kidolgozzuk a mezőgazdaságban alkalmazott kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére irányuló átállási útvonalat, valamint azonosítsuk a legfontosabb kutatási igényeket. Az első műhelymunka 2025. december 4-én kerül megrendezésre, és a termesztési rendszerekre fókuszál. Ezt követően további három műhelymunkára kerül sor 2026 márciusában, amelyek rendre a szakpolitikai kérdésekkel, az értékláncokkal, valamint az agrár-tudás- és innovációs rendszerekkel (AKIS) foglalkoznak. A záró workshopra 2026 májusában kerül sor, ahol a korábbi műhelymunkák valamennyi résztvevője közösen reflektál majd az átállási útvonalakra.
Összességében elmondható, hogy az esemény sikeresen megalapozta a résztvevő projektek további, szélesebb közönséget is bevonó közös munkáját, amely hozzájárul a fenntartható, vegyszermentes mezőgazdasági rendszerek európai szintű fejlesztéséhez.
Danilo Christen (Agroscope) előadása az ArboPhytoRed projekt eredményeiről
FORTUNA éves projekttalálkozó
A közös rendezvényt követően, február 19-20-án, a FORTUNA projektpartnerek folytatták az zártkörű egyeztetéseket, immár kifejezetten a projekt feladatainak értékelésére és a következő lépések megtervezésére fókuszálva. A munkacsomag- és feladatvezetők bemutatták az eddigi eredményeket és folyamatokat. Az ÖMKi a projekt eddigi szakaszában aktívan hozzájárult a fenntartható növényvédelemhez kapcsolódó tudásbázis megerősítéséhez, szakirodalmi cikkek és tanulmányok gyűjtésével, szűrésével és elemzésével. Az elemzések átfogó képet adnak majd arról, hogy a különböző ágazatokban és termesztési rendszerekben milyen technológiai fejlesztések, újítások, illetve hiányosságok tapasztalhatók a két, projekt által kijelölt jövőképeket figyelembe véve: a növényvédőszer-használat 50%-os csökkentése, illetve a teljesen növényvédőszer-mentes mezőgazdaság.
Emellett az ÖMKi feladata a projektben egy Stratégiai Kutatási és Innovációs Menetrend (SRIA) kidolgozása is, amely főként a projekt második felében kerül előtérbe a 2026 tavaszán folytatott műhelymunka-sorozat után. A pisai találkozó ugyanakkor már most lehetőséget adott a menetrend tervezésének megvitatására és az első lépések kijelölésére. A folyamat első lépése a menetrend struktúrájának közös kidolgozása a partnerekkel az év végéig, az eddigi eredményekre alapozva. Ez a keret iránymutatásul és alapul szolgál majd a további műhelymunkák és elemzések számára.
FORTUNA konzorcium csoportkép
