Az Európai Unió Horizon Europe programja által finanszírozott SOILRES – Talajegészség és növénytermesztés ellenálló képesség javítása a biológiai sokféleség révén elnevezésű projekt (2025–2029) hivatalosan 2025. június 1-én indult, és június 2-4. között tartotta meg nyitótalálkozóját a projektet vezető Aarhusi Egyetem szervezésében, Dániában. A kezdeményezés célja a talajegészség helyreállítása, a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelése, és környezeti hatásának csökkentése innovatív megoldásokkal.
A projekt Európa vezető mezőgazdasági kutatóit, gazdálkodókat és innovátorokat kapcsolja össze. A résztvevő partnerek Dániában, Finnországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban és Portugáliában egymástól eltérő tesztelési helyszínekből álló hálózatot hoznak létre, amelyek a legfontosabb éghajlati és talajrégióikat képviselik Európában.
A SOILRES célja, hogy gyakorlati, tudományosan alátámasztott megoldásokat nyújtson a mezőgazdaság egyik legsürgetőbb kihívására: miként lehet fenntartható módon élelmiszertermelést folytatni a szélsőséges éghajlati viszonyok, a csökkenő biológiai sokféleség és a talajromlás ellenére. A projekt egyaránt összpontosít az ökológiai és a konvencionális mezőgazdasági rendszerekre, és olyan specifikus regionális problémákkal foglalkozik, mint az aszály, a tápanyagok kimosódása, az alacsony termelékenység, a gyomnyomás és a csökkenő talajtermékenység. A biológiai sokféleségen alapuló innovációk – többek között takarónövények, mikrobiális készítmények, biostimulánsok, komposzt, bioszén és digitális eszközök – közös tervezése és terepi tesztelése révén a SOILRES olyan regeneratív gazdálkodási stratégiákat dolgoz ki, amelyek méretezhetők, gazdaságilag működőképesek és a valós gazdálkodási feltételekhez igazodnak.
A regeneratív mezőgazdaság kontinentális aspektusai
A projekt hat fő kísérleti helyszín köré épül, amelyeket helyi intézmények és a kísérletekben aktívan részt vevő gazdák működtetnek.
Dániában az Aarhusi Egyetem az Élelmiszer-kutatási és Agráripari Fejlesztési Intézettel együttműködésben takarónövények, évelő búza és biológiai talajjavítók alkalmazásával törekszik a homoktalajok átalakítására a tápanyagkörforgás és a terméshozamok javításáért. A Finn Természeti Erőforrások Intézete kísérleti programot indít a hideghez alkalmazkodó regeneratív gyakorlatok – mint például a zöldtrágya és a komposzttea – alkalmazására, a boreális régióban a talajok és növények ellenálló képességének javítása érdekében.
Franciaországban a Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Környezetvédelmi Kutatóintézet (DEAFAL) vezetésével, az AgroParisTech együttműködésével innovatív sávos művelési technikákat vezetnek be, amelyek a búzát évelő gyepnövényzetbe integrálják, ezáltal javítva a biológiai sokféleséget és a talajszerkezetet a leromlott agyagos talajokon.
Magyarországon a Csoroszlya Farm az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel együttműködve számos regeneratív ökológiai gyakorlatot alkalmaz – úgy, mint a minimális talajművelés, zöldtrágyázás és valós idejű talajegészség-monitorozás – az aszály elleni küzdelem és az alacsony inputanyaghasználattal jellemzett termelés fenntartása érdekében.
Az olasz régióban az Azienda Agricola La Petrosa az Európai Családi Gazdaságok Ázsiai, Afrikai és Latin-Amerikai Delegációjával, a Nápolyi II. Frigyes Egyetemmel, a pisai Szent Anna Egyetemmel és a Megújuló Energia Kutatási és Demonstrációs Konzorciummal (RE-CORD) közösen új komposztok, bioszénnel bevont vetőmagok és sávos talajművelés értékelését végzi a gyomszabályozás és a talaj termékenységének javítása érdekében, ökológiai gazdálkodás keretében. Eközben Portugáliában a Mezőgazdasági Főiskola és a Quinta da Cholda drónokat alkalmaz takarónövények vetésére és biostimulánsok kijuttatására intenzív kukoricatermesztésben, azzal a céllal, hogy csökkentsék a nitrogén-kimosódást és a műtrágya-függőséget, a hozam megőrzése mellett.
A projektben más kulcsfontosságú tudományos intézmények is részt vesznek: a Corki Egyetem, amely tevékenységében a gyökér-mikrobiota kölcsönhatásra összpontosít, a Leuveni Katolikus Egyetem, az innováció szélesebb körű elterjedését elősegítő és akadályozó tényezőinek értékelésével, a Leibnitz Mezőgazdasági Tájkutató Központ (ZALF), amely műholdas és drónadatok segítségével vizsgálja a talaj egészségi állapotát, valamint a Jordániai Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóközpont, amely ezen innovációk fokozódó éghajlati változékonyság melletti teljesítményét elemzi.
Továbbá olyan technológia-alapú kis- és középvállalkozások, mint az LGI, a MOM és az AGROBIOMICS, fontos szerepet játszanak majd az innovatív talajjavítók fejlesztésében, a Galician Enterprise University Foundation (FUEGA) pedig a projekt kommunikációs és disszeminációs tevékenységeit fogja irányítani.
A tesztelési helyszínek nem csupán kutatási központként szolgálnak, hanem bemutató gazdaságként is, ahol a gazdálkodók, mezőgazdasági szaktanácsadók és más érdekeltek workshopokon, nyílt napokon és folyamatos tudáscsere programokon vehetnek részt. A tudományos elemzések és a gazdálkodók által vezetett innovációk ötvözésével a SOILRES kézzelfogható eredményeket tud felmutatni, új gépek prototípusait és a bevezetésüket támogató digitális eszközöket, valamint gyakorlati útmutatókat biztosít a gazdálkodóknak.
A változás alulról indul
A SOILRES teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió zöld megállapodásával és olyan kulcsfontosságú kezdeményezésekkel, mint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a 2030-as biodiverzitási stratégia és a Talajmisszió („Talajmegállapodás Európáért”). Célkitűzései között szerepel a szakpolitika tájékoztatása és alakítása, a gazdák támogatása, valamint a természeti erőforrások kimerítése helyett annak helyreállítását célzó regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása.
A projekt hozzájárul az EU közös agrárpolitikájában és a fenntartható fejlődési célokban meghatározott, a peszticidek csökkentésére, az ökológiai termelés bővítésére és a természeti erőforrások fenntartható gazdálkodására vonatkozó törekvések eléréséhez. A projekt eredményeit nyilvánosan publikálják majd, hogy azok minél szélesebb körben elterjedjenek és alkalmazhatók legyenek Európában és azon túl is.
