A „Takarmánytermesztés és karbongazdálkodás a klímaváltozás idején” című tematikus tudáscsere-rendezvényt a Climate Smart Advisors projekt szervezte a Climate Farm Demo projekttel együttműködve 2025. február 6-án.
A webinárium első felében a szénmegkötést célzó takarmánytermesztési gyakorlatokat egy aktuális közép-európai program keretében, osztrák és magyar példákkal mutatták be az agrotechnikai módszerekre és az üzleti modellekre kiterjedően, míg a második részben az olaszországi gyakorlatok tapasztalatait és azok éghajlatváltozásra gyakorolt hatását mutatták be. A rendezvény házigazdája Alessandro Zatta (CRPA) és Papócsi László Gábor (ÖMKi) volt. A tudáscsere rendezvények célja, hogy kiszélesítsék a CSA (ClimateSmartAdvisors) projekt gyakorlati szakember hálózatát, bevonva az AKIS (mezőgazdasági ismereti és innovációs rendszer) főbb csoportjait, szaktanácsadókat, gazdálkodókat, kutatókat és a magánszektort; a CSA belső partnerségen kívüli szereplőket; hogy fokozza az interakciók, az együttműködések lehetőségét; és hogy rávilágítson a mezőgazdasági szaktanácsadók lehetőségeire és potenciális előnyökre a részvétel kapcsán. Az eseményt hagyományos online módon tartották, előadásokkal, online csettel és élő kérdés-válasz szekcióval.
Az előadásanyagok a CSA projekt és az ÖMKi weboldalain lesznek a későbbiekben elérhetőek.
A webináriumon különböző szakértők tartottak előadásokat:
- Papócsi László Gábor, ÖMKi – A CF (Carbon Farming) aktuális programja Közép-Európában
- Christoph Reithofer, Bio Forschung Austria – Potenciális CF együttműködési modell a takarmánytermesztéssel kapcsolatban
- Nagy János, MATE, Regeneratív módszerek a takarmánytermesztésben
- Ambrus Michels, Talajreform – Liquid carbon pathway
- Berényi Üveges Judit, ÖMKi – az ÖMKi vonatkozó kutatási tevékenységei
- Arianna Pignagnoli, Alessandro Zatta, CRPA Olaszország – Karbongazdálkodás és takarmánytermesztés Olaszországban
Az előadások felvezetése érdekében Papócsi László áttekintette a napirendet, ismertette a webinárium felépítését és főbb céljait. Röviden kitért a „Boosting Carbon Farming in Central Europe” programra, hangsúlyozva annak együttműködési jellegét, a szaktanácsadók, gazdálkodók és kutatók részvételének módját és lehetőségét. A célkitűzések közül kiemelte az agrotechnikai kísérletek lefolytatását és a karbongazdálkodási üzleti modellek tesztelését. Felsorolta a kísérletek során alkalmazott különféle szénmegkötési technikákat, hangsúlyozva a gazdálkodói kihívásokat és motivációkat. A program célja hatékony együttműködési modellek beazonosítása, amely kiterjed a gazdálkodói kezdeményezésekre, kormányzatok által nyújtott támogatásokra, tudásátadást célzó projektekre és egyéb formákra.
A második előadó, Christoph Reithofer egy olyan karbongazdálkodási együttműködési modellt mutatott be, amely összhangban van az EU eredményalapú üzleti megközelítésével. Elmagyarázta a szénmegkötés humuszmérlegének értékelési módszerét, amely kategorizálja az osztrák talajokat, és értékeli a különböző növények hatását. Reithofer megjegyezte, hogy az évelő takarmánynövények pozitívan járulnak hozzá a szénmérleghez, miközben kitért a füveshere biomassza áthelyezésének előnyeire a fokozott szénmegkötés érdekében. Ez történhet biogáz üzembe történő szállítással, komposztálással, vagy transzfermulcsként történő használattal.
Nagy János bemutatta a MATE bőszénfai tangazdaságát, ismertetve annak regeneratív gyakorlatait és az éghajlatváltozás okozta kihívásokat. Hangsúlyozta a karbonprogram fontosságát, amely e gyakorlatok talajszénmegkötésre gyakorolt hatását vizsgálja. Betekintést nyújtott az 1360 hektáron működő gazdaságba, ahol sokféle állatfajt tartanak, többek között gímszarvast és vízibivalyt is. Kiemelte az éghajlatváltozásnak a vízkészletre és a talajerózióra gyakorolt hatását, ami arra ösztönözte a gazdaságot, hogy szakaszos legeltetési és takarónövény-termesztési stratégiákat alkalmazzon. Nagy János kiemelte az állattartási és a szakaszos legeltetési módszereket összehasonlító, folyamatban lévő kutatásokat. Röviden említést tett arról a karbonprogramról, amelybe a tangazdaság is bekapcsolódott, és amelynek célja, hogy megértsük ezeknek a mezőgazdasági gyakorlatoknak a talaj szénprofiljára gyakorolt hatását. A gazdaság gyakorlati oktatással és turizmussal is foglalkozik, évente mintegy 20 000 látogatót vonzva.
Ambrus Michels a talajregenerációval kapcsolatos tévhitekre tért ki, kiemelve, hogy valójában az élő gyökerek és a változatos takarónövények a talaj egészségének javítására szolgáló hatékony eszközök. Az élő gyökerek szerepének jelentőségéről beszélt a talaj szerves anyagának és mikrobiális aktivitásának fokozásában, kiemelve, hogy folyékony cukrokat termelnek, amelyek a növényt és a talajmikrobiológiát egyaránt táplálják. Hivatkozott azokra a kutatásokra, amelyek szerint a Liquid Carbon Pathway-en keresztül történő szénképződés lényegesen nagyobb, mint a mulcsozással, és a változatos takarónövények alapvető fontosságúak az optimális talajegészségügy szempontjából. Ambrus Michels további részleteket is közölt a Black Soil programról.
Ezt követően Berényi Üveges Judit az ÖMKi kutatásairól beszélt, amelyek a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokra, köztük a takarónövényekre és az állattenyésztés integrálására összpontosítanak. Kitért a bioszója termesztés kihívásaira és az alternatív növények fontosságára az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Bemutatta az ÖMKi on-farm kutatási hálózatát.
Arianna Pignagnolit az olaszországi karbongazdálkodási gyakorlatokról tartott előadást, felvázolva az éghajlatváltozás hatásait, beleértve a hőmérséklet emelkedését és a csapadékviszonyok megváltozását, különösen a mediterrán térségben. Hangsúlyozta, hogy a takarmánytermesztésben is lehetőség van a hatásokat enyhítő, illetve azokhoz alkalmazkodó stratégiákra, például a csökkentett talajművelésre és a vetésforgóra, és kiemelte az állandó gyepterületek fenntartásának fontosságát a talaj egészsége szempontjából. A Forage4Climate projekt eredményei azt mutatták, hogy a legjobb gyakorlatok a talajkarbon szintjének növekedéséhez és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez vezethetnek a különböző takarmányozási rendszerekben. Az előadás kiemelte e programok folyamatos kapcsolatát az olaszországi bemutató gazdaságokkal, amely növelte a résztvevők elkötelezettségét. Arianna Pignagnoli fenntartható gyepgazdálkodási technikákat mutatott be, hangsúlyozva a szervestrágya és hígtrágya hatékony felhasználását a takarmánytermesztés növelése és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében. Bemutatta az állattenyésztés és a szén-dioxid-megkötés közötti kapcsolatot, megjegyezve, hogy az olyan gyakorlatok, mint a vetésforgó és a csökkentett műtrágya-felhasználás javíthatják a talaj egészségét.
