Nemzeti Közös Agrárpolitikák agroökológiai átállást támogató intézkedéseinek megvalósítási gyakorlatai a BIOEAST régióban
Az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikája (KAP) az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepet játszott a mezőgazdaság és a vidéki térségek fejlődésében, valamint az élelmezésbiztonság erősítésében. Ugyanakkor a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyszerre fő okozója és elszenvedője is a súlyosbodó környezeti válságnak, például az éghajlatváltozásnak és az ökoszisztémák pusztulásának. Ebből adódóan az ismétlődő EU KAP reformok során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a „zöld” követelmények, a környezetvédelmi és természetvédelmi támogatások, amelyek együtt segítik elő a fenntartható gazdálkodásra való átállást.
Figyelembe véve a zöld irányvonalat, valamint a KAP legutóbbi reformját, vagyis a mostani 2023–2027-es időszakot, a BIOEAST Kezdeményezés, összefogta tagállamait (11 közép- és kelet-európai ország), azért, hogy ország-specifikus jó gyakorlatokon keresztül tanuljanak egymástól arról, hogy miként használható a KAP a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra történő átállás támogatására és ösztönzésére, kiemelve az agroökológia szempontjából releváns intézkedéseket.
A fentiek elősegítése érdekében a BIOEAST Agroökológiai Tematikus Munkacsoport 2024. október 9-én egy online tudomány-szakpolitikai párbeszédet szervezett a BOOST4BIOEAST projekt keretében. A rendezvény célja az agroökológia (vagy más fenntartható intézkedések) KAP Stratégiai Tervekbe (ST) történt integrációjának népszerűsítése volt, inspiráló nemzeti példák bemutatásával a BIOEAST makro-régióból. A párbeszéd arra is fókuszált, hogy megvitassa az Európai Bizottság által elfogadott legutóbbi KAP-egyszerűsítési intézkedések lehetséges hatását a környezetvédelmi követelményekre a BIOEAST országokban.
Online tudomány-szakpolitikai párbeszéd az agroökológia szempontjából releváns intézkedésekről a nemzeti KAP ST-ben
Az esemény programján különböző szakértők, döntéshozók és kutatók előadásai szerepeltek. Az első előadó Emmanuel Petel volt (DG AGRI, Európai Bizottság), aki áttekintést nyújtott az EU KAP zöld felépítményéről, hangsúlyozva a környezetvédelmi célkitűzések és a források megfelelő elosztásának fontosságát. Előadásában részletesen bemutatta a KAP felépítését, részletezve a költségvetés megoszlását az I. pillér (közvetlen kifizetések, piaci intézkedések) és a II. pillér (vidékfejlesztés) között, rávilágítva a főbb prioritásokra. Hangsúlyozta, hogy a biodiverzitás megőrzése érdekében rugalmas megközelítésre van szükség a mezőgazdasági területek kialakításában, emellett kiemelte a tagállamok és a mezőgazdasági termelők közötti tudásmegosztás jelentőségét is. Az előadás utolsó része a KAP eddigi teljesítményét, annak értékelését, valamint a következő előkészítési időszakot tárgyalta.
A következő előadó Krzysztof Krawczyk (Növényvédelmi Intézet, Lengyelország) volt, aki a lengyel KAP keretében az agroökológia megvalósítását támogató kutatási projekteket mutatta be, különös tekintettel a biogazdálkodásra és az innovatív technikákra a kártevő-monitoring terén. Ezt követően Ilona Kromāne (Agrárminisztérium, Lettország) bemutatta a lettországi agroökológiai intézkedéseket a KAP ST keretében, kiemelve az agroökológiai és agrár-környezetvédelmi beavatkozásokat. Továbbá ismertette az intézkedések sikeres átvételét és a végrehajtásuk során felmerült kihívásokat, különös tekintettel a gazdák részéről érkező visszajelzésekre.
A program Bulgária és Magyarország képviselőinek előadásaival folytatódott, amelyekben a két ország KAP-programjait, valamint az agroökológia és a fenntarthatóság szempontjait vitatták meg. Mariya Hristova (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Bulgária) a gazdák támogatáshoz való hozzáférésével kapcsolatos kihívásokkal foglalkozott, míg Madarász István (Agrárminisztérium, Magyarország) a magyar KAP ST zöld felépítményét mutatta be, melynek főbb elemeit a 2. kép foglalja össze.
A magyar KAP zöld felépítményének főbb részei
Utolsó előadóként Tóth Péter (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) a magyar KAP ST várható környezeti hatásait mutatta be. Előadásában hangsúlyozta, hogy a KAP intézkedések hatékony végrehajtása érdekében szükség van az agrár- és a környezetvédelmi szektor együttműködésére.
A találkozó végén nyílt vitára is sor került, amely lehetővé tette a résztvevők számára, hogy kapcsolatba lépjenek az előadókkal és kérdéseket tegyenek fel. Az ülést záró megbeszélések a lettországi állatállománysűrűségre vonatkozó szabályozásról, valamint az ökorendszerekkel kapcsolatos, gazdálkodók felé irányuló közérthető kommunikáció fontosságáról szóltak.
