Az OrganicYieldsUp projekt részeként az ÖMKi partnerei (biogazdálkodók, szaktanácsadók, kutatók és kis- és középvállalkozások képviselői) sokszínű kétnapos eseményen vettek részt Hajdúnánáson 2026. március 4–5-én: meglátogattak két biogazdaságot, a Szentmihályi Ökoportát és az Erdődi Biokertészetet, előadásokat hallgattak az ökológiai hozamok javításáról, valamint megvitatták az instabil hozamok okait és következményeit, illetve összegyűjtötték a különböző szereplők által alkalmazható lehetséges megoldásokat.
Az OrganicYieldsUp EU-s finanszírozású projekt célja, hogy hozzájáruljon az ökológiai terméshozamok növeléséhez és stabilitásához az Európában elérhető tudás és adatok összegzésével, elemzésével, az ez irányú helyi stratégiák kialakításával az érintettek bevonásával, valamint e stratégiák alkalmasságának és fejlesztési lehetőségeinek felmérésével. A projekt célja továbbá 11 partnerország segítségével egy Ökológiai terméshozamnöveléssel foglalkozó Élő Laboratóriumok Európai Hálózatának megalapozása. A projekt végére a konzorcium egy az ökológiai terméshozamok növelését célzó szakpolitikai javaslatcsomagot nyújt be az Európai Bizottságnak.
A projekten belül az ÖMKi, az európai hálózat létrehozását elősegítő képzési anyagok kialakításáért és erre épülő műhelymunkák lebonyolításáért, valamint a hálózat fenntarthatósági koncepciójának és cselekvési tervének kidolgozásáért felel. Emellett, az ÖMKi On-Farm Élő Laboratóriuma is tagja a hálózatnak, mégpedig a fehérjenövények ökológiai termesztéstechnológiájának fejlesztésére irányuló on-farm kutatásunkkal. Ennek keretében már kiválasztásra került az on-farm gazdáink közül Magyarországon három világítótorony gazdaság (Erdődi Biokertészet, Szentmihályi Ökoporta, Csoroszlya Farm), akik tudásuk megosztásával elősegítik a terméshozamok javításához kapcsolódó aktív párbeszéd kialakulását és a jó gyakorlatok terjedését. Emellett a szakmai munka egy többszereplős szakértői csoportban indult el 2026 márciusában gazdálkodók, szaktanácsadók, kis- és középvállalkozások és kutatók közös gondolkodásával annak érdekében, hogy az ő tapasztalataikat és igényeiket becsatornázzuk a projekt kutatásába és szakpolitikai javaslatai közé.
A március 4-5-i hajdúnánási program célja az ökológiai szántóföldi terméshozamok hazai kihívásainak és lehetőségeinek feltárása volt az ÖMKi On-Farm Élő Labor szakértőivel. Az esemény kiemelkedő pontja volt a Szentmihályi Ökoportánál (Tiszavasvári) és az Erdődi Biokertészetnél (Hajdúhadház) tett látogatás. A Szentmihályi Ökoporta megmutatta a csoportnak a bio minősítésű almaültetvényét és megosztotta az almatermesztéssel kapcsolatos nehézségeit. Megnéztük a nemrég létesített dióültetvényüket, valamint az ökológiai átállás alatt lévő szántóföldjüket, ahol sárgaborsót vetettek. A gazdaság számos szántóföldi növényfajjal (pl. őszi búza, alakor, tönke, őszi borsó, sárgaborsó) és fajtával kísérletezik, részt vesznek az ÖMKi fehérjenövényes, gabonás és ősgabonás kutatásaiban is. Saját házi malmot működtetnek, amiből lisztet készítenek, ezentúl bio almalevet is préselnek. Másnap az Erdődi Biokertészet biodinamikus gazdaságba látogattunk el, ahol megnéztük a szántóföldi és a biointenzív kertészeti termelést is. Erdődi Imre elmondta, hogy a talaj állapotának megőrzése és javítása központi szerepet tölt be a gazdaságában, számos regeneratív talajművelési módszert integrál a biodinamikus gyakorlatokba a talajtermékenység érdekében, minimális talajforgatást alkalmaz a szántóföldön és a kertészetben egyaránt, takarónövényekkel és szervestrágyával gondoskodik a tápanyagutánpótlásról (szarvasmarhákat tart e célból), valamint biodinamikus módszerekkel talajoltást végez. Házi malmot ő is működtet, amiből kenyér- és ősgabonalisztet készít. A zöldségtermesztésben az egyik domináns terménye a káposzta, ezt fel is dolgozza savanyúkáposztaként, és helyileg, valamint a pesti ökopiacon értékesít.
A terepi látogatások mellett számos előadó színesítette a programot. Első nap a három világítótorony gazdaság, valamint az ÖMKi kollégái beszámoltak a projekt keretén belül megvalósult luxemburgi keresztlátogatásról, aminek keretében három gazdaságot néztek meg és számos tapasztalatot gyűjtöttek. Az élménybeszámolót követően három gondolatébresztő előadást hallhattunk az ökológiai hozamnövelésről: a Magyar Talajvédelmi Szövetség vezetője, Dr. Pénzes Éva tartott előadást a talajoltás lehetőségeiről, a talajban élő mikroorganizmusok szerepéről és fontosságáról az egészséges talaj megőrzése és támogatása érdekében. Előadásában kihangsúlyozta, hogy a talaj, a talajélet és ezzel együtt a termőföldek védelme ma már egyre sürgetőbb kérdés. A talaj mikrobiális aktivitását serkentő, és ez által a talajok termőképességét javító technológiát a Szövetség tagságát alkotó vállalatok termékein keresztül mutatta be. Számos olyan kísérletet végeztek az elmúlt években, melyek azt mutatták, hogy a talaj mikrobiális támogatása pozitívan hat nem csak a talajok termőképességére, de a hozamra is.
Második előadó a Biocont Magyarország Kft. képviseletében Tóth Ágoston fejlesztőmérnök volt, aki az ökológiai gazdálkodásban is használható biológiai növényvédelmi szerekről és azok hatásáról beszélt. Kiemelte, hogy a biológiai növényvédelmet az ökológiai erőforrásgazdálkodás és abból eredő növénytermesztés szerves részeként kell tekinteni, ahol nem a kár elhárítása, hanem annak megelőzése a fontos. Előadásában nemcsak az alkalmazható anyagokról, hanem olyan agrotechnikai módszerekről is részletesen beszámolt, melyek elengedhetetlenek az ökológiai gazdálkodásban. Harmadik előadó a Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Kutatóintézetétől, Dr. Pál Vivien tudományos munkatárs volt, aki résztelesen beszámolt nekünk a zöldtrágya– és takarónövények szerepéről. Megtudhattuk, hogyan illeszkednek ezek a növények a mindennapi és fenntartható gazdálkodásba, milyen hatást gyakorolnak a talaj egészségére, tápanyagtartalmára, szerkezetére és mikrobiális aktivitására. Kísérleteik igazolták, hogy a talajon keresztül kifejtett jótékony hatásukkal, műtrágya használata nélkül is megfelelően támogatják a termésstabilitást és hozamnövelést a szántóföldi ökológiai gazdálkodásban. Második nap az ÖMKi fehérjenövény fajtatesztjeinek eredményeiről számolt be Dani Mária és Dr. Kurucz Erika, akik a hazai ökológiai fehérjebázis biztonságának növelése érdekében végeznek már több éve on-farm kutatást, részletesebben is vizsgálva az egyes növényfajok és fajták teljesítőképességét és értékmérő tulajdonságait. Utánuk Dr. Jobbágy Péter, szintén az ÖMKi kutatója, a hazai öko szektor gazdasági tendenciáiról és terméshozam-adatairól tartott előadást. Szó esett a tanúsított ökológiai termelők számáról, az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagyságáról, a termények hozammutatóiról és az utóbbi években bekövetkezett változásokról is.
Interaktív műhelymunka keretén belül a résztvevők a szántóföldi terméshozam-növelés hazai kihívásait és megoldási lehetőségeit is megvitatták. A problémák között felmerültek a klímaváltozás hatásai, a talajromlás, a tudáshiány, a leszűkült vetésforgó, a gyomszabályozás nehézségei, a nem megfelelő faj- és fajtaválasztás, a drága inputok, a vadkár, a vízmegtartás hiánya, az alacsony gépesítettség, a szakpolitika tagoltsága és az összefogás hiánya. Az alacsony és instabil hozamok következményeiként a veszteségességet, a bizonytalan tervezhetőséget, a piacvesztést, a feldolgozói ágazat és hazai piac visszamaradottságát és biotermékek terjedésének visszaszorulását említették a résztvevők. Feltérképezték azokat az erősségeket is, amelyek már rendelkezésükre állnak és támaszkodhatnak rájuk: összetartó közösség, agrártámogatások, rendelkezésre álló inputanyagok, a tudáscsere lehetőségei, elhivatottság és az elérhető kutatási eredmények. A közös gondolkodás során az is felmerült, hogy a gazdálkodók a hozam növelése helyett a stabilitás elérésében látják az értéket, valamint megfogalmazták annak fontosságát, hogy a terméshozamot komplexitásában kell tekinteni. Az ökológiai gazdálkodók számára is fontos a profit, törekednek a hozamnövelésre, viszont gyakorlataik természetre és emberi egészségre gyakorolt pozitív hatásának értékét és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás igényét nem fogják az uralkodó magasabb hozam paradigma miatt feláldozni, ezáltal a hozamstabilitás inkább a prioritás.
Emellett a résztvevők kapcsolódó megoldási lehetőségeket is körbejárták négy szereplő: a gazdálkodó, a kutató, a fogyasztó és a döntéshozó szemszögéből. A gazdálkodóknak szánt javaslatok között kiemelkedett a szárazságtűrő és a termőhelynek megfelelő faj- és fajtaválasztás, az okszerű talajművelés és talajtakarás, az együttműködési lehetőségek keresése, a köztesvetés és növénytársítások alkalmazása, valamint a gazdaságilag és és ökológiailag is fenntartható vetésforgó. A fogyasztók esetén a hiteles, hazai termékek választása kapta a legnagyobb figyelmet, és felmerült továbbá a gyerekek környezeti nevelésének fontossága, a fogyasztói tájékozódás, valamint az alulról szerveződés szerepe. A kutatóknál kiemelték a felelősségüket az ökológiai termelés előnyeinek mérhetővé tételében, a klímaváltozásnak ellenálló fajok és fajták tesztelésében, technológiai újítások kidolgozásában, a termesztéstechnológia fejlesztésében, valamint a kutatási eredmények megosztásában és a gazdálkodókkal való kapcsolattartásban. A döntéshozók számára a résztvevők szintén számos javaslatot gyűjtöttek össze, köztük a gazdálkodók közötti összefogás segítését (például közös gépbeszerzés támogatásával), a biotermékek közétkeztetésbe integrálásának jobb ösztönzését, a gazdák vízmegtartási tevékenységének kompenzációját, a vetőmag-használat szabadságának elősegítését, valamint a feldolgozóipar fejlesztését, különösen az ökológiai szempontból előnyös, de jelenleg felvevőpiaccal nem rendelkező terményeket szem előtt tartva.
A két nap alatt a résztvevők gyakorlati tudásra tehettek szert és megoszthatták egymással tapasztalataikat, a közösen megfogalmazott javaslataik pedig beépítésre kerülnek a projekt szakpolitikai ajánlásaiba. A szakértői csoporttal a közös munkát június 10-én folytatjuk a Szári Szántóföldi Napon, ahol a harmadik OrganicYieldsUp világítótorony gazdaságot, a Csoroszlya Farmot is megtekinthető a résztvevők és egy újabb, a szakpolitikai javaslatok finomítását célzó műhelymunkán vehetnek részt, amely megalapozza, hogy milyen ajánlásokat képviseljünk a projekt nemzetközi szakpolitikai találkozóján 2026 őszén.
