Magyarországon az ökológiai gazdálkodás az 1980-as években indult. Az ökológiai szemléletű gazdálkodás és e témával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok átadása a Biokultúra Klub keretei között vette kezdetét 1983-ban, elsősorban a kiskert művelőket célozva meg. Ugyanebben az időben indult az élénkülő nyugati külkereskedelmi kapcsolatok hatására a nagyobb felületen, akár több száz hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetek, majd mezőgazdasági vállalkozások, magángazdaságok átállítása. A Biokultúra Klub 1987-ben Biokultúra Egyesületté alakult, jelenleg pedig a 2005-ben létesült jogutódja, a Magyar Biokultúra Szövetség végzi e feladatot. A 1996-ban létrejött a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) ellenőrző, tanúsító szervezet, továbbá 2000-ben megalakult a Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-02), mely ma a Bio Garancia Kft. nevet viseli. 2011-ben megalapult a nemzetközi viszonylatban is magas színvonalon elismert Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, önálló szervezete, melynek célja, hogy a gyakorlati eredményeket adó kutatásokkal, hiteles tanácsadással, hatékony ismeretterjesztéssel biztosítsa az ökológiai élelmiszer-termelés versenyképességét. Szintén ebben az évben alakult meg a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége.
Az ökológiai gazdálkodást szabályozó EU rendeleteket nemzeti jogszabály, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről szóló 34/2013 (V.14.) VM rendelet egészíti ki. Magyarországon az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben az Országgyűlés az ökológiai termeléssel kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátását az élelmiszerlánc-felügyeleti szervre ruházta. A 34/2013. (V.14.) VM rendelet írja le a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a kormányhivatalok, a tanúsító szervezetek feladatait, jogait, az ökológiai gazdálkodás ellenőrzésével és tanúsításával, továbbá az ellenőrzési rendszer működésével kapcsolatos eljárásrendet. Az ellenőrzési feladatok bizonyos jogszabályban meghatározott körét a NÉBIH tanúsító szervezetekhez delegálja. A tanúsító szervezetek akkreditációját a Nemzeti Akkreditációs Hivatal végzi.
Az ellenőrzést és a tanúsítást az említett két tanúsító szervezet végzi. Magán vagy nemzeti öko feltételrendszer Magyarországon jelenleg nincs. Az 1. ábra bemutatja a két hazai tanúsító szervezet és az EU ökológiai logóját.
1. ábra: Az EU ökológiai logója (a), a Biokontroll Hungária Kft. (b) és Bio Garancia Kft. (c) logói
Az Európai Parlament 2021 októberében fogadta el a „Termőföldtől az asztalig” stratégiát. Az európai uniós célok egyik eleme, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont területek aránya 2030-ra elérje a teljes mezőgazdasági terület 25%-át. A magyarországi ökológiai ágazat az elmúlt két évtizedben dinamikusan bővült. A 2. ábrán látható, hogy az ökogazdálkodással művelt terület 2001 és 2022 között jelentősen (305%-kal) növekedett. A teljes mértékben ökogazdálkodásra átállított és átállás alatt álló terület 2022-re elérte a hasznosított mezőgazdasági terület 6,3%-át.
2. ábra: Az ökológiai gazdálkodásba bevont ellenőrzött terület és vállalkozások száma 1988-től 2022-ig, (KSH adatok alapján szerkesztette ÖMKi)
A 2021-es évi adatokat alapul véve Magyarország az ökológiai területek nagysága szerinti sorrendben a világranglista 30. helyén, európai viszonylatban a középmezőnyben, míg a visegrádi négyek (V4) országok között a 3. helyen áll.
Az ökológiai termelés már a 80-as évektől kezdve jelen volt a hazai kis- és nagyüzemekben, melyet a kezdetektől fogva meghatározott a növényi alaptermék előállítás, az export-orientáltság és a feldolgozás alacsony szintje. A nyugat-európai felvevőpiac fejlődése és az alapanyag hiánya ösztönözte leginkább 2004-ig a hazai mezőgazdasági termelők átállását. Az Európai Uniós csatlakozást követően, 2004 és 2014 között, az ökológiai gazdálkodás termelési volumene lényegesen nem változott. Ebben az időszakban az ökogazdálkodást folytató termelők száma 1842 és 2292, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 122 és 133 ezer hektár között mozgott. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében 2004-ben indított Agrár-környezetgazdálkodási program, majd a 2009 és 2014 között működő Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedése évről évre emelkedő területalapú támogatás mellett területalapú kifizetésként segítette az átálló gazdálkodókat. A Vidékfejlesztési Program keretében 2015-ben meghirdetett „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása”, valamint a 2018-ban meghirdetett „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” felhívások megjelenése az ökológiai gazdálkodásra átálló gazdaságok számának és az ökogazdálkodásba bevont területek méretének növelését illetően is kiemelkedően sikeresnek tekinthető. A fenti programok hatására Magyarországon 2015 és 2019 között több mint kétszer annyian kapcsolódtak be az ökológiai mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttvéve. Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7%-án, 303 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás. 2021-től az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” c. támogatási programmal élhetnek a gazdálkodók, továbbá az Agrárminisztérium elfogadta a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) c. dokumentumot, mely az EU Ökogazdálkodási Cselekvési tervével összhangban meghatározza a 2022-2027 közötti időszak céljait. Az ÖCST célul tűzi ki az ökológiai gazdálkodásba vont területek részarányának 10%-ra történő növelését 2027-ig, valamint a hazai KAP támogatási eszközök rendszerszintű összehangolását az ágazat fejlesztése érdekében.
Az 1. táblázat szemlélteti, hogy Magyarországon 2022-ben 320 517 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, ami területek mintegy 10%-os bővülését jelenti az előző évhez képest. Ebből 229 870 hektár a már átállt, 90 647 hektár pedig az átállás alatt álló terület. A területi adatokat a 2016 és 2022 közötti intervallumban vizsgálva dinamikus területnövekedés figyelhető meg. Először 2016-ban, majd 2019-ben vett lendületet az ökogazdálkodásba bevont területek nagyságának növekedése, amely 2020 óta lassan csökkenő tendenciát mutat, amit 2022-ben ismét növekedés követett. Az utóbbi évek területváltozásának dinamikájára jelentős hatással volt a támogatási rendszer ötéves ciklikussága és az abban foglalt átállási évek periódusának eltérő pénzügyi kerete.
1. táblázat: Ellenőrzött ökológiai vállalkozások száma Magyarországon 2016-2022 (KSH adatok alapján szerkesztette ÖMKi)
A tanúsító szervezetek által nyilvántartott gazdasági szereplők száma 2022-ben összesen 6808 volt, amelyek közül 6189 mezőgazdasági termelő, 4 akvakultúra termelő, 468 feldolgozó, míg 49 importőr (2. táblázat). A mezőgazdasági termelők száma majdnem kétszeresére emelkedett az elmúlt hat évben, a feldolgozók száma 2019-ig növekedett, azt követően viszont csökkenő tendencia tapasztalható. Említésre méltó, hogy a 2019-es évben Magyarország a világon a 10. legdinamikusabban fejlődő ország volt az ökológiai művelés alatt álló területek bővülése vonatkozásában.
2. táblázat: Ellenőrzött ökológiai vállalkozások száma Magyarországon 2016 és 2022 között (KSH adatok alapján szerkesztette ÖMKi)
A 3. táblázat adataiból látható, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 57%-a rét és legelő (183 110 hektár) volt, 36%-án (116 244 hektár) szántóföldi növényeket, 7%-on (21 162 hektár) gyümölcs és szőlő ültetvényeket termesztettek a 2022-es évben. Az ökológiai gazdálkodás 2022-ben a hazai mezőgazdasági területek 6,3%-át tette ki, ami jóval magasabb a korábbi 2,5-3%-os értéknél, azonban továbbra is elmarad a 2022-es uniós átlagtól.
Az ötéves támogatási programok követelményrendszerei egyértelműen a gyepterületek arányának növekedését segítették elő a legnagyobb mértékben. A 2015-ös 49,9%-os arányról 2019-re 60,9%-ra nőtt, majd 2020-ban 60,03% volt a gyepterületek részesedése az összes ökoterületen belül. Ezért – bár a szántók, ideértve a zöldségféléket is, valamint az ültetvények területe is abszolút értéket tekintve jelentősen nőtt – a közvetlenül ökoélelmiszer előállításra használt területek aránya mégis csökkent az ágazaton belül. A szántó művelési ágon belül 2022-ben a területek 40,18%-án gabonafélét, 16,46%-án ipari növényeket (olaj-, rostnövényeket, szóját, fűszer- és gyógynövényeket), mindössze 3,25%-án maghüvelyeseket és 0,18%-án gyökerükért termesztett növényeket (burgonya, cukorrépa, csicsóka), 3,82%-án zöldségféléket, szamócát és dinnyét, valamint 34,36%-án zöldtakarmány növényeket, 1,74%-án egyéb növényeket termelnek.
3. táblázat: Az öko területek részaránya művelési áganként 2022-ben (KSH adatok alapján szerkesztette ÖMKi)
A 4. táblázat adatai megmutatják az ellenőrzésbe vont állatlétszám alakulását a 2016 és 2022 közötti időszakban. A 2019-es állatlétszám növekedés a húshasznú szarvasmarha és a juh állomány létszámát illetően a támogatási programnak köszönhető. A tejelő szarvasmarha létszámában csökkenés látható, holott ezen állatok terméke az, amely a mindennapos élelmezésben, különösen a gyermekek élelmezésében, a közétkeztetésben is szerepet játszhatna. Ezen kívül a sertés és kecske állomány csökkent, viszont a juh és baromfiállományok létszámában növekedés volt tapasztalható a vizsgált időszakban.
4. táblázat: Az ökológiai állatállomány változása 2016 és 2022 között (KSH adatok alapján szerkesztette ÖMKi)
A feldolgozó üzemek száma hektikusan változott az elmúlt években (5. táblázat). A 2022-es adatok szerint 415 tanúsított élelmiszer vagy takarmánygyártó, vagy borászati üzem található Magyarországon (KSH, 2024). A feldolgozó üzemek esetében nem áll rendelkezésre statisztikai adat arról, hogy termelésük hány százalékát teszi ki az ökológiai élelmiszer előállítása, de jellemző, hogy a termékkínálatuk fontos része az ökotermék. Ezek a vállalkozások nemcsak a hazai piacon, hanem exportpiacokon is jelen vannak, sőt esetenként kizárólag exportra termelnek. A nemzeti támogatási programok ösztönzik az öko ellenőrzési rendszerben történő részvételt, csakúgy, mint az egyes minőségrendszereknek megfelelő élelmiszerek előállítását. Stabil emelkedés tapasztalható az öko hús és hústermékeket feldolgozó üzemek, az öko zöldség és gyümölcs tartósításával és feldolgozásával foglalkozó üzemek, valamint az öko alkoholos italokat előállítók (különösen az öko borászati üzemek) számában.
5. táblázat: Az ökológiai takarmányok és élelmiszerek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma 2016 és 2022 között (KSH adatok alapján szerkesztette ÖMKi)
Magyarországon az ökotermékek piaci részesedése azonban alacsony, a becslések szerint a teljes élelmiszerforgalom mindössze 0,5-1 százalékát teszik ki. A magyarországi ökoszektor erősen exportorientált, az ökológiailag megtermelt árunak kb. 85%-a exportra megy. Az export főként nyersanyagokból vagy alacsony hozzáadott értékű termékekből áll. A legjelentősebb ökoélelmiszer-fogyasztó országokban (ebben a dél- és nyugat-európai, valamint a skandináv országok az élenjárók) 100 euró fölötti összeget költ egy fő egy évben ökotermékek vásárlása, míg Magyarországon ennek becsült értéke mindössze 2,5-3 euró. Amennyiben az ökotermékekre fordított kiadások mértékét összevetjük az országok egy főre jutó nettó átlagkeresetével, egyértelműen arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyes országok ökotermék-fogyasztásának színvonala nagyon szoros korrelációban van a háztartások átlagjövedelmével.
Összegezve az ökológiai szektor jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt négy évtizedben Magyarországon, mely növekvő tendenciát a jelenlegi nemzeti és nemzetközi cselekvési tervek, akcióprogramok továbbra is ösztönöznek.
A cikk a Nemzetközi Visegrádi Alap „Bioélelmiszer-fogyasztók a Visegrádi Négyek országaiban” c. projekt és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) „Az ökotermékek hazai kiskereskedelmi forgalmi adatainak és fogyasztási trendjeinek szisztematikus gyűjtése és közzététele” c. projekt keretén belül készült.
A cikk az Agrofórum 2024. augusztusi lapszámában jelent meg. Szerző: Györéné dr. Kis Gyöngyi (ÖMKi). Lektorálta: Allacherné Szépkuthy Katalin (ÖMKi).
