Őszi gazdaságlátogatások
Az EIT Food „Scale-up regenerative agriculture” program keretein belül kiválasztott 18 gazdaságba a tavasszal gyűjtött a talajminták eredményeivel tértünk vissza. Az őszi látogatás során értékeltük a talajvizsgálatok eredményeit és levontuk az idei év tapasztalatait (pl.: terméshozamok, talajművelés, takarónövények kérdésköre) és ismét vizsgáltunk talajtömörödöttséget, a földigiliszták jelenlétét, illetve a talaj szerkezetét és nedvességét a szármaradványok és takarónövényzet függvényében.
Az őszi és tavaszi gazdaságlátogatások programjának része volt több kérdőív kitöltése is, amelyek a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkoztak, továbbá felmértük azt is, hogy a gazdálkodóknak milyen a viszonyulása a regeneratív módszerekhez, melyek a negatív és pozitív tapasztalataik.
Műhelymunka a gazdálkodókkal
A 2022-ben indult program záró rendezvényét december 2-án tartottuk Pécelen, a Magyar Agroökológiai Hálózat Egyesülettel. A műhelymunka célja az volt, hogy a gazdálkodók megismerjék egymás gazdálkodási módszereit és megosszák egymással a tapasztalataikat. A talajvizsgálati eredményeik, talajművelési és gazdálkodási gyakorlataik közös megbeszélésével abban igyekeztünk a segítségükre lenni, hogy ok-okozati összefüggéseiben értelmezzék ezeket, pozitív és negatív gyakorlati tapasztalatokkal is megismerkedjenek.
A gazdálkodók – akiknek ezúton is köszönjük a részvételt, a nyitottságot és a szakmai elhivatottságot – nagyon rutinosak voltak már a kisebb csoportos munkában is a témafelvetéseket követően. Csak egy probléma volt, az idő – mindig tudtuk volna tovább folytatni a párbeszédet!
A regeneratív gyakorlat eredményei
Összegzésként elmondhatjuk, hogy azoknál a gazdálkodóknál, akiknél a regeneratív gazdálkodás szempontjai érvényesülnek, például az inputanyagokat (főleg a növényvédőszereket és műtrágyákat) csökkentették, vagy nem is használnak (mert ökológiai termelést folytatnak), nem forgatják a talajaikat, illetve csökkentett talajművelést alkalmaznak, takarónövényeket használnak, esetleg állatok bevonása is megjelenik a rendszerben, ott a talaj mikrobiom diverzitása és aktivitása is magasabb, mint a hagyományos intenzív gazdálkodást folytatók esetében.
Több régióban és több növénykultúra (pl. kukorica, búza) esetén megmutatkozott az idei évben is az, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok között a regeneratív szemlélettel művelt talajokban megőrzött nedvesség, és feltehetően az aktívabb mikrobiális élet átsegítette a kultúrnövényeket egy-egy kritikus időszakon, ami a profitabilitásra alapvetően pozitív befolyással bírt.
