A bolgár fővárosban, Szófiában a Society for Territorial and Environmental Prosperity (STEP) szervezésében került megrendezésre 2025. június 3-5. között az Agroecology-TRANSECT project negyedik ko-innovációs műhelymunkája. Az Agroecology-TRANSECT célja, hogy hozzájáruljon az agroökológia teljes potenciáljának kiaknázásához az európai mezőgazdaságban azáltal, hogy erősíti a gazdálkodók és tanácsadók tudásbázisát, valamint támogatja a döntéshozókat. Célja, hogy 11 európai innovációs központ (Innovation Hubs, IH) együttműködésével szilárd bizonyítékokat szolgáltasson az agroökológia előnyeiről a klímaváltozás mérséklése, a biológiai sokféleség és a gazdaságok társadalmi-gazdasági ellenálló képessége terén. Az Ökológiai Mezógazdasági Kutatóintézet a Wageningeni Egyetemmel együttműködésben a projekt transzformatív tanulási platformját vezeti, valamint a magyar IH-t koordinálja, amely az „Élő Sorköz” (Living Interrow) kutatást is integrálja a projektbe.
A háromnapos rendezvényen 11 európai Innovációs Központ (IK) és a projekt partnerei 12 országból vettek részt. A workshop során több interaktív karusszel-ülésre is sor került, amelyek lehetőséget biztosítottak a visszajelzésekre és a tapasztalatcserére. Az idei ülések négy kulcstéma köré szerveződtek, amelyek meghatározták a workshop irányát és felépítését. A multikritériumos értékelési keretrendszer segítségével a résztvevők különböző agroökológiai gyakorlatokat hasonlíthattak össze társadalmi, környezeti és gazdasági szempontok alapján. A peer-to-peer csere közvetlen tudásmegosztást tett lehetővé az innovációs központok között, különös tekintettel a tapasztalatokra, kihívásokra és megoldási lehetőségekre. A Q-módszertan strukturált állításrangsoroláson keresztül segítette a résztvevők nézőpontjainak feltárását és összehasonlítását. Végül a diszemináció témája a projekt eredményeinek és tanulságainak szélesebb közönséggel való megosztására irányult, a hatás és az elköteleződés növelése érdekében.
A karusszel-ülések részeként kollégánk, Jónász Gerda egy olyan szekciót facilitált, ahol a résztvevőket arra kérték, hogy osszák meg véleményüket arról, hogyan hatott az Innovációs Központjuk működésére a Learning History, LH (Fejlődéstörtének) mint eszköz. Az LH egy reflektív tanulási módszer, amely az IK-k legfontosabb eseményeit, döntéseit és tanulságait rögzíti, a tények és a személyes vagy közösségi tapasztalatok ötvözésével. Az eszköz az IK-facilitátorokkal folytatott mélyinterjúk és megbeszélések alapján készül, és célja a közös tanulás, a központok közötti összehasonlító elemzés elősegítése, valamint a jövőbeli döntések megalapozása. A résztvevők kiemelték, hogy a tanulási történetek elkészítése hozzájárult a stratégiaibb, hosszú távú gondolkodás kialakulásához: segített munkájukat szélesebb összefüggésbe helyezni, egyértelműbbé tenni a tájékoztatási célokat, valamint kiindulási pontként szolgált a tervezéshez és saját értékelési rendszereik megalapozásához.
A második napon terepi látogatásokra került sor, amelyek során a résztvevők betekintést nyerhettek a STEP és partnerei által szervezett helyi innovációs központ biodiverzitás-megőrzési erőfeszítéseibe Godech községben, Bulgáriában, ahol a községi legelők 95%-a Natura 2000-es területen található. Az első helyszínen a résztvevők tematikus előadásokon vettek részt, amelyek olyan kulcsfontosságú témákat érintettek, mint a gyepek megőrzése, a helyi növényi diverzitás, a szarvasmarhák legelési viselkedése, valamint a lepkeközösségek aktuális tendenciái. Az előadásokat Desislava Sopotlieva, a gyepek biodiverzitásának szakértője, valamint Zdravko Kolev, lepkeszakértő tartották. A program részeként a résztvevők a terepen kipróbálhatták a digitális és analóg lepke-monitoring alkalmazást is, ami lehetőséget adott a két módszer közvetlen összehasonlítására és felhasználói visszajelzések gyűjtésére. Ezek a gyakorlatok a résztvevők monitoringmódszerekkel kapcsolatos ismereteinek bővítését szolgálták, valamint a civil tudományos adatgyűjtés előmozdítását a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kutatásokban. A látogatás során a résztvevők több helyi gazdálkodóval is találkoztak, köztük Pavlin Antonovval, Stefan Vlasakievvel, Slavi Dimitrovval és Katina Dimitrovával.
A második helyszínen a résztvevők egy tejhasznú szarvasmarhák legeltetésére használt, gazdasági célból fenntartott gyepterületet tekintettek meg. A gazdaság tulajdonosa, Borislav Boriso bemutatta a gyepgazdálkodási stratégiáit és tejtermelő vállalkozásának működési felépítését, majd a résztvevők közösen vitatták meg a gyep növényösszetételét, az állománysűrűséget és a tejhozamok ingadozását.
A zárónapon a korábbi karusszel-ülések tapasztalataira és megfigyeléseire épülő előadások zajlottak, amelyek visszajelzést nyújtottak a résztvevők számára. Ezt követően olyan cselekvési terveket dolgoztak ki, amelyek segítették a résztvevőket abban, hogy konkrét, gyakorlati következő lépéseket határozzanak meg. A háromnapos műhelymunka egy záró plenáris üléssel ért véget. A rendezvény nemcsak értékes eszmecserét tett lehetővé, hanem tovább erősítette a projektben résztvevő Innovációs Központok hálózatát is, szilárd alapot teremtve a jövőbeli közös innovációs törekvésekhez.
Magyarországon az ÖMKi által koordinált Innovációs Központ úttörő szerepet játszik az „Élő Sorköz” kutatásban, amely azt vizsgálja, hogyan járulhatnak hozzá a fajgazdag évelő takarónövény-keverékek – különösen a füvek, gyógynövények és pillangósok kombinációja – a talajvédelemhez, a gyomelnyomáshoz és a biodiverzitás növeléséhez az északi lejtőkön fekvő ökológiai szőlő- és gyümölcsültetvényekben. A kutatás az agroökológiai elveket gyakorlati technológiai megközelítéssel ötvözi annak vizsgálatára, hogyan befolyásolja a takarónövény-használat az ökoszisztéma ellenálló képességét és az éghajlati alkalmazkodást. A jövőben a központ célja az értéklánc menti együttműködések – például vetőmag-előállítókkal – erősítése, valamint a kutatás kiterjesztése a tájszintű ökológiai hatások és társadalmi-gazdasági tényezők mélyebb megértése érdekében.
