a BOOST4BIOEAST projekt célegyenesbe fordult a nemzeti biomassza-alapú gazdaságokra vonatkozó cselekvési tervek véglegesítésével
A BOOST4BIOEAST (B4B) projekt utolsó évében a BIOEAST közösség az éves BIOEAST Biogazdasági Konferencián a dalmát tengerpart ékkövében, a horvátországi Zadarban gyűlt össze, amelyet a projekt éves találkozójával együtt rendeztek meg április 20. és 23. között és aminek a Zadari Egyetem adott otthont.
Az éves projekttalálkozón (április 20–21.) a 30 partneres B4B konzorcium áttekintette az elmúlt év eredményeit, felkészült a fennmaradó feladatokra, valamint a projekt folytatásaként induló, új BIOEASTWIDE projektre is. A második év során a projekt jelentős előrelépést tett a biomassza-alapú gazdaságokra vonatkozó cselekvési tervek kialakításában, amiket a BIOEAST HUB-ok által szervezett nemzeti műhelymunka-sorozat részeként, széles szakértői körrel közösen alkottak meg 11 közép- és kelet-európai országban (KKE).
Emellett a BIOEAST Stratégiai Kutatási és Innovációs Programja (SRIA) is részvételi módosításon esett át a hét makro-regionális tematikus munkacsoport (TWG) segítségével, sikeresen felmérésre került a makro-régió biomassza-alapú gazdasághoz köthető kompetenciái, biomassza-ellátottsága, oktatási igényei és innovációs rendszerei, valamint az első BIOEAST Nyílt Innovációs Kihívás (OIC) is megrendeztük, aminek keretében nyolc ígéretes megoldást díjaztunk a biomassza-alapú gazdasági innováció makro-regionális erősítése érdekében.
A 2026-os év fő céljai közé tartozik a végleges biomassza-alapú gazdaságokra vonatkozó cselekvési tervek és a SRIA elkészítése, öt befektetői bemutató esemény megszervezése az OIC nyertesei és más startupok számára, valamint az eredmények szakpolitikai ajánlásokká alakítása nemzeti és európai döntéshozók számára.
A projekttalálkozót követően került sor a BIOEAST Éves Biomassza-alapú Gazdasági Konferenciájára (április 22–23.), amelyet a B4B projekt és a BIOEAST Kezdeményezés közösen szervezett. A több mint 120 résztvevőt vonzó esemény célja az volt, hogy a biomassza-alapú gazdaságokra vonatkozó cselekvési tervek nemzeti, makro-regionális és európai szintű szakpolitikai következményeit, jövőbeli hatásait és értéknövelési lehetőségeit a BIOEAST közösség megvitassa, és egyben teret adjon a sikeres stratégia-megvalósítás inspiráló példáinak is.
A konferenciát David Vlajčić, a horvát kormány alelnöke és mezőgazdasági minisztere, Ante Ćurković, Zadar alpolgármestere és Josip Faričić, a Zadari Egyetem rektora nyitotta meg.
Tugomir Majdak, a horvát Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, plenáris előadásában áttekintést adott a horvát biomassza-alapú gazdaság jelenlegi helyzetéről, és bemutatta az újonnan elfogadott nemzeti stratégiát. A stratégia fő fejlesztési területekként kijelöli a biomassza kínálat és kereslet feltérképezését, a természeti erőforrások fenntartható kezelését, a kapcsolódó kutatás és innováció ösztönzését, továbbá a bioalapú értékláncok fejlesztését és a nemzeti bioalapú termékek fogyasztásának elősegítését.
A plenáris előadásokat követően a program egy izgalmas panelbeszélgetéssel folytatódott, amelyet az Ír Biomassza-alapú Gazdasági Alapítványtól Kevin Ryan moderált, és a BIOEAST OIC öt díjazottjának innovatív megoldásait mutatta be. Rossen Kolev, a SmartFarm Robotix társalapítója és vezérigazgatója egy vegyszermentes, automatizált gyomszabályozási megoldást ismertetett. Simona Kelher a KNOFmowa képviseletében egy moduláris, szabadon álló válaszfalrendszert mutatott be, amely helyben gyűjtött, feleslegessé vált anyagokból készül. Alen Hrustić, az ALGO EKO vezérigazgatója olyan multispektrális és hiperspektrális kamerákat ismertetett, amelyeket drónokra szerelnek, és amelyek segítségével kimutatható a nem megengedett növényvédő szerek használata az ökológiai mezőgazdasági termelésben. Rastislav Rasi az NLC-től a Smart BIOHUB hálózatot mutatta be, amely 78 decentralizált gyűjtőpontot működtet a besztercebányai régióban (Szlovákia), a biomassza és a biológiailag lebomló hulladék logisztikájának optimalizálása érdekében. Végül Camelia Tulcan a „King Mihai I” Élettudományi Egyetemről egy digitális platformot ismertetett, amelyet a körforgásos gazdasággal kapcsolatos képzés támogatására, az érintettek közötti együttműködés elősegítésére, valamint a fenntartható energiarendszerek tervezésére fejlesztettek ki.
A panelbeszélgetést követően egy a cselekvési tervek értéknövelését célzó műhelymunkára került sor, amelyen a konferencia résztvevők bevonásával azt vitatták meg, hogy miként lehet a stratégiai dokumentumokat konkrét cselekvésekké, intézkedésekké alakítani. A workshopot Csonka Valéria, az ÖMKi munkatársa moderálta. A szekciót Aleksejs Nipers, a Lett Élettudományi és Technológiai Egyetem docense és vezető kutatója nyitotta meg, aki Lettország biomassza-alapú gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének sikeres megvalósításáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy egy stratégia nélküli akcióterv elveszíti irányát, valamint kiemelte az érintettek érdemi bevonásának fontosságát, amely biztosítja a szereplők hosszú távú elköteleződését a megvalósítás iránt. Az interaktív szakaszban a résztvevők előre kijelölt, 8–10 fős csoportokban dolgoztak azzal a céllal, hogy megértsék, miként alakíthatók a stratégiai dokumentumok konkrét intézkedésekké különböző döntéshozatali feltételek mellett. A résztvevők különböző szerepeket vettek fel, például döntéshozók, szakpolitikai tervezők, szektorális érintettek és megfigyelők. A gyakorlat során a résztvevők különböző megvalósítási lehetőségeket, tárgyalási stratégiákat és akadályokat vizsgáltak meg.
A konferencia egy poszterkiállításnak is helyt adott, ahol 19 poszter mutatta be a BIOEAST országokból származó vagy a makro-régió szempontjából releváns kutatási eredményeket, jó gyakorlatokat és projekteket, amelyek a biomassza-alapú gazdasággal kapcsolatos szakpolitika és irányítás fejlesztésére fókuszáltak. A legjobb poszterek díjazására is sor került, amellyel kiemelkedő hozzájárulásokat ismertek el. Díjat kapott a „Körforgásos biomassza-alapú gazdaság nemzeti útitervének közös kidolgozása Lengyelországban: alulról építkező, több szereplős megközelítés” című poszter, amelyet Piotr Jurga (Talajtudományi és Növénytermesztési Kutatóintézet, Lengyelország) mutatott be, valamint a „A körforgásos biomassza-alapú gazdasági innovációk ösztönzése az észt BIOEAST HUB keretében” című poszter, amelyet Olha Aleksandrova (Észt Élettudományi Egyetem) ismertetett.
A konferenciát a következő napon tanulmányutak zárták. A résztvevők két különleges, a fenntartható és körforgásos biomassza-alapú gazdaság gyakorlati megvalósítását bemutató helyszínt látogathattak meg: Pag szigetén található hagyományos sajtkészítő üzemet, a Sirana Gligorát, valamint Európa egyik legrégebbi működő sólepárlóját, az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező Nin Sólepárlót.
A konferencia egy olyan rendezvénysorozat része volt, amely a BIOEAST Igazgatótanácsának, a TWG Koordinátorok üléseinek és a BOOST4BIOEAST éves projekttalálkozójának kísérő rendezvényeivel együtt valósult meg, így az április 20-23. közötti hét kifejezetten a BIOEAST közösségnek volt szentelve Zadarban.
Ezúton is köszönetet mondunk minden előadónak és résztvevőnek, akik megosztották meglátásaikat és ötleteiket a makro-régió biomassza-alapú gazdaságának jövőjéről, és reméljük, hogy hamarosan újra találkozunk a projekt zárókonferenciáján, amelyre 2026. november 25-én Brüsszelben kerül sor.
A konferenciához kapcsolódó anyagok a BIOEAST Tudásplatformon érhetők el itt.
