Fenntartható biogazdálkodás vagy 9 milliárd fős emberiség? Sustainable organic farming or 9 billion people on Earth?

2019. október 24.

Scroll down for English!

Fenntartható biogazdálkodás vagy 9 milliárd fős emberiség? Elkerülhetetlen a választás?

A biogazdálkodást és a fenntarthatóságot sokan elvben ugyan támogatandó, de inkább naiv stratégiának tekintik, ha az emberiség globális élelmiszerellátásának problémája kerül szóba.
Hogyan is tudnánk ellátni a hamarosan 9 milliárd főre duzzadó emberiséget és 50%-al növelni a jelenlegi mezőgazdasági termelést kizárólag ökológiai szemléletű gazdálkodással?
Sehogy. Vagy talán mégis?

Meglepően kézzelfogható válaszokat kaphatunk a kérdésre a  Nature Communications-ben1 megjelent tudományos publikáció jövőjósló modelljei segítségével, azonban ezek a válaszok nem túl népszerűek. A rövid, velős, de tudományosan megalapozott lényeg csupán annyi, hogy változtatnunk kéne. Szokásokon és rendszereken egyaránt. Ami pedig nem egyszerű…

Mert vajon képesek vagyunk-e változtatni és kényelmetlenebbül élni a jelenben, hogy megmaradjon a jövőnk?

Az idézett publikáció erre ugyan nem ad választ, ellenben megtudhatjuk belőle, mit várhatunk, ha  változtatunk.

Íme, három forgatókönyv a több tucatnyi lehetséges közül 2050-re, amivel a SOL-modell2 számolt:

A:  Nem változtatunk semmit. Ebben az esetben a világ mezőgazdasági termelését a FAO3 által előre jelzett számok jellemzik majd, figyelembe véve a termésátlagok, az állattenyésztés és az étkezési szokások várható változásait is. Ez a referenciaforgatókönyv vagy viszonyítási alap.

B: Mindenki csak bio-t eszik, de ezen kívül nem változik semmi. Ebben a forgatókönyvben  a mezőgazdaság 100%-ban áttér ugyan ökológiai gazdálkodásra, azaz nem használunk szintetikus műtrágyát és konvencionális növényvédőszereket sem, de az élelmiszer-ellátó rendszer egyéb elemeiben (pl. fogyasztási és étkezési szokások) nem lenne változás.

C: Mindenki csak bio-t eszik, de emellett felére csökkentenénk a kidobott élelmiszerek és az élelmiszertermeléssel versengő állati takarmányok használatát. Utóbbi azt is jelenti, hogy az állattartás kevésbé intenzív formát ölt majd és az állati fehérjék táplálkozásban betöltött szerepe csökkeni fog.  Avagy nem jutna minden napra rántott hús.

Ha a fenti forgatókönyvek valamelyike valósággá válna, a szántóföldi területek aránya a modell szerint így változna:

A: 2050-re az emberiség termőföld szükséglete 6%-al lesz nagyobb a jelenleginél. Ez az új szántóföldek arányát jelzi, amelyet zömében erdős területek művelésbe vonásával lehetne elérni. Ha számolunk a klímaváltozás termésátlagokra gyakorolt negatív hatásával, akkor további 21-46%-al több területre lesz szükség az élelmiszerellátás biztonságához. A fenntarthatóság és a mezőgazdaság okozta környezeti terhelés csökkentése ebben a forgatókönyvben nem szerepel.

B: Abban az esetben, ha kizárólag biogazdaságból származó élelmiszerrel látnánk el az emberiséget, 2050-re a termőföld szükséglete 16 vagy 33%-al lenne nagyobb, mint az A forgatókönyv esetén. (Hogy 16 vagy 33%, az attól függ, hogy a bio és a konvencionális mezőgazdaság termésátlagainak különbségét milyen módszer szerint vesszük figyelembe.) A biogazdálkodás nagyobb területigénye önmagában véve nem meglepő, hiszen a konvencionális mezőgazdasággal szemben az ökológiai gazdálkodás alapfilozófiája a fenntarthatóság és a környezettudatosság, nem pedig az, hogy egységnyi területről minél nagyobb termést arathassunk. Ha tehát 2050-ig csupán annyit változtatnánk, hogy mindenki elkezdene bio-t enni, a nagyobb szántóföld területigény miatt, önmagában nem lenne túl jó megoldás…

C: Ugyanakkor, ha mindeközben fogyasztási szokásainkon tudunk jó irányba változtatni, 2050-re az emberiség termőföld szükséglete 4%-al alacsonyabb lehetne az A verziónál, annak ellenére, hogy 100%-ban áttértünk ökológiai gazdálkodásra. Ehhez azonban el kell érni azt is, hogy a megtermelt élelmiszereknek egyharmada már ne menjen pocsékba, vagyis ne landoljon minden harmadik szendvics a kukában. Mivel nem termesztünk takarmányt olyan területeken, ahol emberi fogyasztásra alkalmas növény is megterem, az állatoknak maradna a legelés. Nekünk meg jutna a több bab… Igaz, amit állati fehérjeként eszünk, az legalább jó ízű. Mert boldogabb volt a hús is, még állat korában…

Tanulság

Elvben tehát, kizárólag ökológiai gazdálkodással is eltarthatnánk 9 milliárd embert. Ha képesek lennénk rendszerben gondolkodni, egymást kiegészítő stratégiákat párhuzamosan alkalmazni és ellentétes érdekek mentén megállapodást kötni, akkor igen, működhetne. Elláthatnánk még ennyi embert is bio-val, hasonló méretű területen, mint konvencionális mezőgazdaság esetén. A különbség azonban nem ebben, a hasonló méretű területben, hanem az életünk és élelmünk minőségében lenne.

A 100% bio önmagában sajnos nem túl racionális, (igaz a 9 milliárd ember sem az). De ha lenne egy kis előrelépés egyszerre több, fogyasztási szokásainkat érintő mindennapi területen, már az is hatalmas nyereség lenne.

Hivatkozások

1 Muller et al. 2017: Strategies for feeding the world more sustainably with organic agriculture

2  A SOL-model egy olyan statisztikai megközelítés, amelynek segítségével lehetőség nyílik az élelmiszer-ellátási rendszer szisztematikus modellezésére és az eltérő stratégiák alkalmazásából adódó változások előrejelzésére. A SOL-model abban tér el modell társaitól, hogy alkalmas a biogazdálkodás agronómiai jellemzőinek (szintetikus műtrágyák és konvencionális növényvédőszerek használatának hiánya, alacsonyabb termésszintek, hüvelyesek nagyobb aránya, legeltetéses állattartás nagyobb aránya)  szimulálására is. A modell megalkotásának nem titkolt célja egy olyan élelmiszer-ellátási rendszer felállításának ösztönzése, amely a jelenleginél lényegesen fenntarthatóbb, ha úgy tetszik ökobiobb. (Ez a modell nem veszi figyelembe a mezőgazdasági termelők és fogyasztók eltérő döntéseinek hatását és a piaci ár változásának közgazdasági következményeit.)

3 ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete 


Sustainable organic farming or 9 billion people on Earth? Is this really an inevitable choice?

Although organic farming and sustainability are widely supported in theory, they are still considered a naive strategy when discussing the global food supply. How will we be able to supply the predicted 9 billion global population, and increase agricultural production by 50% using only organic farming methods? It seems impossible. But is it really?

Models provided by the scientific journal Nature Communications1 give surprisingly evident but not so popular answers to this question. The brief but scientific conclusion is that we need to change. We should change both our habits and our systems, which is not so easy.

Will we be able to change and live a less comfortable life in the present in order to protect our future?

Although the publication does not give an answer to this question, it explains what we can expect if we really make a change.

Here are three scenarios from dozens of alternatives for 2050, calculated by the SOL-model2:

A: If we do not change anything. In this case global agricultural production will follow FAO forcasts3 taking into consideration the expected changes to yields, animal husbandry practices and eating habits. This is called the reference scenario.

B: Everybody eats only organic food, but nothing else changes. Although agriculture would switch to 100% organic in this scenario – meaning that we would not use any synthetic fertilizers or conventional plant protection agents either, the other elements of the food supply system (e.g. consumption and eating habits) would not change at all.

C: Everybody eats only organic food, and the amount of food waste and the use of animal fodders competing with food production are to be decreased by 50%. Animal husbandry would become less intensive, and the ratio of animal proteins in our diets would also decrease. So forget about your daily hamburger!

If any of the above-mentioned scenarios came to pass, the ratio of arable lands would change in the following way according to the model:

A: The arable land needed to sustain humanity would increase by 6% by 2050. This new arable land would mostly replace forested areas. If we also take the yield level related negative impacts of climate change into account, then an additional 21-46% area increase would be needed for a secure food supply. Sustainability and the mitigation of environmental damage caused by agriculture are not included in this scenario.

B: If all human food came only from organic production, the arable land needed to feed all humans would increase by 16% or 33% by 2050 compared to the reference scenario (scenario A). (The value of 16% or 33% depends on the method used for defining the differences between the yield levels of organic and conventional production systems.) It is not surprising at all that organic farming requires more land since the basic philosophy behind this system is sustainability and environmental consciousness, rather than achieving the highest yield levels per area unit, which is true of conventional farming. So, just switching to 100% to organic food by 2050 would not be a good solution, as it would require an increased area of arable lands.

C: At the same time, if we were also to reduce our consumption during the process, the arable land needed to sustain the human population would be 4% lower by 2050 compared to the reference scenario (scenario A), even if we switched to 100% organic production. But this scenario would also require one-third of the produced food to not get wasted (stopping every third sandwich ending up in the bin). Since the land suitable for producing food for humans would be used only for that purpose, and not for fodder production, grazing would remain the only option for raising animals. At the same time, we would have to make do with more beans. However, the animal protein we did eat would taste better, as it would come from happier animals.

Conclusion

Theoretically, organic farming alone could feed 9 billion people. If we were able to think systematically, in parallel implement complementary strategies, and make compromises when conflicting interests appeared then it could work. We could feed even double the number of people with organic food using the same area that conventional farming uses. But the difference would lie in the quality of our life and our food, not in the area of land utilized.

Unfortunately, 100% organic production is not realistic (of course 9 billion people is not either), but if we were able to achieve some small progress in our everyday consumption habits, that would already lead to great benefits.

References

1Muller et al. 2017: Strategies for feeding the world more sustainably with organic agriculture

2The SOL model is a statistical approach enabling the systematic modeling of the food supply system and the forecasting of changes resulting from the different strategies. The SOL model is different from the others in the way that it can be also used for the simulation of the agronomic features (lack of synthetic fertilizers and conventional plant protection agents, lower yield levels, higher ratio of legumes and higher ratio of grazing based animal husbandry) of organic farming. This model has been intentionally elaborated for developing a more sustainable – that is more organic – food supply system instead of the current one. (This model does not take into account the impacts of the different choices made by the farmers and the consumers or the economic consequences caused by the changing market prices.)

3 Food and Agriculture Organization of the United Nations