Biogazdálkodás a gyakorlatban

2019. június 17.

Scroll down for English!

Tápanyaggazdálkodás öko szántón

Bevezetés

A RELACS projekt keretében 10 hazai szántóföldi biogazdaság tápanyaggazdálkodási gyakorlatáról kérdeztük az üzemvezetőket. A gazdaságok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy lehetőleg állattartás nélküli üzemekről legyen szó, hiszen ott nagyobb kihívást jelent a tápanyaggazdálkodás megoldása. A termelők által alkalmazott módszereken túl kíváncsiak voltunk arra is, mi motiválta a gazdákat a biogazdálkodásra való átállásra, és mik jelentenek nekik kihívást a mindennapokban termelés során. A válaszokból készítettük az alábbi rövid összefoglalót. A felmérésben résztvevő gazdaságok közül kettő vetésterülete nem haladta meg a 15 ha-t, 2 gazdaság mérete 15-50 ha közötti, 3 üzem 50-100 ha közötti területen gazdálkodik és 3 üzem 200 ha fölötti szántóterülettel rendelkezik. A gazdaságok közel egyharmada 2017 után állt át biogazdálkodásra, 3 közel 10 éve gazdálkodik ökológiai módszerekkel 4 pedig már több mint 15 éve.

A felmérésben részt vevő gazdaságok helye és mérete (ha)

Vetésszerkezet

A felmérésben részt vevő gazdák körében a leggyakoribb növény (nem terület, hanem az előfordulási gyakoriság alapján) 2015 és 2017 között a tönköly volt, melyet ez idő alatt összesen 19-szer vetettek a termelők (ez az őszi búzavetés gyakoriságának egy híján kétszerese). A második leggyakoribb a lucerna, amely 17-szer volt a főnövény az egyes területeken. A harmadik leggyakrabban vetett növény a mustár, amit főként zöldtrágyanövénynek használtak a gazdák.

Tápanyagutánpótlási gyakorlat

A megkérdezettek fele saját megítélése szerint főként külső tápanyagforrásokra támaszkodik. A két fő tápanyagforrás egyenlő arányban oszlik meg a szerves trágyák és a különböző feldolgozott (pelletált/granulált) állati trágyák (50-50%) között. Elsősorban a könnyen kezelhető anyagokat preferálják, melyek kijuttatása végezhető szerves- vagy műtrágyaszóróval. A megkérdezettek valamivel több mint egyharmada alkalmaz különböző mikrobiológiai készítményeket, oltóanyagokat is, amelyek segítik a szerves anyagok lebomlását, illetve könnyebben felvehetővé teszik a talajban lévő tápanyagokat a növények számára. A megkérdezettek közül lombtrágyát csak ketten szoktak kijuttatni, hígtrágyát pedig csak egy gazda használ.

Tápelem hiányok

A megkérdezettek legtöbb esetben (7x) a nitrogén hiányát említették, a második leggyakrabban említett hiányossága talajoknak a mésztartalom (6x). A gazdák fele a talajaik humusztartalmát is alacsonynak ítélte. A makroelemek közül foszfor hiánya 4, míg a káliumé 3 eseten fordult elő a gazdák szerint. A mikroelemek hiánya kapcsán leggyakrabban (4 esetben) a cink merült fel.

A gazdálkodás nehézségei

A kérdőívben szerepeltek szempontok, amelyeket pontozhattak a gazdák 1 (legkevésbé) – 5-ig (leginkább), hogy mennyire okoz problémát számukra. A szántóföldi ökológiai gazdálkodásban a megkérdezettek véleménye alapján a legnagyobb problémát a gyomszabályozás (átlagosan 4,6) jelenti. A második legnagyobb problémaként a munkaerő hiánya (átlagosan 3,3), azon belül főleg a szakemberek hiánya merült fel. Az értékelések alapján legkevésbé a betegégek (1,8) és kártevők szabályozása (1,7) valamint a rossz termésminőség (1,5) okoz gondot.

2015-ben a megkérdezettek fele emelte ki az aszályt, mint problémát, a belvíz 3 gazdának okozott gondot. 2016 -ban szintén 5-en említették problémaként az aszályt, a belvíz viszont már csak 2 esetben volt probléma. 2017-ben már 8 esetben is felmerült az aszály, míg a belvíz már csak egyszer.

3 gazda említette problémaként a nitrát rendeletet, mivel az meglátásuk szerint korlátozza őket abban, hogy megfelelő mennyiségű szervestrágyát tudjanak kijuttatni a területeikre.

Nyitottság az alternatívákra

A kérdőív az utolsó részében arra kérdez rá, hogy egyes alternatív, újrahasznosított anyagokat használnának-e a gazdák. A legtöbben (8-an) a háztartási hulladékra lennének nyitottak abban az esetben, ha az könnyen felhasználható formában állna rendelkezésre. A kerti és parkhulladékot szintén sokan (7-en) használnák szívesen, egyesek viszont csak abban az esetben, ha azok nem tartalmaznak növényvédőszer maradékot. A megkérdezettek fele szívesen használna csontlisztet/vérlisztet és más hasonló nitrogénpótló anyagokat, de itt is többen jelezték, hogy csak nem konvencionális forrásból származót. A legnagyobb elutasítottsága a szennyvíziszapnak (9 esetben) és az abból származó termékeknek (minden esetben) volt.

Motivációk

A 10 megkérdezett gazda közül hatan alkalmaznak szántás nélküli (no-tillage / minimum tillage) technológiákat és ők mindnyájan említették, hogy ennek hatására aktívabb talajéletet figyeltek meg (több a giliszta, gyorsabban tűnnek el a szármaradványok). A felmérésben részt vevő gazdákat saját bevallásuk szerint sokkal inkább motiválta az ökológiai gazdálkodásra való átállásra a környezet és saját egészségük védelme, mint az eladási ár vagy a kedvezőbb piaci körülmények. Ez utóbbi a megkérdezett gazdák többségénél fel sem merült, mivel gyakran úgy érzik, nincsenek kedvezőbb helyzetben mintha konvencionálisan művelnék a földjeiket. Ez fokozottan igaz a kisebb termelőkre, akik gyengébb években nem tudnak önállóan előállítani egy kamionnyi terményt, így értékesítési szempontból kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

Kitekintés

A későbbiekben beszámolunk arról, hogy a felmérésből származó adatok alapján miként értékelhetők az eltérő tápanyag-gazdálkodási módszerek a talaj termőképesség-megóvás szemszögéből. Figyelembe véve az egyes gazdaságok talajvizsgálati eredményeit, a táblákra kijuttatott tápanyagokat és a betakarított termés mennyiségét, megállapítjuk, hogy a tápanyag-utánpótlási módszerek képesek-e kellő mértékben pótolni azt a tápanyag mennyiséget, ami a betakarítás során lekerül a tábláról.


Organic farming in practice
Nutrient management on organic arable land

Introduction

Within the RELACS project we collected information on the practice of nutrient management from the managers of 10 Hungarian organic farms that are cultivating arable land. We mostly selected farms that only grow crops and not those that rear livestock, since nutrient management is more challenging on these farms. As well as looking at the methods farmers apply we also wanted to know what the motivation behind their decision to go organic was, and what kind of everyday challenges they have been facing. The following summary has been compiled from the answers they provided. From the participating farms, two cultivated less than 15 hectares, there were two farms covering 15-50 ha, three farms covered 50-100 ha and three farms operated on arable lands exceeding 200 ha. Nearly one-third of the farms switched to organic farming after 2017, three farms have been operating organically for 10 years, and four farms have been doing so for more than 15 years.

Location and size of farms participating in the survey (ha)

Crop portfolio

Between 2015 and 2017 spelt was the crop that was sown most frequently by the farmers that were interviewed (based on its frequency of use and not the size of its area). It was used 19 times during this period (almost twice the number that sowed winter wheat). The second most frequently sown crop was alfalfa, which was sown 17 times as a main crop. The third most often sown plant was mustard, which the farmers mainly used as green fertilizer.

 

The practice of nutrient supply

Half of the farmers said that they mainly rely on external sources of nutrients. The two main nutrient sources were organic fertilizer and various processed (pelleted/granulated) animal manure, which were used about 50-50%. The farmers tend to prioritize materials that are easy to handle, and can be put on the soil using manure or fertilizer spreaders. More than a third of the farmers use some kind of microbiological products or inoculums to facilitate the degradation of organic materials and to ease the uptake of soil nutrients in plants. Only two interviewed farmers applied leaf fertilization, while only one used liquid fertilizer.

Nutrient deficits

Most of the interviewees (7) mentioned the lack of nitrogen, and the second most reported issue was the lack of lime in the soil (6 respondents). Half of the farmers also thought that the humus content of their soils was also too low. Regarding macronutrients, the lack of phosphorous was mentioned four times by the farmers, while potassium was mentioned three times. In terms of microelements zinc deficiency was the most frequent issue (mentioned 4 times).

Challenges in farming

There were some challenging issues to consider in the questionnaire, which we asked the farmers to score from 1 (least problematic) to 5 (most problematic). The answers showed that weed control (scoring 4.6 on the average) is the most problematic issue in organic arable farming. The second biggest problem was the lack of manpower (scoring 3.3 on the average), especially in terms of professionals. Based on the results, the control of diseases (scoring 1.8) and pests (scoring 1.7) and low yield quality (1.5) seem to be the least problematic.

In 2015 half of the farmers that were interviewed emphasized the impacts of drought as being problematic, while inland flooding caused problems for three farmers. In 2016, five respondents mentioned drought as a problem, but inland flooding appeared only twice. In 2017 drought came up eight times, while inland flooding was mentioned only once.

Three farmers complained that the Nitrate Directive had caused them problems by restricting the use of a proper amount of organic manure on their fields.

Openness to alternatives

The last part of the survey contained questions about the use of alternative recycled materials. The majority of the farmers (8) said that they would try household waste if it were available in an easy to use form. Garden and park waste also seemed to be a good choice for a number of them (7), although some interviewees stated that they would only use it as long as did not contain any plant protection agents. Half of the farmers said that they would try bone meal, blood meal or similar nitrogen supplies, but some said they would only do so if these could be obtained from non-conventional sources. Sewage sludge and its by-products were the least favoured options (refused by nine and ten respondents respectively).

Motivations

Six of the 10 interviewed farmers use no-tillage/minimum tillage technologies, and all of them mentioned that they have noticed a more active soil life as a result (more earthworms and plant residues decompose faster). The farmers’ answers suggest that they are motivated towards going organic by the desire to protect the environment and their own health rather than selling prices or more favourable market conditions. The latter was not even considered by the majority of the interviewees, since they often do not feel that they are in a more favourable situation than conventional farmers. This is especially true for smaller farmers, who in some less favourable years cannot even produce enough plants to fill a truck on their own, meaning that they are in a more vulnerable situation in terms of sales.

Outlook

Later we will report on how the various nutrient management methods can be evaluated from the point of view of maintaining soil fertility, based on the data from the survey. By taking into account the results of the soil analyses of the farms, the amount of materials spread over the fields and those withdrawn with the yield during harvest, we will investigate whether the nutrient supply methods are able to compensate the nutrient loss taken away from the fields during harvest or not.

This project received funding from the European Union’s Horizon 2020 Research and Innovation program under Grant Agreement n°  773431.