A BioSense Institute és a Krivaja doo precíziós farm látogatása Szerbiában

2019. június 27.

Sroll down for English!

Magyarország Agrárminisztériuma és Hollandia magyarországi nagykövetsége szervezésében 2019. május 15-én farmlátogatással egybekötött szakmai napon vettünk részt Szerbiában. Az esemény fő témája az agrárdigitalizáció és a precíziós gazdálkodás gyakorlati bemutatása volt, a résztvevők is a téma iránt érdeklődő szakemberekből kerültek kiválasztásra.

Szerbiába érkezve először a 86. Újvidéki Mezőgazdasági Vásárt tekintettük meg, itt a holland pavilonban fogadott minket Geert Kits Nieuwenkamp a Holland Királyság Nagykövetségének mezőgazdasági szakértője, majd körbevezetett minket a pavilon standjain, ahol olyan cégek képviseltették magukat mint a Hypor és Cawi Pig Farm Solutions (sertéstenyésztési és nemesítési vállalatok), a Ottevanger Milling Engineers (tárolástechnikai és takarmányelőállítási szervezet) valamint a Koppert (biológiai növényvédőszereket és hasznos élő szervezeteket forgalmazó cég).

Geert Kits Nieuwenkamp fogadja a hazai szakmai küldöttségét a holland standon  (fotó: Dr. László Péter (MTA-ATK-TAKI), balról jobbra halva: Dr. Teschner Gergely (SZE-MEK), Erős András (NAK), Boros Norbert (NAIK-ÁTHK), Trugly Bence (ÖMKi), Dr. Matus László (AM), Geert Kits Nieuwenkamp)

Ezt követően a magyar standot is meglátogattuk, majd Dr. Matus László agrárminisztériumi digitalizációs referens előadását hallgattuk meg Magyarország digitális agrárstratégiájáról. A prezentáció során Dr. Matus László hangsúlyozta, hogy az öntözés kiemelt szerepet kap az elkövetkezendő évek agrárstratégiájában, valamint a vízjogi intézkedéseket és a jövőben kiépülő öntözőrendszerek használatának díját informatikai rendszerek segítségével lehet majd kezelni. Továbbá azt is elmondta, hogy a hazai közintézmény rendszer digitalizációs reformja is kilátásban van, melynek eredményeként a jövőben csökkenő adminisztratív terhekre számíthatnak a hazai gazdálkodók, és a papír alapú dokumentációt felválthatja az elektronikus.

A vásár után az Újvidéki Egyetem épületében elhelyezkedő BioSense Institute látott minket vendégül. Az intézet munkásságát Sanja Brdar bioinformatikával, mesterséges intelligenciával és big data rendszerekkel foglalkozó laborvezetője, kutatója mutatta be. Kiemelte, hogy a szervezet egy nemzetközi és interdiszciplináris kutatóintézet, amely a Horizont 2020 Európai Uniós kutatás-fejlesztési és innovációs program segítségével jött létre (ez az egyetlen EU-n kívüli intézmény, amely így alakult meg) és amely fő kutatási területei a precíziós mezőgazdaság és a távérzékelés. A BioSense Institute a Wageningeni Egyetemmel közösen végez mezőgazdasági robottechnológiai fejlesztéseseket. Kifejlesztettek például olyan eszközöket, melyek lehetővé teszik az egyes penészgombák által termelt rákkeltő hatású aflatoxin mennyiségének meghatározását a terményben már közvetlenül a betakarítás során, növényegészségügyi vizsgáló rendszereket, melyek a betakarítást követően képesek érzékelni a terményeken szabad szemmel még nem látható fertőzéseket, és számos egyéb újdonságon kívül kézi, hiperspektrális mérőeszközöket is, melyek – az NDVI kamerákhoz hasonlóan – egy-egy növényállomány fotoszintetikus aktivitásáról, egészségi állapotáról adnak felvilágosítást.

Ezt követte Gordan Mimić az Újvidéki Egyetem informatikai és meteorológiai kutatójának bemutatója a BioSense által fejlesztett és üzemeltett AgroSense platformról. Ezen a platformon számos hasznos szolgáltatás ingyen elérhető. A platformba belépve Szerbia térképén a gazdák bejelölhetik a saját területüket, így azt a későbbiekben folyamatosan távolról is megfigyelhetik a hetente készülő nagyfelbontású műholdfelvételek és a kihelyezett meteorológiai mérőhálózat mérései segítségével. A platform hosszú adatsorokat hoz létre, így akár több évre visszamenőleg is elérhetőek ezek az adatok, képek, térképek. Az AgroSense-re minden gazda felviheti tábla szinten az ott elvégzett műveleteket, dokumentálhatja saját fotóival a növényállomány állapotát adott időpontban, felviheti a területek talajanalízisének eredményeit, bejelentheti kórokozók/kártevők megjelenését saját területein, mellyel egyben felhívja a többi gazda figyelmét is az adott problémára. Mindezen felül a platform tartalmaz betakarítási veszteség kalkulátor-, mechanikus vetőgép kalibráló- és permetezőgép kalibráló-alkalmazást is.

fotó: BioSense Institute Facebook oldala (https://www.facebook.com/biosense.institute/)

A bemutató után a Krivaja doo szerbiai precíziós gazdálkodással kísérletező, klasszikus szántóföldi növényekkel (árpa, búza, kukorica, napraforgó, szója és újabban repce) foglalkozó, jelenleg nagyjából 2.500 hektáron gazdálkodó üzemet látogattuk meg, ahol a cég ügyvezetője, Harmati István mesélt tapasztalatiról, és arról, hogyan kezdtek el a precíziós technikákkal foglalkozni, hol tartanak most. Az ügyvezető olvasatában a precíziós gazdálkodás egy olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai lehetőségekből álló rendszer, amely hatékonyabbá teszi a szántóföldi növények termesztését. Azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy minőségi növényi termékeket állítsanak elő a legköltséghatékonyabb módon, úgy, hogy szem előtt tartják a termőföldek és a környezet védelmét. Az üzemben jelenleg olyan gyakorlatokat folytatnak, mint a differenciált tőszám vetés, precíziós tápanyaggazdálkodás (precíziós talajanalízis, hozamtérképek, lefolyási térképek alapján) valamint a precíziós növényvédelem. A termesztés során 24x24m-es parcellákban gondolkoznak, egy ekkora terület képez számukra egy homogénnek tekinthető egységet, és arra törekszenek, hogy minden egységen optimálisan válasszák meg a termesztési célt, és ennek megfelelően a technológiát. Annak érdekében, hogy mindez megvalósítható legyen az üzem tejes gépparkjának munkaszélessége 24 méteres, vagy 24 méter egész osztója. István azt is említett, hogy a precíziós technológiák szakértő és precíz munkatársakat követelnek, így a gazdaság nagy hangsúlyt fektet az alkalmazottjaik folyamatos képzésére, mindamellett, hogy több precíziós mezőgazdasággal foglalkozó intézménnyel állnak kapcsolatban, mint például a BioSense Institute vagy az Újvidéki Egyetem, de magyarországi együttműködési lehetőségekhez is folyamatosan keresik a partnereket.

A látogatás végén az üzem munkatársai bemutatták a géppark legérdekesebbnek ígérkező elemeit. A kombájnt, ami egy CropScan mérőegységgel van ellátva, így a betakarítás során nemcsak a termény mennyiségről és a nedvességről kaphatnak valós idejű adatokat, hanem annak beltartalmi értékeiről is (többek között fehérje-, keményítő- és olajtartalmáról). Megtekintettük azt a precíziós vetőgépet, amelyet az üzem munkatársai hoztak létre egy hagyományos vetőgép átalakításával, valamint egy szakaszolható munkaszélességű permetezőgépet, amely fúvókánként szabályozható, így növényvédelmi foltkezelésekre is alkalmas.

A precízióssá alakított vetőgép (fotó: Trugly Bence, ÖMKi)

A precíziós mezőgazdaság bár már most is számos lehetőséget kínál a termesztés optimalizálására, egyelőre mégis gyerekcipőben jár.  Bár ismerünk olyan technológiákat is, amik lehetővé teszik a mesterséges intelligencia vezérlésével a sorok mechanikai gyomszabályozását, növényvédelmi kezelésekre alkalmas drónt és megannyi, pár évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnő lehetőségeket, amik szépen lassan megjelenhetnek a gyakorlatban. Ezeknek manapság még komoly tőkeigénye van és sok esetben a jogszabályi háttér sem biztosított a felhasználásukra, ezzel szemben napról napra egyre nyilvánvalóbb a digitalizációs forradalom térnyerése a modern, nagyléptékű mezőgazdaságban is.

Article in English is available on the link below:
https://drive.google.com/open?id=1EqFLTLRhR0L1Y52xdeIomlNnCFvcC4Kb