Az ökológiai gazdálkodás és az abból származó élelmiszer sokkal több, mint gondolnád!

Az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági forma, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben.

Ökológiai gazdálkodásban:

  • a kémiai növényvédőszerek, gyomirtók, szintetikus műtrágyák, és géntechnológiával módosított szervezetek helyett agrotechnikai és biológiai növényvédelmet, mechanikai gyomszabályozást, szerves trágyákat és a hagyományos genetikai erőforrásokat alkalmaznak a gazdák
  • magas állatjóléti szabványokat valósítanak meg, például biztosítják az állatok etológiai igényeihez illeszkedő méretű istállókat, kifutókat, szabad területeket és nem engedik meg az állatok csonkítását
  • talajtakaró növényeket, zöldtrágya keverékeket alkalmaznak és a megfelelő művelésformának köszönhetően az élelmiszer-termelés a talajtermékenység megóvását, a környezet és az emberi egészség védelmét is szolgálja

Bio, öko, ökológiai, organikus: van különbség?

Az ökológiai gazdálkodás, biotermelés és biogazdálkodás fogalmakat, illetve az „öko" és „bio" jelzőket szinonim szavakként használjuk, vagyis mind ugyanazt jelentik, akárcsak a – főleg az angol nyelvterületen használt – „organikus gazdálkodás" megnevezés.  

Fontos tudni, hogy az ökológiai gazdálkodás és az ebből származó mezőgazdasági termékek, feldolgozott élelmiszerek és takarmányok és bor megnevezése jogszabályi védelem alatt áll. A  „vegyszermentes", „természetes",  „reform",  „natúr", „integrált", „kézműves", „háztáji", de még az „agroökológiai" és a „regeneratív" termék sem tekinthető a bio/öko jelöléssel egyenértékűnek. Az organikus jelző is az ökológiai termelésre utal – e megnevezést használók sokan a gyakori angol nyelvű kommunikáció miatt ezt a kifejezést használják.

Mit nevezünk bioélelmiszernek?

Az ökológiai termelésben előállított élelmiszert szinonim kifejezésként bio-, öko-, ökológiai, vagy organikus élelmiszernek nevezzük. E megnevezések alatt az ökológiai gazdálkodás jogszabályi (2018/848 EU ökológiai rendelet) feltételei alapján előállított, ellenőrzött és tanúsított élelmiszereket értjük.  Előállításuk során tilos, illetve korlátozott az egészségre és a környezetre potenciálisan veszélyes anyagok és technológiák használata. Ide tartoznak a növénytermesztésben a szintetikus kémiai növényvédő szerek, műtrágyák, a genetikailag módosított szervezetek és származékaik; az állattartásban a mesterséges állatgyógyászati készítmények, a hormonok és hozamfokozók; az élelmiszer-feldolgozásban számos szintetikus adalékanyag, és az ionizáló sugárzás használata is. Fontos hozzáadott értéket képvisel, hogy az ökológiai termelés a szokványosnál magasabb állatjóléti szabványokat alkalmaz. Mindezzel elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot.  

Kizárólag azok a termelők, feldolgozók és kereskedők használhatják Magyarországon a bio- vagy ökológiai minősítést, amelyek megfelelnek e jogszabályi feltételeknek, valamint ellenőrzésen és tanúsításon esetek át.  

Az ökológiai gazdálkodás és a bioélelmiszer tehát nemcsak a magas minőséget jelöli, hanem egy olyan gazdálkodási formát is, ami szorosan összekapcsolódik a környezettudatossággal – és ezt ma már jogszabályok is garantálják. Aki hazai bioélelmiszert vásárol, nemcsak a minőség mellett teszi le a voksát, hanem hozzájárul a fogyasztói szokások és a magyar agrárágazat fenntartható fejlődéséhez is. 

Milyen termékekre, folyamatokra használható a bio/öko jelölés?  

A jelölés használható a termelési mód megnevezésére, és használható bizonyos termékekre: feldolgozatlan növényekre és növényi termékekre, élő állatokra és állati termékekre, algákra és tenyésztett víziállatokra, feldolgozott élelmiszerekre, takarmányokra, borra, méhészeti termékekre és még néhány speciális termékre (pl. élesztőre, tollra és gyapjúra) is.

Hogyan kell jelölni/honnan lehet felismerni a bio/ökoterméket?

Az EU ökológiai logója az az egységes jelölés, amelyet minden tanúsított, kiskereskedelmi forgalomba kerülő csomagolt terméken meg lehet találni. A logó mellett a termék feldolgozását végző tanúsító szervezet kódját kötelező használni, de gyakran a tanúsító szervezet logóját is használják a termékek címkéin.  

ökológiai gazdálkodás

Ellenőrző szervezetek logói

Hazánkban az ökológiai gazdálkodási előírások betartását két NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) által akkreditált ellenőrző szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Bio Garancia Kft. (korábbi nevén Hungária Öko Garancia Kft.) felügyeli. Biotermékeken megjelenő kódjaik: HU-ÖKO-01 illetve HU-ÖKO-02.  Míg a kód feltüntetése kötelező a csomagoláson, az ellenőrző szervezetek logóit – ellentétben az EU öko-logójával – nem kötelező szerepeltetni a biotermékeken.

Biokontroll Hungária
ökológiai gazdálkodás

Miért jó a bio?

A biotermékek kevesebb szermaradványt tartalmaznak

Az olyan vegyi anyagok, mint a szintetikus gombaölő vagy rovarölő szerek nagymértékben elterjedtek a szokványos mezőgazdasági termelésben, így maradványaik sokszor megtalálhatók a terményekben is, amiket elfogyasztunk. A szermaradvány-szint, ha készítményenként nézzük, legtöbbször az egészségügyi határérték alatt marad (az Európai Unióban az esetek 95%-ban), ugyanakkor általában nemcsak egy, hanem több, akár egy tucat szintetikus molekula maradványa mutatható ki egy-egy zöldségben, gyümölcsben vagy gabonában.

Mivel előállításukhoz nem használnak szintetikus növényvédőszereket, a biotermékekben legtöbbször nincs kimutatható szermaradvány. A környezeti háttérterhelést persze a biogazdálkodók sem tudják kikerülni, de az ebből eredő szerterheltség mértéke és kockázata jóval alacsonyabb.

A biotermékek általában frissek és adalékanyag-mentesek

A feldolgozott biotermékek nem tartalmaznak ízfokozókat és mesterséges tartósítószereket, és csak bio minősítésű alapanyagok (pl. fűszerek) kerülhetnek bennük felhasználásra. A termelői biopiacokon a friss áru a meghatározó, amit aznap reggel szüreteltek.

Jó választás a környezet számára

A biotermékeket előállító ökológiai gazdálkodás termelési módszerei megőrzik vizeink tisztaságát, elősegítik a talaj termékenységét, kisebb környezeti terheléssel járnak és kímélik az ökoszisztéma elemeit. Ami pedig jó a környezetnek, az jó Neked is!

Állatjóléti szempontok

Az ökológiai módon tartott állatok neveléséhez nem használhatók preventíven antibiotikumok, sem növekedési hormonok. Az ökogazdaságokban tilos a haszonállatok testrészeinek csonkítása, például a tejelő tehenek szarvatlanítása, a tojótyúkok csőrkurtítása, a sertések farokkurtítása.

Emellett az állatokat szabadon tartják, vagy biztosítják számukra a szükséges kijárást és mozgásteret, így nincsenek kiszakítva természetes környezetükből és korlátozva alapvető igényeik kielégítésében.

GMO-mentesség

Az ökológiai gazdálkodás a természetes rendszerek működésén alapul. Az ökogazdák az egyedet önálló egésznek, és nem gének összességének tekintik. Az élőlények méltósága magasabb értékű. Ökológiai gazdálkodásban ezért, illetve a GMO-kat, beleértve az NGT-ket övező kockázatok miatt nem használhatók genetikailag módosított szervezetek, sem pedig származékaik – ez természetesen az ökológiai takarmányozásra is igaz.

Következetesség

A biogazdálkodók ökológiai módszerekkel előállított, de legalábbis vegyszerrel nem kezelt vetőmagot, illetve szaporítóanyagot használnak. Leginkább az ökológiai nemesítésből származó fajták alkalmazkodtak a biotermesztés követelményeihez.

Minden új bioterület esetében legalább két évig tart az átállás ökológiai gazdálkodásra. Az átállás időszakában is be kell tartani minden vonatkozó előírást. Ez a „várakozási idő” biztonságot ad afelől, hogy a biotermékekben már kevésbé fordulnak elő a korábbi időszakból származó növényvédőszer-maradványok. Az átállási időszakban lévő üzemek termékeit elkülönítve kezelik.

Társadalmi felelősségvállalás, rendszerszintű gondolkodás

Az ökogazdálkodás a rendszerszintű gondolkodáson alapszik, amely nemcsak a talaj, növény és állat, hanem az ember jólétét is szem előtt tartja – ez az Egy Egészség (One Health) megközelítés. A méltányosság és a gondosság alapelve a gazdák, mezőgazdasági munkások és vásárlók egészségét, jólétét is szolgálja.

Meggyőztünk?! Akkor fogadd meg ezt az 5 egyszerű tanácsot, amivel te is támogathatod az ökológiai gazdálkodást!

Meggyőztünk?! Akkor fogadd meg ezt az 5 egyszerű tanácsot, amivel te is támogathatod az ökológiai gazdálkodást!

1. Figyelj az öko-logóra és olvass utána!

Ha ökoterméket szeretnél vásárolni, keresd a zöld alapon fehér leveles logót a boltokban, és nem utolsó sorban informálódj a hazai biotermelőkről!

2. Vásárolj közvetlenül a termelőtől!

A biopiacok és az úgynevezett dobozrendszerek (közösség által támogatott mezőgazdaság – CSA, AMAP) ma már egyre népszerűbbek és elérhetőbbek, főleg gazdaságosságuk és átláthatóságuk miatt. Lényegesen többet takaríthatsz meg, ha közvetlenül a gazdától vásárolsz.

3. Nem elég, hogy bio, még hazai is legyen?

Igen, ha van választásod, vedd a hazai bioterméket! Ezzel nemcsak azért teszel, hogy csökkenjen a környezeti terhelés, de támogatod a hazai biogazdákat is, hiszen csak akkor tudnak fennmaradni, ha megveszik a termékeiket.

4. Évszaknak megfelelően vásárolj!

Nemcsak fenntarthatóbb és finomabb szezonális zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, de takarékosabb is. Ha lehetséges, nagyobb mennyiséget vegyél egyszerre, amit el tudsz tenni későbbre (pl. aszalás, befőzés, fermentálás).

5. Próbáld meg saját magad megtermelni az élelmiszered!

Kezdd gyógynövényekkel vagy fűszerekkel, amiket kis lakásban is tudsz termeszteni. Ha pedig rákaptál az ízére, jöhetnek a paradicsompalánták.

ökológiai gazdálkodás

Szeretnél többet megtudni a biogazdálkodás előnyeiről?
Töltsd le alábbi kiadványunkat!

Kövess minket a közösségi média felületeken!