b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_Greenpeace.jpg„Az étel az élet. Az táplálja testünket, amit termelünk és megeszünk. Ez élteti a kultúránkat. Ez adja közösségeink erejét. Ez határozza meg, talán minden másnál jobban, hogy mik is vagyunk valójában – mi, emberi lények.” – így kezdődik a Greenpeace legújabb magyar nyelven is megjelent kiadványa, az „Ökológiai gazdálkodás: egy emberközpontú élelmezési rendszer hét alapelve”.

A zöld szervezet másik, ehhez szorosan kapcsolódó jelentése, „A növényvédő szerek hatásai az emberi egészségre” szerint egyértelmű az összefüggés egyes növényvédő szereknek való kitettség és bizonyos rákfajták, vagy olyan súlyos betegségek között, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór. A tanulmányokat a Greenpeace Exeteri Egyetemen működő kutatólaboratóriuma készítette. Az eredmények alapján a Greenpeace az alábbi 7 pontos javaslatot tett a világ élelmezési válságának megoldására:

 

1. Élelmiszer-önrendelkezés

Egy olyan jövőt kell építeni, melyben a nagyvállalatok helyett a termelők és a fogyasztók ellenőrzik az élelmezési láncot. Vissza kell szereznünk a döntési és az irányítási jogot, egyben elismerni azt a történelmi szerepet, melyet a nők játszottak a vidéki közösségek életében.

2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása

Olyan gazdálkodási modellt kell kialakítani, amely valódi munkahelyek teremtésével nemcsak a vidék fejlődéséhez járul hozzá, hanem biztonságos, egészséges és gazdaságilag életképes megélhetést biztosít a vidéki közösségek számára.

3. Hatékonyabb élelmiszer-termelés és jobb hozamok elérése

Nem igaz, hogy a Földön 1 milliárd embernek éheznie kell, rendszerszintű változásokra van szükség! Ehhez vissza kell szorítanunk a fenntarthatatlan módon termelt haszon-, energianövényeket, csökkenteni kell a húsfogyasztást és az élelmiszer-pazarlást. Ezzel párhuzamosan a hozamokat is igazságosabban kellene elosztani.

4. A biológiai sokféleség megőrzése

A jelenlegi mezőgazdaságra egyre jellemzőbb monokultúrás termesztéssel szemben az ökológiai gazdálkodás a sokszínűségről szól. A háttérben megbújó profitérdek következtében például 20 haszonnövény faj uralja a világ agráriumának 80 százalékát. Pedig a helyi hagyományok, ízvilág, a tápláló ételek és étkezési kultúránk megbecsülése hozzájárul egészségünk javításához is.

5. A talaj és a víz tisztaságának megőrzése

A termőképesség vegyszerek nélkül is javítható, és ez már csak azért is kívánatos lenne, mert így a vízbázist sem szennyeznénk be. Sajnos, a helytelen gazdálkodás miatt a mezőgazdaság a világ legnagyobb édesvíz felhasználója, s egyben a vizek legfőbb szennyezője is.

6. Ökológiai növényvédelem

Bármilyen meglepő, de a kártevők többségének létezik természetes ellensége. Sajnos azonban az iparszerű mezőgazdasági modell, ökológiai védelem híján nagy mennyiségű gyomirtó, gombaölő és rovarirtó szereken alapszik. Ezért sem láthatunk madarakat körözni az Egyesült Államok végeláthatatlan gabonatáblái fölött.

7. Rugalmas élelmezési rendszerek

A többféle haszonnövény termesztése, a változatosság igazolt és megbízható módszer arra, hogy a mezőgazdaságunkat alkalmazkodóvá tegyük éghajlatunk egyre kiszámíthatatlanabb változásaihoz. Ezzel összefüggően, ha a termelés sokrétű, akkor a bevételi források is azok, ami további anyagi biztonságot nyújthat a gazdáknak.

Összefoglalásként megállapítható, hogy kulcskérdés az ökológiai gazdálkodás, mivel

- a korszerű tudományt és az újításokat ötvözi a természet és a biológiai sokszínűség tiszteletével,

- egészséges gazdálkodást és egészséges élelmiszert biztosít,

- védi a talajt, a vizet és az éghajlatot,

- nem szennyezi a környezetet vegyszerekkel,

- nem használ géntechnológiával előállított haszonnövényeket, és felfogásának központjában a fogyasztók és a termelők állnak.

Bővebben a greenfo oldalán olvashat a kiadványokról.