A cseresznyelégy elleni védekezés lehetőségei


Az ökológiai gazdálkodásban a cseresznyelegyek (Rhagoletis cerasi és Rh. cingulata) elleni védekezés kihívást jelent a termelők számára, mivel e kártevők ellen jelenleg nem áll rendelkezésre szelektív, megbízhatóan hatékony és az ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható növényvédőszer. A gazdálkodók a gyakorlatban olajos készítményeket vetnek be a kártevők ellen, viszont ezek a vegetációs időszakban alkalmazva gyakran fitotoxikus hatásúak, az olaj okozta stressz rontja a növények kondícióját.

Külföldön használják a Beauveria bassiana nevű mikrogomba hatóanyagot, amely a rajzás idején az imágót parazitálja, majd elpusztítja. A hatóanyag cseresznyelégy elleni eredményességének hazai vizsgálata céljából on-farm kutatást végeztünk 2012-2015 között, négy hazai ökológiai cseresznyetermelő gazdaság részvételével. Az összegzett eredmények alapján a Beauveria bassiana hazánkban is perspektivikus hatóanyagnak bizonyult a cseresznyelégy elleni biológiai védekezésben. A hatóanyag-vizsgálat 2015-ben lezárult, az eredményeket közvetítettük a forgalmazó és a hatóság felé, javasolva a kiskultúrás engedély kiterjesztést.

Az on-farm kísérlet nemcsak a Beauveria bassiana hatóanyagról adott új információkat, hanem a cseresznyelégyre és az ökológiai cseresznyetermelésre vonatkozó más fontos információkkal is szolgált, melyekről részletesen a négyéves kutatási összefoglalóban olvashatnak.

Olvasson bele kiadványainkba:


A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége Beauveria bassiana hatóanyagú készítménnyel - négy év on-farm kutatás eredményei (2012-2015)

Vegyszermaradvány-mentes és környezetbarát védekezési módok a cseresznyelégy ellen - Őstermelő cikk

Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

Kutatási Összefoglaló 2014

A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége Beauveria bassiana hatóanyagú készítménnyel - A harmadik kísérleti év eredményei

Kutatási Összefoglaló 2013

A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége Beauveria bassiana hatóanyagú készítménnyel - A második kísérleti év eredményei

Kutatási Összefoglaló 2012

A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége Beauveria bassiana hatóanyagú készítménnyel

Szerves savas gőzölés és szublimálás összehasonlítása



A varroa atka elleni hatóanyag alapú védekezés során a hatóanyagokat a lebegő fázis állapotukban alkalmazva jelentősen növekszik az atkagyérítő hatás. Jelenleg a szerves savak térnyerése növekszik és a lebegő fázis állapotukban alkalmazva az előzetes vizsgálatok eredményei perspektivikusak. Megfelelő alkalmazási gyakorlat kidolgozásával jelentősen csökkenthető a méhészeti termékek káros szermaradvány terhelése.

Forrás: pályázati, Magyar Méhészeti Nemzeti Program

Milyen kérdésekre szeretnénk választ kapni?


  • Gyéríti vagy taglózza az atkát? Vagyis a kezeléstől hullik-e az atka, és ha igen, akkor mennyire?

    1. Gyéríti vagy taglózza az atkát? Vagyis a kezeléstől hullik-e az atka, és ha igen, akkor mennyire?

  • Egy kezelési alkalom hány napig hat? Vagyis hány naponta kell kezelni egy sorozatkezeléshez?

  • Hogyan lehet sorozatkezelésben használni?

  • A méhek hogy tolerálják?

  • Milyen módszerrel (készülék, hőmérséklet, koncentráció) alkalmazzuk?

Szerves savas kezelt atkák mikroszkópos vizsgálata



A varroa atka elleni hatóanyag alapú védekezésben a szerves savak alkalmazásának térnyerése növekszik. Az előzetes alkalmazott kutatásban végzett vizsgálatok gyakorlati eredményei perspektivikusak. A kezelés során megfigyelhető okozott atkahullás hátterében vizsgáljuk a mikroszkóppal megfigyelhető külső elváltozásokat az atkákon. Különböző alkalmazási módok hatástartamára szintén választ adhat a kaptár atkákkal érintkező felületeinek mikroszkópos megfigyelése.

Forrás: pályázati, Magyar Méhészeti Nemzeti Program

Milyen kérdésekre szeretnénk választ kapni?


  • Milyen mikroszkóppal is megfigyelhető változások jelennek meg az atkán a kezelést követő idő függvényében?

    1. Gyéríti vagy taglózza az atkát? Vagyis a kezeléstől hullik-e az atka, és ha igen, akkor mennyire?

Szerves savas kezelések szermaradvány vizsgálata



A varroa atka elleni hatóanyag alapú védekezésben a szerves savak alkalmazásának térnyerése növekszik. Az előzetes alkalmazott kutatásban végzett vizsgálatok gyakorlati eredményei perspektivikusak. A különböző hatóanyagok és alkalmazási módok eltérő hatástartamúak. Vélhetően a szermaradvány értékek is az idő függvényében eltérőek lehetnek, aminek ismeretében mérleglehető a kezelés, az azt követő kaptárbontás időzítése vagy a járulékos előkészületek megválasztása.

Forrás: pályázati, Magyar Méhészeti Nemzeti Program

Milyen kérdésekre szeretnénk választ kapni?


  • A kezelést követő idő függvényében mennyi szermaradvány van a kaptárban, a méhészeti termékekben?

    1. Gyéríti vagy taglózza az atkát? Vagyis a kezeléstől hullik-e az atka, és ha igen, akkor mennyire?

  • Befolyásolja a méhek jelenléte a szermaradványok kihígulásának az ütemét?

    1. Gyéríti vagy taglózza az atkát? Vagyis a kezeléstől hullik-e az atka, és ha igen, akkor mennyire?

Kolláth Péter

Cseresznye on-farm projektfelelős

peter.kollath (at) biokutatas.hu

+36 30 934 5675

Papp Orsolya

Kertészeti kutatási szakreferens

orsolya.papp (at) biokutatas.hu

          +36 20 321 7014