Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Bioburgonya on-farm összegző találkozó IV.

Bővebben...

Élénk az együttműködés a bioburgonya szakmai műhelyben – ezt tapasztalhattuk 2015. január 20-án, Gödöllőn, az ÖMKi által szervezett, immáron negyedik burgonya on-farm évértékelő találkozón. A rendezvénynek több célja volt: a 2014-es termesztési szezon összesített eredményeinek bemutatása, az elmúlt három év eredményének összefoglalása és a közös együttműködés további céljának és formáinak megvitatása. A találkozó sikeres volt, a délután olyan aktív eszmecserével zárult, amely meghatározza a következő évek közös munkájának irányvonalait.

Az ÖMKi szervezésében 2014-ben húsz ökológiai termelő öt burgonyafajtát tesztelt középkorai termesztésben és négy fajtát korai, fátyolfóliás technológiával. A kísérletek eredményeit Papp Orsolya mutatta be a „Középkorai burgonyafajták on-farm vizsgálata” és „Rövid tenyészidejű burgonyafajták on-farm vizsgálata korai fátyolfóliás termesztésben” című előadásaiban. A vizsgált fajták a következők voltak: Balatoni Rózsa, Pannónia, Chérie, Sissi, Démon, Hópehely, Tiamo, Big Rossa, Bettina. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy a biogazdálkodásban is érdemes a korai, fátyolfóliás termesztéstechnológiával termelni, és a kísérlet céljára kiválasztott burgonyafajták legtöbbje beválik ökológiai művelésben is.

Ökológiai gazdálkodás – termelékenyebb, mint gondolnánk

„A növényvédő szereket és műtrágyákat hasznosító gazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz, de magasabb termésátlagok érhetőek el vele – ez a jelenlegi mezőgazdaság egyik alaptétele. Most egy független és átfogó kutatás bebizonyította, hogy ez nem egészen igaz.” – írja a Piac és Profit Klímablogja. A cikk a kaliforniai Berkeley egyetem legújabb kutatási eredményein alapul, ahol a kutatók eddig példa nélkül álló adattömeggel dolgoztak. 38 ország ezernél is több gazdaságát 52 terménykategóriában hasonlították össze ökológiai és konvencionális eredményeik alapján. A meta-analízisből kiderül, hogy még a leggyengébb művelési módszerrel dolgozó biogazdaságok átlagos terméshozama is csak 19 százalékkal marad el a konvencionális gazdaságok teljesítményétől. Amennyiben modern, sok-kultúrás ökológiai gazdálkodást (multi-cropping) folytatnak, a különbség mindössze hat százalék. Egyes munkaigényes veteményféléknél, mint például a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) pedig ugyanolyan hozam érhető el, mint műtrágyák és szintetikus növényvédők használatával.

Egészséges Kisgabonák – Healthy Minor Cereals

Bővebben...Az ÖMKi szervezésében november 4-5-ig Budapesten tartotta éves munkamegbeszélését az Egészséges Kisgabonák (Healthy Minor Cereals) Európai Uniós kutatási projekt. A 16 partnerintézményből álló nemzetközi konzorcium fő célja, hogy különféle vizsgálatokkal (molekulárbiológiai, agronómiai, beltartalmi és fogyasztói) feltérképezze a kisgabonákban (tönköly, rozs, zab, alakor és tönke) rejlő egészség-fokozó lehetőségeket, segítse a beltartalomra fókuszáló nemesítést és egyes kisgabonák visszavezetését a köztermesztésbe.

A budapesti találkozón a partnerek beszámoltak a kutatási munkák előrehaladásáról, továbbá egy műhelymunka (World Café) keretében meghatározták a kisgabonák piaci elterjedését szerintük elősegítő és hátráltató tényezőket. Az eredmények jó alapot adnak a piaci résztvevők felé irányuló későbbi kérdőívek kidolgozásához.

A projektben az ÖMKi szerepe egy hazai esettanulmány kidolgozása a kisgabonák piaci helyzetéről és a belőlük készült új termékekről (pl. alakorsör). Továbbá a génbankokból és köztermesztésből gyűjtött mintákon a Lipcsei Egyetem közreműködésével spektrális méréseket is végzünk, a különleges beltartalmi tulajdonságok optikai mérési lehetőségeit bővítendő.

ÖMKi sikerek a 18. Ökogazdálkodási Világkonferencián (OWC)

Bővebben...A háromévente megrendezésre kerülő Ökogazdálkodási Világkonferencia (Organic World Congress) 2014. október 13-15. között zajlott, Isztambulban. Főszervezője az IFOAM és a török Bugday Egyesület volt. A minden világrészről érkező résztvevők száma meghaladta a hatszázat. A bőséges program három fő egységre tagolódott: a szakpolitikai szekciók az ágazat globális helyzetét, kitörési lehetőségeit és legfontosabb cselekvési irányait tűzték napirendre. Az ISOFAR által szervezett tudományos szekciók az ökológiai mezőgazdaság területén dolgozó kutatóknak adtak lehetőséget legújabb eredményeik bemutatására. A gyakorlati szekciók pedig a gazdálkodók számára nyitottak teret az egyeztetésre, továbbképzésre, stratégiai konzultációra. Ezen kívül a résztvevők által szervezett számos tematikus műhelymunka programjaihoz is csatlakozhattak a jelenlévők.

Az ÖMKi-munkatársak elsősorban a tudományos szekciókban voltak érintettek. Kutatásainkat hat poszteren mutattuk be, a méhészettől a fajgazdag talajtakaráson át egészen az ökológiai szójatermesztési kísérletekig. Kiemelkedő szakmai siker, hogy Papp Orsolya on-farm burgonyakutatási eredményeket bemutató poszterét a konferencia tudományos bizottsága díjazásra érdemesnek tartotta, így egyike lehetett a tíz ISOFAR-díjas poszternek. A poszterek (angol nyelven) a cikket követő linkeken elérhetők.

Közösség által támogatott mezőgazdaság

Beszámoló „A továbblépés lehetőségei, konkrét együttműködések megfogalmazása”

című műhelymunkáról

 

Bővebben...Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2014. szeptember 29-én fent címmel, 2012 után immár harmadik alkalommal szervezett műhelymunkát a hazai Közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerek gazdálkodóinak és szervezőinek.

A programra azokat a gazdálkodókat, közösségszervezőket vártuk, akik jelenleg közösség által támogatott mezőgazdasági kezdeményezést vagy ahhoz hasonló rendszereket működtetnek az országban. Az elmúlt három évben az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) és az ESSRG kutatócsoport munkatársainak közreműködésével három közösségi gazdálkodók részvételével lezajlott műhelymunkára került sor. Ezen alkalmakkor a résztvevők megismerkedhettek egymással, külföldi gazdálkodókkal és kezdeményezésekkel, a témában végzett hazai kutatások tapasztalataival és eredményeivel. Ha csak egy-egy fél nap erejéig is, de lehetőség nyílt az együttgondolkodásra, a javaslatok, ötletek megosztására, az öndefiníció nehézségeinek, egyes kérdéseinek megvitatatására, a hálózatosodásról alkotott elképzelések egymással való megosztására. A műhelymunka során az eddigi együttgondolkodást szerettük volna folytatni, konkrét lépéseket megfogalmazva a közösségi mezőgazdálkodás hazai fejlődésének, illetve az abban érintett szereplők boldogulásának elősegítése érdekében.

Külföldi szakembereket fogadott az ÖMKi a Leonardo projekt keretében

Bővebben...Bővebben...Az ÖMKi kétnapos szakmai találkozót és műhelymunkát tartott az Erasmus+ Leonardo Da Vinci projektben résztvevő külföldi partnereinek 2014. szeptember 11-12-én. Az on-farm kutatás és képzés az ökológiai burgonyatermesztésben című rendezvényre az osztrák FiBL-től, a luxemburgi IBLÁ-tól és a cseh Bioinstituttól érkeztek ökológiai termelők, nemesítők, szaktanácsadók és kutatók. Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője nyitotta meg a találkozót és ismertette a résztvevőkkel a magyarországi on-farm kutatási hálózatot. Papp Orsolya, az ÖMKi kertészeti szakreferense bemutatta a burgonya-kutatásokat és beszámolt az idei eredményekről. Jelenleg már 23 ökogazda vesz részt a burgonya onfarm hálózatban. Az elmúlt három évben a kutatások négy téma köré csoportosultak: középkorai multi-rezisztens burgonyafajták összehasonlító elemzése, korai burgonyafajták tesztelése fátyolfóliás takarásban és anélkül, azadirachtin hatásának vizsgálata a burgonyabogárra, valamint barnaalga hatóanyagú növénykondicionáló tesztelése a burgonyatermés mennyiségi és minőségi paramétereire. A kutatási beszámolót követően Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonya Kutatóközpontjának igazgatója mutatta be a magyar nemesítésű rezisztens burgonyafajtákat és legfontosabb tulajdonságaikat. Az előadása után élénk eszmecsere bontakozott ki a nemzetközi tapasztalatokról, az ismert bioburgonya fajtákról, termesztési technológiákról és persze az árakról. Végül, de nem utolsó sorban Fehér Orsolya a Szent István Egyetem MSc. hallgatója ismertette a korai burgonyafajtákról szóló szakdolgozatának tanulságait.

Testhosszal nyert a Démon és a Hópehely

Bővebben...Szeptember 24-én ismét gasztronómiai megmérettetésen vehettek részt on-farm gazdáink terményei. A Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) séfjei ezúttal a bioburgonya fajtatesztek idei terméséből ízleltek meg hét tételt (Balatoni Rózsa, Bettina, Big Rossa, Chérie, Démon, Hópehely, Tiamo). A palettát a Keszthelyi Burgonyakutató Központ egészítette ki további két fajtával (Somogyi Kifli, White Lady konvencionális termesztésből), valamint Salamon csaba nevezte a Porvai Kék nevű fajtát saját kertjéből.

A kóstolónak ezúttal is a belvárosi Lacipecsenye étterem adott helyet, ahol a krumplikat egyfelől héjastul gőzölték egészben, majd karikára vágva, só nélkül helyezték a kóstolótányérra. Másfelől félbevágva, minimális olajjal 180 fokos sütőben sütötték a burgonyákat, 20 percig vágási felülettel lefelé, majd 10 percig felfelé fordítva. A gumókon barnáspiros pörzs nem keletkezett. A sült mintasort is só nélkül kóstolta a zsűri.